A Kárpát-medencei Háló mozgalom céljairól, a Délvidéki Háló első 19 évéről, a kezdetekről, a találkozókról, és a Háló táborokról beszélgetett Németh Ernő Halmai Tibor régióvezetővel, a Kárpát-medencei vezetőség tagjával. A riport a Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában hangzott el, 2015.12.23-án. (A Határok nélkül a Kossuth Rádió rendszerváltozás óta hallható műsora, amely hírt ad az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra életéről, illetve az őket érintő döntésekről, eseményekről, fejleményekről. Minden hétköznap 4:30 és 18:30)
A család volt a témája a találkozónak, amelyet a bánsági fővá- rosban tartottunk meg. Az esemény mottójául ezt a szentírási részt választottuk: Nem jó az embernek egyedül lennie! (Ter 2,18).
Ez alkalommal rendhagyó módon igyekeztünk újszerű együttlétet biztosítani a résztvevőknek. Új volt a helyszín, a Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiuma; új a találkozó felállítása, ugyanis a kiscsoport beszélgetést filmrészlet vetítése vezette fel; új a külön megszólított résztvevői célcsoport, a családosok és ezen belül főleg a kisgyermekes családok, és nem utolsó sorban az aktuálisnak számító előadás a családról.
Írások a Magyar Kurír, a Nagybecskereki Egyházmegye és a Vajma.info hírportálokon
Riport a Kossuth Rádió Határok nékül c. műsorában a beregszászi konferenciáról és a nagybecskereki találkozóról: Hallgasd meg itt!
Az Újvidéki Rádióban elhangzott riport: Hallgasd meg itt!
A megszentelt élet, vagyis a Szerzetesek évében a Boldogasszony iskolanővérek megnyitották a rendházuk és a leánykollégium kapuit a Háló mintegy 115 résztvevője számára, akik a Délvidék 16 különböző helységéből és Magyarországról érkeztek. A kisgyermekes szülők nyugodtan vettek részt a programokon, mert ez idő alatt Cecília nővér és két kollégista lány foglalkozott a gyerekeikkel. 
Ebéd után népdaltanulással vidítottak fel bennünket Rontó Márta zenetanárnő és Micsik Béla népzenész barátaink. Ezután következett Dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök előadása, aki a három hete Rómában befejeződött családról szóló püspöki szinódusról és az ezzel kapcsolatos személyes meglátásairól beszélt. Ekkorra már zsúfolásig megtelt a kollégium nagyterme. A több mint száz hallgató érdeklődéssel figyelte a családok számára fontos új információkat, majd kérdéseket is tettek fel a főpásztornak. 
A nap folyamán megszerveztük a délvidéki háló munkatársak (bogozók) beszélgetését is. A rendezvényt a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta. A találkozó zárásaként szentmisével adtunk hálát az Úrnak a tartalmas napért, amelyet Gyuris László nagybecskereki plébános mutatott be, Tratnjek Stanko é muzslyai szalézi és Vreckó Ferenc zentai atyákkal együtt.
Megemlékeztünk arról is, hogy ezen a napon a Háló mozgalom még két régiójában szervezett találkozót: Kárpátalján, Beregszászon és Erdélyben, Brassóban. Ezeket a találkozókat összekötöttük az idén november 15-ére meghirdetett Magyar Szórvány Napjával, hiszen mindhárom találkozó résztvevői nagyrészt a szórványból jöttek össze. 
A Háló mozgalom a Délvidéken feladatául tűzte ki, hogy felkarolja, összekösse és így erősitse a szórványközösségeket és minden magyar keresztény embert, mert: Nem jó az embernek egyedül lennie - soha és sehol!
Halmai Ágnes
Szeptember derekán Adán szervezték meg a már hagyományos Ada- Mohol kerület Háló találkozóját a Cseh Károly Általános Iskolában és a Szentháromság plébániatemplomban. A résztvevők mintegy hatvanan, az adaiakon kívül Délvidék 8 helységéből és Nagyváradról érkeztek. Figyelemfelkeltő volt a találkozó jelmondata: Olyannak szeretlek, amilyen vagy. A vendégelőadó Ft. Gyenge Béla atya nagyváradi plébános nagyon sok megszívlelendő gondolattal ajándékozta meg előadásában a hallgatóságot.
Íme, néhány fontos intelme, amely Jézus tanítását tükrözi: Szeressük a másikat olyannak, amilyen, erényeivel és hibáival együtt. Ne akarjuk a saját képmásunkra alakítani őt! Tiszteljük a másik egyedi személyiségét.
Isten szeret bennünket Nem akar minket kicserélni, de nemesíteni akarja a természetünket. Ez csak az Ő kegyelme által lehetséges. Bízzuk magunkat az Úrra! Legyen egészséges önbizalmunk, és ne aggodalmaskodjunk! Úgy imádkozzuk a Miatyánk azon sorát, hogy a "legyen meg a Te akaratod" azt jelentse számunkra - tégy a rád bízott ügyben úgy, ahogy az nekem az örök élet érdekében a legjobb.
A kiscsoportos beszélgetésben nyíltan megosztottuk a hallottakról a személyes tapasztalatainkat. Ezután a plébániatemplomban, szentmisében adtunk hálát az Úrnak minden ajándékáért. Az ízletes ebéd után az adai kultúrkör két kis népdalénekese szórakoztatott bennünket, majd a találkozó zárógondolatai hívtak és buzdítottak mindnyájunkat a közösségi életre. Kötetlen beszélgetéssel, énekléssel és a gitározással fejeződött be a találkozó.
Hazainduláskor még visszhangzottak lelkemben Jézus szavai: Engedjétek, hogy kegyelmem munkálkodjon bennetek. Én átveszem a ti neveléseteket. Vezetlek, tanítalak, megvigasztallak és megszabadítalak, mert olyannak szeretlek titeket, amilyenek vagytok.
Ági
A Jóisten visszfényének kell lenned másokért
Lelkes fiatal hálós önkéntesek, élükön Burány Boglárkával és Kiss Julival ifi Háló találkozót szerveztek Újvidéken, a Ferences Rendház nagytermében.
A rendezvényre Délvidék 8 helységéből és Budapestről összesen 16 fiatal érkezett. A családias hangulatú találkozó előadója Ft. Zsunyi Tibor bácskertesi plébános volt. Előadásának és egyben a találkozónak a címe: Hívott és én IGENt mondtam. Tibor atya fiatalos lendületével gyorsan magával ragadta a hallgatóságot. Előadása után kiscsoportos beszélgetés következett, ahol a résztvevők őszintén megosztották egymással gondolataikat és tapasztalataikat. Ebéd után játékos feladatok megoldásával ismerkedhettek meg Újvidék nevezetességeivel. A nap folyamán a régi barátságok megerősödtek, és új barátságok szövődtek. A szép nap végén lelkesen és jókedvűen vettek részt a ferences rendház hívő közösségével együtt az esti szentmisén, majd ezt követően megosztották egymással a nap folyamán megélt élményeiket. Úgy érezték jó, hogy igent mondtak a meghívásnak.
Néhány értékes gondolat és lejegyzett élmény >>
Hugyik Árpád (Szenttamás)
Először jártam Háló találkozón, ahol kéznyújtással és mosollyal fogadtak. Ilyenkor az ember elmosolyodik, s mosolyát egész nap vígan viseli, mert tudja jó helyen jár. Kiscsoportban körbeülni, s annak szabályait betartva beszélgetni, várost nézni és közben kacagni, más mókás játékokon résztvenni, mindez ráébresztett arra, milyen fontosak vagyunk egymásnak. Örülök, hogy itt lehettem, mert élményekkel és barátokkal lettem sokkal gazdagabb!
Szeibert Janka (Budapest)
Pár óra és mennyi esemény, élmény! Közös játékok, ismerkedés, előadás, kiscsoportos beszélgetés, városnézés, és napzáró beszélgetés. Legnagyobb élményem, hogy a kiscsoportomba ült be maga az előadó is, egy pap (Zsúnyi Tibor atya)! Valljuk be, ez nem mindennapi történés. Ami kifejezetten tetszett, hogy húsz főnél valamivel kevesebben voltunk. Nem szeretem a nagy tömeget. Ez a kis létszám mellett a találkozó nyugodtabb körülmények között folyt, és minden résztvevőt sikerült valamennyire megismernem. A városnézést sem kellett elsietni, mégsem vette el az egész napunkat és egy jót mulattunk. Megnéztük Újvidék nevezetességeit - különösen jó barátságba kerültünk a főtéri templom ablakaival és a temető sírfelirataival.
Ami elengedhetetlen egy találkozón az a szép lezárás. Ez itt tényleg jól sikerült. Szerintem a legtöbb ember lelkesen távozott, remélem még sokukkal találkozom!
Girizd Loránd (Mohol)
A Jóisten visszfényének kell lenned másokért - Ezzel a gondolattal lehetne összefoglalni a találkozó kezdőelmélkedését. Ezzel idézte meg iskolatársam, a 27 éves Tibi atya a 100 évvel ezelőtt született "Isten vándorát", Regőczi István emlékét, gyermekkorom legnagyobb akkor élő példaképét.
A nap során többször is, többféle formában: játékokban, beszélgetésekben, érzékletes városnézésben - csodálkozhattunk rá egymás benső világára, a sok helységből érkezett kortársunk vonzó, közös és sajátunkat kiegészítő értékeire.A hivatástudatunkat, mintegy felelősségvállalásunkat közösségeinkért, jól el tudtuk mélyíteni egymás közt és végül Isten jelenlétében.
Burány Ildikó (Zenta)
Ez volt az első találkozóm a tavalyi tábor óta. Sok hasonló gondolkodású emberrel találkoztam, és bár én voltam a legfiatalabb, mindenkivel sikerült megtalálni a közös hangot. Az előadás nagyon sok erőt és tanácsot adott az élethez, a mindennapokhoz. Nem bántam meg, hogy részt vettem, csak azt sajnálom, hogy eddig nem jártam ilyen találkozókra.
Fúró Andor (Temerin)
Mivel az újvidéki Háló találkozó témája a hivatásokról szólt, ezért mint pályakezdő tanár úgy éreztem, részt kell vennem ezen az eseményen.
Zsúnyi Tibor bácskertesi plébános előadása során számos időszerű kérdést és problémát említett, illetve válaszolt meg, így a kiscsoportos beszélgetésben újabb és újabb témákat tudtunk felvetni egymásnak. Úgy érzem, hogy a kiscsoportos beszélgetés alatt a csoporttársaim meghökkentő őszinteséggel és nyitottsággal beszéltek egy-egy kérdésről, és örültünk egymásnak, hogy hasonlóan gondolkodunk a hivatásainkkal kapcsolatban.
A játékos városnézés során számos ötletes feladatot kellett teljesítenünk, amelyet önfeledt örömmel oldottunk meg, így sikerült megismernünk a várost egy teljesen új szemszögből. A napot Szentmisével és egy kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, melynek során mindannyian megosztottuk a találkozóról szerzett benyomásainkat a többiekkel. Úgy gondolom, hogy érdemes volt részt vennem ezen a találkozón, és örültem, hogy IGEN-t mondtam erre a meghívásra.
Olajos Annabella (Nagybecskerek)
Nagyon értékesnek találtam az ifjúsági Háló találkozót. Olyan személyeket ismertem meg itt, akik hitben és szeretetben gazdag tevékenységgel ápolják emberi kapcsolataikat, elkerülve a közönbösséget és az elhidegülést, ami a mai világban nagyon gyakori.
Külön kiemelném a csoportbeszélgetést. Olyan fiatalokkal ültem egy csoportban, akik előtt visszahúzódó személyiségem ellenére megnyílhattam, és meghallgatásra találtam. Ez egy nagyon értékes emlék számomra. A séta a városban is egy felejthetetlen élmény volt, a csoportvezetők nagyon igyekeztek, hogy érdekes programokban legyen részünk. Köszönöm a szervezést.
Az idei Észak-bánáti Háló találkozót Törökkanizsán, a Szent György plébániatemplomban szervezték meg - immár másodízben - a Háló önkéntesei, élükön Juhász Márta bogozóval.
Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot - volt a találkozó mottója, előadója pedig Ft. Kormányos Zoltán törökfalusi plébános. A hazai résztvevők mellett Zentáról, Padéról, Csókáról, Kikindáról, Törökbecséről, Muzslyáról és Nagybecskerekről érkeztek hálósok, összesen mintegy ötvenen.
Zoltán atya előadásában rámutatott arra, hogy életünk legnagyobb kérdése, mi is a dolgunk e világon, vagyis Istenkeresésünk. Ez a vágy abból ered, hogy Ő már megkeresett bennünket. Isten ajándékul adja a hitet, de azután minden ember tevékenyen kell táplálja azt. Az Isten felé vezető úton hitbéli fejlődést-haladást kell érteni. Életünk során figyeljünk arra, hogy a földi dolgokat ne helyezzük előtérbe, mert így középszerűvé válhatunk és lemondunk az életszentségről.
Az előadás után kiscsoportos beszélgetés következett, ahol saját életünkből kerestünk olyan eseményeket, amikor Isten segített át bennünket a bajainkon. A finom, kiadós ebéd után előadást hallhattunk Szent György életéről, majd beszélgetőtársat választva tovább folytattuk az ismerkedést. A szép napsugaras idő, a közeli hűs park és a templom csendje mind-mind megihlette és elősegítette az őszinte megnyílásainkat. A délutáni szentmise, amelyet Zoltán atya és a helybéli plébános Dr. Sóti János SJ celebrált méltó lezárása volt a találkozónak. Lélekben megéltük, hogy nincs mitől féljünk és aggodalmaskodjunk, mert Isten most is ott áll a hátunk mögött.
Halmai Ágnes
A Pannon RTV Közel-kép c. műsora (2015.08.13.) Mintegy 50 fős csapat, fiatalok és idősek együtt zarándokoltak ki az Aracsi Pusztatemplomhoz, amely szent gyülekezőhelyként ismert, a határon túl is
Tessék szemet gyönyörködtetni az óbecsei Gutási Lukács bicajos-fotós-hálós barátunk pompás fényképeiben, amelyek a gyalogos-bicajos-traktoros zarándoklat és szabadidőzés alkalmával igen furfangosan készültek! Ezt én láttam! Lukács mint egy hegyivadász hol a falakon, hol a bokrokban, hol a kukoricásban hol a drótlován volt és végezte a dolgát...! (Micsik Béla)
Írás és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>
Hangszerek voltunk Isten kezében
A Délvidéki Háló Egyesület szervezésében, szombaton július 25-én, Szent Jakab apostol napján, gyalogosan és kerékpárral zarándokoltunk az Aracsi Pusztatemplomhoz. A törökbecsei Szent Klára plébánia udvarában gyülekeztünk. A régi ismerősöket és az újonnan érkezőket is szeretettel köszöntöttük. A házigazdák hatodik alkalommal fogadták a zarándokokat, és ismertették az egynapos program menetét.
Személygépkocsikkal érkeztünk a kijelölt parkolóig és onnan - az 50 fős csapat gyalogosan illetve kerékpárral - indultunk a pusztatemplom felé. Munczig Edit, Bajáról érkezett, és útközben csatlakozott hozzánk.
A jelenlévők, Micsik Béla, hitoktató és népművész magyar tekerőjének kíséretében énekekkel készültünk a szentmisére. A romtemplom falai között a szentmisét dr. Horváth László bácsföldvári plébános celebrálta, paptestvérei ft. Mellár József és ft. Vreckó Ferenc közreműködésével. A szentmise után tábori ebéddel és süteménnyel kedveskedtek a házigazdák.
Halmai Tibor a Délvidéki Háló Egyesület vezetője beszélt a Hálóról, és az időszerű eseményekről, amelyek a Hálóban történnek. Kiemelte, hogy egy-egy ilyen zarándoklat áldozathozatal. A résztvevők ezt az áldozatot felajánlják nemzetükért, ifjúságukért, egyházukért és itthonmaradásukért a Délvidéken.
Micsik Béla elmesélte a szent hely történetét. Barátkozás, beszélgetés, közös éneklés és íjászat következett.
A Háló találkozó mottója, Juhász Gyulától egy idézet: Egy hangszer voltam az Isten kezében. A rekkenő hőségben, mindannyian valóban hangszerek voltunk Isten kezében. A hőséget és a fizikai fáradságot mindenki jól viselte, mert köztük járt Jézus, mint egykor az emmauszi tanítványokkal. A közösségben megéltük a szeret és az összetartozás élményét. Átélve a múltat a jelenben, tartalmas, lélekben felemelő, szép napot töltöttünk az Aracsi Pusztatemplomnál. Hazatérve Isten szeretetét, lelki gazdagságot vittünk otthonaikba és közösségeinkbe.
Az egy napos programon, velünk voltak a Pannon TV munkatársai is, akik lehetővé tették a délvidéki TV nézőknek, hogy lélekben ők is zarándokolhassanak a magyarság szent helyére.
P. Aranka
Erdős Kálló Viktória képei a találkozóról >>
Torontáloroszin (Kisorosz) a román határ közelében meghúzódó szórvány magyar faluban tizenegy év után másodízben szerveztek Háló-találkozót, a helyi plébános ft. Király Tibor atya vezetésével. Halmai Ágnes fényképes beszámolója a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>
A lelkesedés, a tenniakarás és a Háló iránti elköteleződés ezúttal is nagy volt
Ezúttal Zentán találkoztak olyan emberek újra, akik lelkiekben testvérként köszöntötték egymást és többen új testvéreket hoztak el magukkal, akik először vettek részt a Hálón. Az öröm, amely a viszontlátás okozott, felkészülés volt arra, amit aznap kaptunk. A nap mottója is erre a felkészülésre volt hívatott: Üdüljünk fel lelkiekben!
Halmai Tibor köszöntő szavai mindig érdekesek és újként hatnak. A Háló délvidéki történetéről és a Háló megújulási lehetőségeiről beszélt. Majd a szentségimádás következett a Kis Sz. Teréz emléktemplomban. Itt már elindultunk Isten felé. Isten az előadás alatt is szólt hozzánk Ft. Magó László szavain keresztül. Már az előadás címe is a szívemen kopogtatott, hogy utat törjön elmémig: Ne féljetek attól, amit Isten kér tőletek!
Kalmár Klementina és Jablonszki Sándor írása >>
Gondold át, hogy tőled mit kér Isten:
- Az elesett bűnöstől kéri, hogy kelj fel és folytassa utját.
- Az álarc mögötti lélektől kéri, hogy szabaduljon fel és vesse el láncait hitében.
- A magányost hitében kéri, hogy keresse meg társait a katolikus egyház közösségeiben.
A hitünk tetteké alakult a kiscsoportos beszélgetések során, tanultunk egymás szavaiból, fejlődtünk a közösség által. A mi csapatunk fiatal kiscsoport volt. A feladott kérdéseken és az előadáson elhangzottak vezettek minket az úton, amit ott és akkor Isten írt a lelkünkbe.
Míg a szívünket érzelmekkel gyarapítottuk, addig finom ebéd készült. Ebéd után könnyed kultúrprogram szórakoztatott, amely magáért beszélt. Az elmesélt mondák életre keltek a gyerekek által. A népdalok szárnyaltak a Délibáb együttes hangján és hangszereikből.
Ezután a Zentai Virágzó Kert Közösség tagjai osztották meg velünk életük nehézségeit valamint énekekkel együtt dicsértük az Úr kegyelmét. A szentgyónásban lelkünket helyeztük az Urunk elé. A szentmisében Ft. Nagy József atya szólt hozzánk: Sokszor mi is azt gondoljuk, hogy Jézus alszik, mikor viharba kerülünk. Az atya rámutatott, arra, hogy Jézus minden körülmények között velünk van.
Jablonszki Sándor: "A lelkesedés, a tenniakarás és a Háló iránti elköteleződés ezúttal is nagy volt..."
A főszervezői szerepet én vállaltam ugyan magamra, de reálisan tekintve én csak egy kis szeletet tettem hozzá az egészhez. Egy nagyon jó csapattal dolgozhattam ismét együtt egyetértésben és szeretetben. Gond nélkül használhattuk a Caritas járműveit, konyhai eszközeit, a helyi közösség nagyterméért nem kellett fizetnünk, a Star Copy magánvállalat ingyen készített el minden nyomtatványt. A Bethlen Gábor alapnak köszönhetően a további költségek is jórészt fedezve lettek. A programok résztvevői is keményen odatették magukat: Magó Laci atya mély tartalmú előadásával és praktikus kérdéseivel a kiscsoport részére, a Délibáb együttes fergeteges előadásával tudása legjavát adta, és a Rekovics testvérpár is lebilicselte a közönséget. Regő ötévesen már szinte profi előadó, Réka pedig hozta a formáját magabiztosan, szintén profi módon.
Fontos vagy nekem!
Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, akit megszelídítettél!
(Antoine de Saint-Exupéry)
Halmai Ági írása és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>
Palkovics Mária írása a Hét Nap hetilap honlapján >>
Palkovics Sándor képei a találkozóról (FB) >>
Írás Nezsényről a Magyar Szó napilap honlapján >>
A találkozás öröme
{youtube}1a2JO5iIF-I{/youtube}
Beszámoló az Újvidéki TV vallási műsorában
Riport az Újvidéki TV 2014.11.16-i híradójában >>
Halmai Tibor nyilatkozata az Újvidéki Rádió híradójában >>
Riport a 18 éves Délvidéki Háló kezdeteiről, és a találkozóról a Nagybecskereki Rádió magyar műsorában. Megszólal: Szauer Mikós, Halmai Tibor, Mellár József, Sztefanovity Beáta, Halmosi Sándor, Bajkó Róbert és Palatinus János. Hallgasd meg itt!
A Délvidéki Mária Rádió egy órás riportműsora a nagybecskereki
Háló találkozóról. Megszólal: Varga Kapisztrán, Szeibert András,
Bajkó Károly, Somoskövi Hermina, Mária Kornélia, Várady József,
Szauer Miklós, Vreckó Ferenc, Kovács Rozália, Klemm József,
Schön György és Halmai Tibor. Hallgasd meg itt!
Szeibert András a magyar népmesékről az Újvidéki Rádióban >>
Ez volt a találkozó részletes programja
A 2014-es évben nagykorúságát ünneplő délvidéki Háló mozgalom életében jelentős eseményre került sor Nagybecskereken 2014. november 14-16. között. Megszervezték a XIII. Délvidéki és egyben a II. Interregoionális Háló találkozót, amelyre mintegy 120 résztvevő érkezett hat egyházmegyéből, az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéből, a Nagyváradi, Temesvári, Szegedi, Szabadkai és Nagybecskereki egyházmegyékből. Az összejövetel címe: A találkozás öröme volt, és mottójául a szervezők Ferenc pápától választottak idézetet: A keresztény ember öröme akkor lesz teljessé, amikor hitét és örömét megosztja másokkal. A programok a találkozónak otthont adó középiskolás diákotthonban és a Nagybecskereki Székesegyházban zajlottak.
A péntek esti műsor gazdag lelki programot ígért. Első részében filmvetítéssel egybekötve megemlékeztünk az 1944-ben vértanúhalált halt két újvidéki ferences atyáról, akikről Dr. Varga Kapisztrán budapesti ferences atya beszélt. Az est második részében msgr. Gyuris László nagybecskereki plébános elmélkedést tartott a mai ember áldozatvállalásáról. Az elmélkedés közben zenei szolgálattal segítettek bennünket ráhangolódni és lelkileg elmélyülni Rontó Márta orgonista és Anna Aleksic Srajrer szólóénekes.
A szombati napon Kapisztrán atya interaktív előadása alatt átértékelhettük a találkozásainkat, amelyek hatnak ránk és megváltoztatnak bennünket. Néha pozitív, néha negatív a hatásuk. A felszínes találkozásaink mellett, vannak mély, életre szólóak is, de minden alkalommal valamit adunk a másiknak és mi is kapunk a másik embertől. Aki nyitott az emberekkel való találkozásokra az könnyebben találkozik Istennel. Mindenkiben az elrejtett Istenarcot kell keresnem. Találkozások nélkül nem élet az emberi élet, hanem szociális halál, mondta Kapisztrán atya. Az előadást kiscsoportos beszélgetés követte, ahol találkozásainkról beszélgettünk. A délután a Szórványfórummal folytatódott, amelyen Bajkó Károly az Erdélyi Hagyományok Egyesület vezetője rámutatott arra, hogy ápolva kultúránkat, anyanyelvünket és hitünket eredményesen küzdhetünk megmaradásunkért a szórvány területeken. Ezután Szeibert András a Kárpát-medencei Háló vezetőségi tagja az Életre tanító népmesék címmel érdekes, új tudnivalókkal gazdagított bennünket. A délutáni előadás helyett változatosságként a szervezők Klemm József publicistát hívták meg, hogy tartsa meg könyvbemutatóját a 17 szótagban a mindenség címmel. A könyv 99 haiku verset tartalmaz. A haiku ősi japán versforma, amely 17 szótagból áll. A könyvbemutatót segítették és vezették Heinermann Péter könyvtáros és Léphaft Pál karikaturista. A verses bemutatón megismerhettük a költőt, életfilozófiáját és mély hitét. Győrfi Sándor népzenész hegedűjátékával még élményszerűbbé tette a bemutatót. Vacsora után megünnepeltük a délvidéki Háló mozgalom 18. születésnapját. Népmeséket és népzenét hallgattunk majd visszaemlékezéseinkkel gazdagítottak bennünket Ft. Szauer Miklós adai plébános és Csúzdi István, akik 18 évvel ezelőtt Magyarországról hozták át a Háló mozgalom eszméjét. Ezután msgr. Mellár József törökbecsei plébános megemlékezett a Háló átszövődéséről a bánsági szórványtelepülésekre. Az ünnepi hangulatot a Régijó zenekar fergeteges táncházi zenével és táncoktatással még inkább fokozta.
A vasárnapi 9 órás szentmise főcelebánsa msgr. Dr. Német László SVD, nagybecskereki megyéspüspök volt. A zenei szolgálatot a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus vállalta, Konrád Emma karnagy vezetésével. A városnézést követve, ahol Marcsók Vilma helytörténészeti tudnivalókkal kalauzolt bennünket, a találkozó zárására került sor. Schön György Nagybecskerekről elszármazott barátunk a Kárpát-medencei Háló vezetőségének tagja, felidézte a Háló mozgalom eredményeit, pozitívumait a kapcsoltépítés terén és ecsetelte a jövő kihívásait, majd közösen megköszöntük az Úrnak a kegyelmet, hogy újra találkozhattunk. Hazaindulás előtt elénekeltük a Múlnak az évek című dalt, amit a Háló himnuszának tekintünk. Refrénjét idézem:
Múlnak az évek s mi egyet újra lépünk már.
Lehull a hó, de tudjuk, eljön majd a nyár.
Utazunk érkezünk, találkozunk és búcsúzunk.
Egy boldogabb világról álmodunk!
A szervezők nevében Halmai Tibor kérdezi meg az egybegyűlteket, ki honnan jött. Bajkó Károly szervezésében az általunk Szórványtransnak nevezett busz gyűjtötte be a Bánságból, a Bánátból és a Partium más részeiről érkezetteket. A busz legtávolabbról elindult utasa Szatmárnémetiből jött, akit a busz Aradon vett fel. Kiderül, van még kárpátaljai résztvevőnk is, igaz ő most nem közvetlenül onnan jött és oda megy vissza. A szállást adó kollégium nagytermében Szeibert Háló vezetőségi tag üdvözli a résztvevőket, ő beszél a Hálóról. Az est főprogramjáról azt olvashattuk a műsorfüzetben, hogy emlékezés a vértanúhalált halt ferences atyákra a Nagybecskereki Székesegyházban. A székesegyházban majdnem teljes a sötétség, csupán az égő mécsesek alkotta kereszt, az előadó állványánál ill. az énekkar karzatán az orgonista és az énekes kottáját megvilágító lámpa ad fényt. A bevezetőben Dr. Varga Imre Kapisztrán OFM és Schön György beszélgetett az 1944-ben Újvidéken a jugoszláv partizánok által meggyilkolt ferences atyákról. A budai ferences atya és Schön György 1975 és 1979 között évfolyamtársak voltak az Esztergomi Ferences Gimnáziumban. Jellemző a kommunista viszonyokra, hogy a gimnáziumi négy év alatt erről az 1944-ben történt eseményekről egyetlen egyszer sem beszélhettek a tanáraik. Rövid részletet láthattunk a Békesség és minden jót című filmből, amiben az akkori vérengzések egyetlen túlélője, Kamarás Mihály atya emlékezett az újvidéki éveikre. Gyuris László nagybecskereki plébánosnak az áldozatvállalásról szóló elmélkedése és az elmélkedést keretbe foglaló és átszövő zenei áhítat az este következő eseménye. Az énekes Rontó Márta és az orgonista Szajrer Anna Ave Mariával kezdett és zárt (Schubert ill. Gounod), és hallhattuk tőlük César Franck Panis Angelicusának, Handel Miserere Nobisának és Strandella Pieta, Signoréjének gyönyörű megszólaltatását.
szombat
Kapisztrán atya előadása a találkozás öröméről szólt. Ferenc pápa szavaival kezdte: Isten nem azért teremtett bennünket, hogy egyedül, önmagunkba zárkózva éljünk, hanem hogy találkozhassunk Vele és megnyíljunk másoknak. Találkozás nélkül nem élet az élet, szociális halál az, amikor beszűkülnek kapcsolataink folytatta a ferences atya. Azok vagyunk, amik a találkozásainknak a következménye. Minden igazi élet találkozás eredménye. Találkozásaink során valamit befogadok és valamit adok is. Minden találkozás egyben kockázat is. Mondanivalójának illusztrálására kétszer is felkért egy-egy hallgatót instrukciójának alapján egy rövid jelenet eljátszására. A jó találkozáshoz bizalomra és kifinomult érzékre van szükségünk, ezek persze létrejöhetnek magából a találkozásból is. 3 kérdést ill. témát ajánlott a kiscsoportos beszélgetésekre. 1.Felidézni jó vagy rossz, de fontos találkozást az életünkben. 2.Mi akadályozza életünkben az igazi találkozást. 3.A jó találkozás követelményei.
17 szótagban a mindenség címmel Heinermann Péter könyvtáros, Léphaft Pál karikatúrista és Györfi Sándor népzenész segítségével Klemm József mutatta be legújabb verses kötetét. Délvidéki hálós barátaimnak hála Bata János és Bogdán József után immár Klemm Jószef a harmadik délvidéki kortárs költő, akinek költészetét van szerencsém közelről megismerni. A 99 című kötetben 99 haiku versformában íródott vers olvasható. A verseket Léphaft Pál öltözette fel hófehér, mélynyomásos címlappal és szitanyomtatású lapokkal tipográfiai ünneplőruhába,. A haiku ősi japán, sajátos szimmetriájú versforma, 5+7+5 összesen 17 szótagos versszakkal. A kötetben pár vers kivételével csupa egy versszakos vers van. Már-már úgy definiáltam magamban ezeket a 17 szótagos verseket, hogy ez egy olyan versforma, ami idézhetetlen, mert vagy az egész verset mondom el vagy semmit, amikor felhangzott a Krisztus című vers:
...bocsáss meg nekik...
...miért hagytál el engem...
...bevégeztetett...
Ami 3 jól ismert idézet. És Japán és a Nyugat találkozása. Hallunk még egy eredeti haiku verset japánul, élvezzük a vers dallamát, majd a versnek zseniális magyar fordítását Kosztolányi Dezsőtől (ő is délvidéki volt). A dedikálás során pillanatok elfogy a szerző által hozott 15 példány, ott helyben még kb. ugyanennyit el tudott volna adni. Ígéri, lesz majd rá mód, hogy azoknak is jusson, akik most lemaradtak. Este táncházon vígadunk éjfélig, a kiváló fiatal népzenészekből álló Régijó együttesbe rövid időre beszáll tekerőlantozni régi jó hálós zenészünk Micsik Béla is. Szeibert Andrásnak a magyar népmesékről szóló kitűnő előadása kapcsán utalnék a vele készített interjúra, hasonlóan a délvidéki Háló kezdeteiről szóló beszélgetésről is került fel hangzó anyag a honlapra, ezért erre sem térnék ki.
vasárnap
A Nagybecskereki Székesegyházban a szentmisének Dr.msgr. Német László nagybecskereki megyéspüspök a főcelebránsa. Kapisztrán atya a talentumokról szóló evangéliumi részlet kapcsán arról prédikál, hogy becsüljük meg a kapott tehetségeinket és kamatoztassuk azokat. Ennek során emlékeztetett a tegnap halott tálemtum című versre (a 99 című kötet verseinek címei egy-két kivételtől eltekintve nem kezdődnek nagy betűvel)
arany dénárnak
hittem egykor, már sejtem
rézkrajcár csupán
A mise után a templomban elektromos zongorán rövid műsort adott egy fiatal zongorista tehetség, Makán Anton, akit a Háló és a nagybecskereki Karitás támogat, majd rövid városnézés következik, melynek során a helyi iskolákban helytörténetet oktató Marcsók Vilma még a történelmi városháza tanácstermébe is bevisz minket. Mi, akik Schön György autójában utazunk haza, ennél egy még részletesebb és személyesebb várostörténetet is kapunk, ő itt élt 14 éves koráig. Hazaféle alkalmunk van egy rövid látogatást tenni a muzslyai Emmausz fiúkollégiumban, és mivel a történelemtanár Kapisztrán atya először jár a Délvidéken, ezért megnéztük még az aracsi pusztatemplomot is.
