fotók Margitfalvy György

 

Bogdán József törökkanizsai plébános, papköltő előadása elgondolkodtató volt számomra. A saját életében megélt és a magyar költők verseiben fellelhető Istenképről beszélt.

Eszembe jutott, hogy mennyit változott a saját képem Istenről az utóbbi időben. Már nem tartok attól, hogy megoldjak egy problémát, hisz tudom, hogy Ő mindig mellettem van. Ráébredtem arra, hogy minden egyes Háló találkozón növekedni tud a hitem és egyre nagyobb szeretettel fordulok mások felé. Már nem okoz gondot, hogy felhőtlenül elbeszélgessek az emberekkel a hitről. A mai napon tudatosult bennem igazán, hogy nem számít a korkülönbség, mindenkivel jól tudom magam érezni. Mivel mindannyiunkat, akik egy-egy Háló találkozóra elmegyünk, egy dolog vezérel, a szeretet. Csak az szomorít el, amikor a nap végén búcsúzkodni kell. Azt hiszem, hogy minden résztvevő számára nagy lelki felüdülést és feltöltődést jelentett a mai nap. Köszönettel tartozunk ezért elsősorban Istennek, aki erőt és kitartást adott a szervezőknek a mai nap megszervezéséhez, valamint mindazoknak, akik a legcsekélyebb hozzájárulást is tanúsítottak ehhez az élménydús naphoz.

 

A Háló Közösségi Klub énekelt versek koncert sorozatának március 17-i Zyntharew koncertje, amelyen délvidéki költők és Petőfi versek hangzottak el, jó hangulati felkészülés volt a közép-bánáti Háló találkozóra.
A március 21.-i Nagykikindai Háló Találkozó bevezető előadását Isten a magyar költők verseiben címmel Bogdán József törökkanizsai plébános, papköltő tartotta.
Az előadás elején gyerek- és fiatalkoráról beszélt. Elmondta, szüleit korán elvesztette, testvérei szétszóródtak a világban, hitetlen nevelőszülők nevelték, kétszer is az éhhalál közelében volt. 1983-ban szentelték fel. A gyerekkorában benne élő homályos Isten-képet Berzsenyi szavaival idézte fel. "Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, / Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: / Léted világit, mint az égő / Nap, szemünk bele nem tekinthet." (Berzsenyi Dániel: Fohászkodás) Fiatalként személyes Istenképre vágyott, erről József Attila soraival szólt: "Meghalni lélegzetemet / fojtom vissza, ha nem versz bottal / és úgy nézek farkasszemet, / emberarcú, a hiányoddal!" (József Attila: Bukj föl az árból) Bogdán József atya ember által, az őt befogadó közösség révén kezdett felnőtten hinni Istenben, találta meg a személyes Isten-képét. Mindig arra törekedett, hogy itthon legyen a világban, "ahol az angyalok föl-le járnak". Számára a legszebben József Attila sorai fejezi ki hogyan legyünk társai Istennek. "Istenem, én nagyon szeretlek. / Ha rikkancs volna mesterséged, / segítnék kiabálni néked." (József Attila: Istenem) Ahogy másokban meg kell látnunk, úgy magunkban is az Isten-képet. Sokszor nincs önbecsülésünk, nincs önértékelésünk, mondta és szavalta Ady sorait. "Uram, háborúból jövök én, / Mindennek vége, vége: / Békíts ki Magaddal s magammal, /Hiszen Te vagy a Béke." (Ady Endre: Imádság Háború után) Számára az utat Istenhez Weöres Sándor tömör sorai fejezik ki legjobban versben. "Alattad a föld, / Fölötted az ég, / Benned a létra." (Weöres Sándor: Teljesség felé) Bár az előadás címében versek voltak, Kosztolányi kapcsán nem csak verseiről szólt, hanem egy novellájáról is, amit már az érett csokornyakkendős Kosztolányi gyerekkoráról írt, ami az előadót jobban ismerőket nem lepte meg, hiszen ő maga lelkes Kosztolányi kutató. Minden szép vers Isten tükre mondta és végül példákat hozott Balassi Bálint, Kányádi Sándor, Váci Mihály, Pilinszky János istenes és istenkereső költészetéből.
A kiscsoportos beszélgetésen a bennünk élő Isten-képről beszélgettünk, a kulturális program keretében az ifjúsági gitáros kórus műsorán kívül elhangzott egy rövid Bogdán József vers is.

A nemrég megtartott nagykikindai Háló-találkozó résztvevői között egy lelkes kis csoportra lettem figyelmes. Kiderült, hogy a Szent Száva Általános Iskola nyolcadikosai Szabó Anikó tanárnővel együtt érkeztek a találkozóra, a részvételt amolyan rendhagyó osztályfőnöki órának tekintik. A tagozatnak 15 diákja van.
Célunk az volt, hogy a találkozón előadóként szereplő Bogdán József író, költő és pap személyiségét megismerjük. Látom a gyerekekről, hogy örömmel élik meg az alkalmat, és érdekli őket az előadás témája is, amiről majd az iskolai órán még beszélgetünk.
A diákok közül néhányan részt vettek a tavalyi találkozón, és az ilyenféle összejöveteleket nagyon jónak találják. Elmondásuk szerint barátságok születnek, alakulnak és erősödnek.
Még sosem voltam Háló találkozón. Nagyon tetszik, lehet, hogy máskor is eljövök. Szeretem a magyar irodalmat, főképpen a verseket - mondta Szabó Mónika, az osztály elnöke, aki figyelmesen hallgatta végig az Isten a magyar költők verseiben című előadást.
Te is szoktál írni verseket?
Nem, de szeretem József Attila és Ady Endre verseit.
Raffa Roland is először van a Hálóban.
Szerintem a közösség az, ami megfog. Együtt vagyunk, beszélgetünk.
Ismét az osztályfőnöknőhöz fordulok. Elmondja, hogy az iskolában ez az osztály a legjobb tanulmányi eredményt érte el a felső tagozatok között.
Mi nagyon szeretünk beszélgetni, társalogni. A közösségünk nagyon jó. Ritka osztály, amely ennyire összetartó. Csak egy szavamba került, hogy jövünk-e szombaton, és íme, itt vagyunk - mondta az osztályfőnök.