A Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület szervezésében tartották meg október 31-dikén Muzslyán az Emmausz fiúkollégiumban a katolikus kisközösségek és lelkiségi mozgalmak vezetőinek konferenciáját.
„…okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul… az Istennek” (Rómaiaknak,12:1)
Ezzel a mottóval került megrendezésre, szeptember 19-én, a moholi Csobolyó Egyesület székházában az Ada-Mohol-Gunaras kerület Háló találkozója.
Immár ötödik éve, hogy szeptember első szombatján a csókai plébánia ad otthont a Háló találkozónak. Mintegy százharminc résztvevője volt a „Ne félj a rád váró szenvedéstől” (Jel 2,10) mottóval szervezett összejövetelnek szeptember 5-én.
Szabadkán 2009. május 16-án, 15 órai kezdettel első ízben került „komolyabban” megszervezésre Háló találkozó. A kb. 50 résztvevő közül, még ha csak egy vagy két személy jelenlétével is, de Esztergomtól kezdve egészen a dél-bánáti Székelykevéig több település is képviselve volt ezen a rendezvényen.
2009. május 9-én Háló találkozót szerveztek a törökbecsei hívek és elöljáróik. Már maga a találkozás ténye megadta a jó hangulatot, melyet tovább fokozott Szabó Ferenc budapesti jezsuita atya előadása. Ő arra buzdított mindenkit, hogy Szent Pál nyomdokaiba lépve, bátran törekedjen megőrizni a keresztény értékeket, és hirdesse az evangéliumot.
Udvarszálláson tartották a sorrendben hetedik dél-bánáti Háló találkozót április 18-án, melynek előadója és egyben díszvendége msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök volt.
 |
Gál Lívia
A március 21.-i Nagykikindai Háló Találkozó bevezető előadását Isten a magyar költők verseiben címmel Bogdán József törökkanizsai plébános, papköltő tartotta.
Az előadás elején gyerek- és fiatalkoráról beszélt. Elmondta, szüleit korán elvesztette, testvérei szétszóródtak a világban, hitetlen nevelőszülők nevelték, kétszer is az éhhalál közelében volt. 1983-ban szentelték fel. A gyerekkorában benne élő homályos Isten-képet Berzsenyi szavaival idézte fel. "Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, / Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: / Léted világit, mint az égő / Nap, szemünk bele nem tekinthet." (Berzsenyi Dániel: Fohászkodás) Fiatalként személyes Istenképre vágyott, erről József Attila soraival szólt: "Meghalni lélegzetemet / fojtom vissza, ha nem versz bottal / és úgy nézek farkasszemet, / emberarcú, a hiányoddal!" (József Attila: Bukj föl az árból) Bogdán József atya ember által, az őt befogadó közösség révén kezdett felnőtten hinni Istenben, találta meg a személyes Isten-képét. Mindig arra törekedett, hogy itthon legyen a világban, "ahol az angyalok föl-le járnak". Számára a legszebben József Attila sorai fejezi ki hogyan legyünk társai Istennek. "Istenem, én nagyon szeretlek. / Ha rikkancs volna mesterséged, / segítnék kiabálni néked." (József Attila: Istenem) Ahogy másokban meg kell látnunk, úgy magunkban is az Isten-képet. Sokszor nincs önbecsülésünk, nincs önértékelésünk, mondta és szavalta Ady sorait. "Uram, háborúból jövök én, / Mindennek vége, vége: / Békíts ki Magaddal s magammal, /Hiszen Te vagy a Béke." (Ady Endre: Imádság Háború után) Számára az utat Istenhez Weöres Sándor tömör sorai fejezik ki legjobban versben. "Alattad a föld, / Fölötted az ég, / Benned a létra." (Weöres Sándor: Teljesség felé) Bár az előadás címében versek voltak, Kosztolányi kapcsán nem csak verseiről szólt, hanem egy novellájáról is, amit már az érett csokornyakkendős Kosztolányi gyerekkoráról írt, ami az előadót jobban ismerőket nem lepte meg, hiszen ő maga lelkes Kosztolányi kutató. Minden szép vers Isten tükre mondta és végül példákat hozott Balassi Bálint, Kányádi Sándor, Váci Mihály, Pilinszky János istenes és istenkereső költészetéből.
A kiscsoportos beszélgetésen a bennünk élő Isten-képről beszélgettünk, a kulturális program keretében az ifjúsági gitáros kórus műsorán kívül elhangzott egy rövid Bogdán József vers is.
Margitfalvy György
Osztályfőnöki óra a Háló találkozón
Célunk az volt, hogy a találkozón előadóként szereplő Bogdán József író, költő és pap személyiségét megismerjük. Látom a gyerekekről, hogy örömmel élik meg az alkalmat, és érdekli őket az előadás témája is, amiről majd az iskolai órán még beszélgetünk.
A diákok közül néhányan részt vettek a tavalyi találkozón, és az ilyenféle összejöveteleket nagyon jónak találják. Elmondásuk szerint barátságok születnek, alakulnak és erősödnek.
Még sosem voltam Háló találkozón. Nagyon tetszik, lehet, hogy máskor is eljövök. Szeretem a magyar irodalmat, főképpen a verseket - mondta Szabó Mónika, az osztály elnöke, aki figyelmesen hallgatta végig az Isten a magyar költők verseiben című előadást.
Te is szoktál írni verseket?
Nem, de szeretem József Attila és Ady Endre verseit.
Raffa Roland is először van a Hálóban.
Szerintem a közösség az, ami megfog. Együtt vagyunk, beszélgetünk.
Ismét az osztályfőnöknőhöz fordulok. Elmondja, hogy az iskolában ez az osztály a legjobb tanulmányi eredményt érte el a felső tagozatok között.
Mi nagyon szeretünk beszélgetni, társalogni. A közösségünk nagyon jó. Ritka osztály, amely ennyire összetartó. Csak egy szavamba került, hogy jövünk-e szombaton, és íme, itt vagyunk - mondta az osztályfőnök.
István Márta (a Hírvivő című lapból átvéve)
A muzslyai Emmausz kollégium adott otthont a bogozói tréningnek március 6. és 8. között a délvidéki régióban.
A találkozó lelki programmal, egymásra és az Úrra való hangolódással kezdődött pénteken este, majd műhelymunkákkal folytatódott. A foglalkozásokat Koncz András, Schön Gyuri és Halmai Tibi irányították. Vajdaság mintegy tizenöt helységéből harminc bogozó érkezett, akik elemezték a 2008-as évet, majd áttekintették a 2009-es év megvalósításra váró feladatait.
A Háló szervezése által csodálatos léleképítő három délutánt élhettünk meg február 26-28. között. A lelkinapoknak a zentai Kis Szent Teréz templom adott helyet. Meghívott előadó Sebestyén Ottó Csíkszeredáról érkezett jezsuita atya. Aki szelíden, néha székely humorral fűszerezve ecsetelte a jelenlevőknek keresztény lelki életünk buktatóit. Így segített felismernünk, mi az amit az életünkben el kell hagynunk most a Nagyböjt idején a keresztutat járva Jézus Krisztussal.
Csütörtök este 18 órától a megtelt kis templomban félórás csendes szemlélődő szentségimádással tártuk ki a lelkünket befogadó szóra. Majd Ottó atya buzdított arra bennünket, hagyjuk, hogy Isten átjárjon minket. Legyünk befogadó emberek, mint Mária vagy József, aki érti az üzenetet. S ne értelmileg leszegényedett emberek, mint Heródes és az ő udvartartása, akik Jézus születésekor megijedtek és a megváltásról szóló üzenetet nem tudták befogadni. Ezután a keresztény lelkiségről beszélt nekünk. Amikor Isten megteremtette az embert, lelket lehelt belé, ezáltal lélekhordozóvá vált. A lelkes emberek a lelket megjelenítik, ezért jó mellettük lenni. A lelkiség keresztény szintje az, amikor tudatosul bennünk, hogy Jézussal kapcsolatban vagyunk. Ehhez kell a csend, hogy rendet tudjunk teremteni magunkban. Az aki sokfelé figyel, szétforgácsolódik. Fontos, hogy mi az ami leköti a gondolatainkat, mert az irányítja tetteinket is. Majd rátért, hogyan hat a 7 főbűn a lelki életünkre.
Péntek este ismét szentségimádással indult a bűnbánati liturgia. Ekkor a tízparancsolatot végigjárva az előadó rávilágított, mi az amit meg kell bocsátanunk, el kell engednünk másoknak. A szavakat hallva egyre több résztvevőt indított meg bűnbánatra. Négy lelkipásztor állt rendelkezésére a gyónni vágyóknak. A szentmisét Ottó atya vezette ft. Szeles Oszkár segédletével. Amikor a könyörgés részhez értünk, szavak helyett csendben fohászkodtunk az Úrhoz. Az elbocsájtó áldás előtt még felidéztünk magunkban a nap legszebb érzését, amit megtartottunk és magunkkal vittünk az otthonainkba.
Szombat délután vidéki Hálósok is érkeztek a találkozóra. Újra megtelt templomunk. Elsőként Csúzdi István, adai Háló vezető röviden bemutatta a Hálót. Elmondta: az első vajdasági Háló találkozó 1994-ben Zentán volt. Minden Háló találkozó hozzá szeretne járulni lelki templomunk építéséhez, legalább egy téglával. Én azt hiszem ez a mostani ezt mindenképpen megtette, nekem az az érzésem. Vreckó Ferenc gunarasi Hálós plébános is szólt pár köszöntő szót az egybegyűltekhez.
Majd Sebestyén Ottó atya utolsó előadása következett: Mi táplálja életünket? címmel. Ebben rámutatott arra, hogy néha hagyjuk magunkat sodródni. Elmegyünk az élet mellett, s amikor el tudunk távolodni az élet sodrásától, akkor kezdjük tudatosan megélni életünket, Jézus Krisztus feltámadásának fényében. Sebeket mindig kapunk, de ha Krisztus feltámadásának tükrében éljük meg, sokkal mélyebb lesz a gyógyulás. A lelkinapok zárószentmiséjét ft. Mellár József csókai plébános celebrálta 4 paptestvérével. Szentbeszédet a vendégelőadó jezsuita atya mondott. Az evangéliumi részből ( Lk: 5, 27-32), ami Lévi meghívásáról szólt, három dolgot emelt ki életünkre vonatkozólag: a meghívás, a megtérés és végül a meghittség. Ebben elüldögélhetünk, de ne akarjunk két kézzel kapaszkodni bele, hanem vállaljuk a kihívásokat. Ha ezt nem tudjuk megtenni, elveszítjük a meghittséget. Az élet nagy biztonsága, hogy nem kell keresni Jézust. Ő itt van! Hogy Jézus köztünk volt, éreztük mindannyian, amikor boldogan énekeltük áldozáskor a gyönyörű, megható dalt: Ó, a szívem kincset talált / Fénylőbb csillagnál, napnál. / El nem veheti senki már, / Mit mélyen a szívem bezár.
A záróáldást agapé és kötetlen beszélgetés, barátkozás követte.
Köszönjük a lélekkel teli csodálatos előadót, aki által megtölthettük lelki edényeinket a Nagyböjt kezdetén.
Végül én magam is köszönöm a Jó Istennek, hogy ilyen szép számban összegyűjtött bennünket és gazdagíthattuk lelki életünket.
Tóth Piroska
