Az alábbi gyűjteménnyel szeretnénk nektek néhány általános ötletet adni a közösségi alkalmakon vezetett imákhoz. Itt pedig Mazgon Gábor atya imagyűjteményét találjátok, amiben mintegy 80 konkrét imaforgatókönyv olvasható korosztályonként és vezetői tapasztalatok szerint csoportosítva.
Kötött ima
A kötött imáknak azt tekinthetjük, amiknek a szövege kötött – azaz nem ott helyben találjuk ki. Lehet ez egy-egy szent korábban megírt saját imádsága, illetve egy-egy Szentírásra épülő, a keresztény hagyományban rögzült imádság (pl. Miatyánk, Üdvözlégy, Zsolozsma stb.)
Az emberek általában azért ódzkodnak a kötött szövegű imáktól, mert idegennek érzik a szövegét. Ezen általában lehet segíteni azzal, hogy egyszer (vagy időről időre újfent) átelmélkedjük az adott ima szövegét; értelmezzük azt. Ugyanez lehet azonban az előnye is ezen imaszövegeknek: már más megfogalmazta, nekem nem azon kell görcsölnöm az imádság ideje alatt, hogy mit és hogyan mondjak, s ezáltal – esetleg – jobban tudok koncentrálni az imádságra, magára Istenre.
A kötött szövegű imádságok inkább eszközök az imádsághoz, nem feltétlenül kizárólagos imaformák. Alkalmasak lehetnek pl. röpimaként, egy-egy alkalomhoz. A miatyánk, üdvözlégy szövege alkalmas lehet saját imádságunk bevezetésére, lezárására, hiszen összefoglalja – összefoglalhatja – saját imádságainkat, kéréseinket stb.
Zsolozsma
Zsolozsmát akkor jó imádkozni, ha egy hosszabb kötött imára vágyunk. (Ebben hasonlít a Rózsafüzérre, de ezt imádkozhatjuk nem katolikusokkal is.) Ha emellett döntünk, érdemes a napszaknak megfelelő imaóra szövegeit kiválasztani, és kinyomtatni a résztvevők számára. Ha témánkhoz szentírási szövegrész is tartozik, ezt is belecsempészhetjük a rövid olvasmány helyére. Ha hosszúnak találjuk, le is rövidíthetjük. Ha nem túl kicsi a csoport, és van, aki tud énekelni, énekelhetjük is, szép élmény tud lenni.
A zsolozsma imaóráihoz tartozó szövegeket itt találjátok itt pedig a telefonra tölthető alkalmazást.
Miért zsolozsmázunk?
- 3000 év óta imádkozzák ezeket a zsoltár szövegeket, és lehet hogy utánunk is fogja valaki: időben távol lévőkkel közösség
- az egész egyház imádkozza: térben távol lévőkkel közösség
- Jézus is imádkozta ezeket: Vele való közösség, vagyis valami nagyba csatlakozunk be
- megélhetjük a helyünket, fontosságunkat a nagyban, de az alázatot, porszem-létünket is
- sokat kérünk/köszönünk, de a zsolozsma főként dicsőítés, ami alapvetően nagyon fontos hozzáállás Istenhez
- érzelmileg rendkívül telített, ezeket az érzelemeket hozzáférhetővé teszi bennünk és Isten elé viszi
- beleélhetjük saját érzéseinket, azonosulhatunk
- ha ellenkező érzések: felhívja figyelmünket, nem csak rólunk szól
- egyhegyűvé tesz: figyelmedet Istenen tartja hosszabb ideig
- a nap, az idő megszentelése (ez a mi szalátunk, napi ötszöri imánk)
- a zsolozsma imádkozik helyettünk is, próbáljuk ráhagyni magunkat
Rózsafüzér
Katolikus körben kötött imádságként a rózsafüzért is imádkozhatjuk. Egy tized elmondása körülbelül 6-8 percig tart, míg az egész elmondása kb. 20-25 percet vesz igénybe. Az ima részletes leírását itt találjátok.
Szabad szavas ima
A kötött imák mellett, fontos, hogy legyen lehetőség az imánkat saját szavainkkal is megfogalmazni, akár hangosan akár magunkban. Mivel ez egy érzékeny terep, fontos, hogy hagyjunk szabadságot arra, hogy ki-ki eldönthesse, magában vagy hangosan szeretné-e kimondani az imáját. A szabad szavas ima lehet egy hosszabb ima egy eleme, de építhetjük erre az egész imádságot is. Fontos, hogy egyértelmű legyen, hogy mikor van a megszólalás ideje. Ennek végét általában egy Amen-nel szoktuk jelezni, de ha kéréseket fogalmazunk meg, akár a „Kérünk téged hallgass meg minket!” is lehet a zárás. Ha körbe adunk egy követ, és az imádkozik, akinél a kavics van, akkor könnyű jelezni, ha valaki passzolni szeretne. Így el lehet kerülni a kínos csendet. (A kínos csend inkább a kezdő közösségekre jellemző, érettebb közösségeknél a csend már nem zavaró.)
Ima taizéi énekekkel
A taizéi énekeket sokféleképpen beépíthetjük az imába. Elválasztóként az egyes „egységek” között, indításnak, zárásnak, de épülhet az imádságunk ezekre az énekekre is úgy, hogy egyet-egyet nem csak kétszer-háromszor éneklünk el, hanem hosszabban, akár 4-5 percig is ismételjük. Ezek között hosszabb csendeket tarthatunk. A csendeket megtörhetjük azzal, hogy valamilyen szöveget (akár szentírási részt, imát, verset, elmélkedést) olvasunk fel benne.
Ima gyertyával
Gyakran használunk gyertyát az imádsághoz, mivel segít az imádságos légkör kialakításában illetve segíti a fókusz megteremtését. Ha szeretnénk, hogy mindenki tegyen egy gesztust, ha kész van azzal, amire kértük (pl. készen áll az imára, vagy megfogalmazta, hogy mit szeretne ebben az imában kérni, vagy megvan, hogy mit szeretne felajánlani az Istennek, stb.), akkor megkérhetjük a csoport tagjait arra, hogy gyújtsák meg a nekik adott gyertyát, és helyezzék középre. Sokat segíthet a belehelyezkedésben és a jelenlétben, ha egy lelki eseménynek fizikai kereteket is adunk.
Ima egymásért
A közösségépítés egyik eszköze lehet, ha egymásért is imádkozunk. Ezt sokféleképpen tehetjük. Lehet a másikért imádkozás helyszíne az alkalom, ahol együtt vagyunk, de lehet otthoni feladat is, ha előre megállapodunk abban, hogy ki kiért imádkozik.
Ha a közösségi alkalmon imádkozunk, akkor az történhet úgy, hogy mindenki ugyanazért az emberért imádkozik, akit körbeállhatunk/ülhetünk/térdelhetünk, akár meg is érinthetjük, de az is lehet, hogy mindenki a helyén marad, és így mondjuk el az imádságot érte. Úgy is imádkozhatunk egymásért, hogy mindenki egyvalakiért imádkozik. Hogy ki legyen ez, azt eldönthetjük sorsolással vagy spontán módon vagy úgy, hogy mindenki a tőle jobbra ülőt kapja. Ha nem vagyunk nagyon sokan a csoportban, akkor akár mindenki imádkozhat mindenkiért.
Ami megfogott
Imádkozhatunk úgy egy-egy bibliai szöveggel, hogy arra kérjük a csoport tagjait, emeljék ki belőle azt, ami megfogta őket. Ehhez szükséges, hogy előttük legyen a szöveg, ezért, ha nincs mindenkinél Biblia, érdemes kinyomtatva kézbe adni azt. Egyszer vagy kétszer olvassuk fel hangosan a részletet, majd rövid csönd után, ki-ki felolvashatja azt a szót, mondatot, ami fontos lett neki. Csinálhatjuk ezt úgy is, hogy a kinyomtatott szöveget felvagdossuk, kisebb részekre, és abból választják ki az emberek, ami tetszik nekik, ami megfogja őket. Erről akár beszélgetni is lehet, ki miért választotta, amit választott.
Belehelyezkedés egy bibliai történetbe (imagináció)
Ez a módszer Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos könyvében van kifejtve. A személyes átélést és az Úrral való találkozást segíti. Bevonja az imádságba az egyik fontos képességünket, a képzeletünket. Sokszor nagyon mély rétegeket tár fel a résztvevőkben. Csak eseményszerű szentírási helyekre alkalmazható. Egyik lényeges feltétele a fantáziánk szabad használata, a másik, hogy kellő időt kell hagynunk a gyakorlatra. Amikor először vezetünk ilyen szemlélődést, érdemes előre leírni a mondatainkat, amiket mondani fogunk, hogy lássuk nem túl részletezők-e. A módszer leírását és az eddigiek forrását itt találod.
Imához felhasználható eszközök, tárgyak, szimbólumok
A imánkhoz mindenképp kapcsolódik egy-két alapszimbólum (testtartásunk, keresztvetés, stb.), de ezeken kívül is kereshetünk még eszközöket, melyek segítenek Isten felé irányítani a figyelmünket. Ehhez néhány gondolat:
- Minden szimbólum, ami jelent valamit, ami érint, ami megjeleníti a Szentet.
- A legfontosabb szimbólum te magad vagy: a tested, a testtartásod. Ehhez jól jöhet ülőpárna, sámli, térdeplő, szőnyeg etc.
- A látásunkon keresztül is erősen kapcsolódhatunk:
- A természet szemlélésével. Annak egy-egy apró részletének megtekintésével (pl. virág, fadarab, levél..).
- Képeket is használhatunk az imához. Pl. ikon, szentkép, szép kép, festmény.
- A teret “leszűkíthetjük” azzal is, hogy sötétet csinálunk, illetve egyetlen fókuszúvá tehetjük egy gyertyával.
- A hallás bevonása: zene (te játszod, hallgatod élőben/felvételről), hangszer, CD. pl kis harang ima elején.
- A szaglásunkat is bevonhatjuk: az illatok nagyon segítenek, egyrészt bevésik a megélt élményt, másrészt elő is hozhatnak élményeket, érzéseket. Használhatunk tömjént, füstölőt, párologtatót vagy virágot is.
- Legyen 1 fókuszú a szent tér, amit létrehozol, amiben vagy.
- Alkoss bármilyen eszközzel: írj, rajzolj, fess, zenélj, énekelj, táncolj, mint ima.
VASEV2007 óta foglakozik kisközösségekkel. Végeztünk felméréseket, tanulmányoztuk a működésüket, konferenciákat és beszélgetéseket szerveztünk, segédanyagokat állítottunk össze, miközben mi magunk is tanultunk. Mottónk:
| Itt, a Háló honlapján, a KISKÖZÖSSÉGEK menüpont alatt a fentiekből találsz egy csokrot: a közösségek létrehozásáról, vezetéséről, a közösségi alkalmakról. Bemutajuk a Háló Közösségi Műhelyét, ismertejtük a munkáinkat. A közösségi alkalmakhoz segédanyakat is kínálunk. |  |
| A Vasárnapi Evangéliumok almenühöz kisközösségi beszélgetésekhez írtunk és írunk indító gondolatokat - sokak bevonásával, vasárnapról vasárnapra. Ez a menüpont egy külső honlapot nyit meg. |  |
| Ilyen volt az eredeti, kiskozosseg.hu honlapunk, amely ebben a formában már megszűnt, de amelyről minden fontos anyagot áthoztunk ide, a Háló honlapjára (a Vasev-et kivéve): |  |
Itt olyan, hosszabb távú (de biztosan nem egy alkalmas) kisközösségi, megbeszélhető programokat, téma-csokrokat találtok, amelyek valahol, valamikor már beváltak, vagy legalábbis szerintünk jónak látszanak. Vannak kisközösségek, akik egy-egy idényben szeretnek részletesen beszélgetni egy témáról.
A téma a Jézus által nekünk tanított imádság. Magunk is rácsodálkoztunk, hogy milyen mélysége van ennek az imának, és mennyi mindenről lehet beszélgetni segítségével. Bizonyára nem is teljes a gondolatfüzér… Ez a téma általunk 2004-2005-ben a Baross Gábor telepi (budapesti) egyetemista korú fiatalok csoportjában kezdett el élni, és tudunk róla, hogy azóta pl. Nagykikindán is végigbeszélgették [...]
A Gazdagréti Református Egyházközségben készült ez a tematika-sorozat az ottani kiscsoportok számára. Ők végigbeszélgették. A kínált módszertan nagyon biblikus, nagy tudásra támaszkodik, és sokszorosan kipróbált. Igényeseknek ajánljuk.
Szabadság
2015-ben szerveztünk egy budapesti Háló-találkozót, amelynek a szabadság volt a címe és központi gondolata. olyan sok elágazást láttunk a témában, és annyira megtetszett, hogy öt kisközösségi alkalom programját raktuk össze belőle. Ezt kínáljuk fel, hátha működik.
Szeretnénk ötleteket adni az egyházi év időszakaira, hiszen mindegyikben van miről elgondolkodni. Ezt az első darabunkat 2016-ban egy nagyon régóta együtt levő ifjú házas közösség próbálta ki. Szépen megmutatkozhat benne a farsang spiritualitása. [...]
Vasárnapi EvengéliumokEzen a blogon a Katolikus Egyház által vasárnapokra megszabott evangéliumi részekhez találtok a feldolgozást, beszélgetést segítő kérdéseket. A blogot a Háló Közösségi Műhelye szerkeszti. A gyűjtemény aktuális darabja lehetőleg a vasárnapot megelőző héten már olvasható, hogy a kisközösség használni tudja az összejövetelén. A blogban igehelyre is lehet keresni, fejezetenként, ebben a formátumban: Jn 34. (Könyv rövidítése szünet fejezet száma). Egyes hangsúlyos kulcsszavak is lehetnek kereső-elemek. Törekszünk a sokszínűségre, ezért folyamatosan keresünk szerzőket: lehetőleg minden vasárnap más által írt feladatok kerülnek a blogba.
További tematikákat és a találkozókra szánt forgatókönyveket találtok a saját kisközösségi kiadványainkban, amelyeket kezdő és gyakorló csoportoknak ajánlunk:
Felütés - Első kötetünket inkább az újonnan induló közösségeknek szántuk, de a már hosszabb ideje működőek is meríthetnek belőle.
Evező - Vizes történetek: A Háló egyik víz melletti (Baja, Sugovica, 2012.) táborára készült el ez a kiadványunk. Jézus életének vízzel kapcsolatos fontosabb jeleneteit dolgozza fel, kínálja fel kisközösségi alkalmakként.
Saru nélkül - Apostolok: A Háló 2014-es sátoraljaújhelyi táborának témája voltak az apostolok. Ehhez a táborhoz készült a Saru nélkül című kiadványunk, amely az apostolokkal kapcsolatos kisközösségi alkalmak terveit tartalmazza.
Anima - Ebben a könyvben női archetípusokat állítunk a középpontba. Ajánljuk régebb óta együtt lévő, avagy éppen erre az alkalomra összeálló női kisközösségek, csoportok számára.
Kiadványaink személyesen átvehetőek (előzetes egyeztetés után) a Háló Közösségi és Kulturális Központban, a 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. szám alatt, vagy megrendelhetők az iroda&halo.hu e-mail címen, illetve a 0620-351-5375 vagy a 0620-339-7854-as telefonszámon. Jelenleg is kapható kiadványaink: Felütés: 1500 Ft, Saru nélkül: 1000 Ft, Anima: 1000 Ft, Hangoló: 2500 Ft.
Ez pedig a Virtuális Plébánia kérdés-gyűjteménye. Nem módszertan, de vannak a közösségben is nagyon jól használható, megbeszélhető kérdések, ráadásul hivatalos válasszal. Szerintünk a válasz csak a beszélgetés végén derüljön ki - vagy ha lehet, akkor sem. Egymás hitének megismerésére inspirálók lehetnek ezek a témafelvetések.
Itt néhány példát szeretnénk nektek arra bemutatni, hogyan indult meg ténylegesen egy-egy kisközösség valahol a világban. Ezek olyan közösségek, melyek a Közösségi Műhely tagjaival valahogy kapcsolatba kerültek, vagy részesei voltunk/vagyunk a közösségnek, vagy láthattuk a közösség születését. Örömmel vesszük, ha ti is megosztjátok velünk, hogyan született közösségetek (km~halo.hu).
Nagyon Kis Közösség
A Budai Ciszterci Szent Imre Egyházközség 1992-ben nagy tábort rendezett Ráróspusztára mindenkinek, aki az egyházközséghez tartozott. Sok közösség is jelen volt, és számosan olyanok is, akik még nem tartoztak közösségbe. Néhány középiskolás korú fiatal észlelte, hogy közösséghez tartozni jó, és kerestek maguknak ott a táborban egy vezetőnek való fiatalt, akinek még nem volt csoportja. A konyha-felelőst találták meg. Neki jólesett a megkeresés, és az ő irányításával ez a csapat évekig tudott élő közösség lenni a plébánián, Nagyon Kis Közösség néven.
Budapest, 2007. április 1., Bayer Róbert
Bibliakör
Véletlenül „akadtam fel” a Hálóban. A marosfői nyári táborban, 2005-ben döbbentem rá, hogy hitemet megélni és kapcsolatomat az Úrral elmélyíteni közösségben sokkal nagyszerűbb és egyszerűbb, mint egyénileg. Többre vágytam, mint a rendszeres istentiszteleken való részvétel, de magamnak se tudtam megfogalmazni, mi lehetne az a több. Egy évre rá, a sátoraljaújhelyi táborban kezdett konkrétabban megfogalmazódni bennem − nem kevés külső hatásra − mit tehetnék azért, hogy ne csak évente egyszer éljem át a Háló légkörét és ne csak távol az otthonomtól, de itthon olyan emberekkel, akik részei a hétköznapjaimnak. Innentől felgyorsultak az események. A 2006. szeptemberi losonci Háló-találkozó után összeült egy négyfős kis csapat. Megegyeztünk, hogy havonta egyszer összejövünk a helyi parókián. Ez év januárjában tartottuk meg az első bibliaóránkat és azóta is nem havonta, de hetente találkozik 7-14 fős kis csapatunk.
Losonc, 2007. június 7., Kovács Erika
MAGda
A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánián nagyon szépen működnek a katekumenátus felkészítő évei. Három egymás utáni tanévben készült fel egy-egy, jobbára fiatal felnőttekből álló csapat a szentségek húsvéti vételére. Engem zavart, hogy egy szép összekovácsoló, közösség-építő év után a friss katolikusokkal senki nem foglalkozik tovább, magukban pedig nincs erő arra, hogy együtt maradjanak. Az egyik végző csapatot ezért meghívtam arra, hogy folytassuk a megkezdett utat. Külön közösségként 5-10 résztvevővel még három évig élt tovább a beszélgetős, imádkozós csapat, aztán az élet (házasságok, költözések, …) szétszórta. A helyzet ma sem változott, évente húsvétkor „szabaddá válik” egy-egy összeérett friss keresztény társaság, vezető nélkül, hiszen a vezetők a két éves felkészítő folyamat végén ismét az újakkal kezdenek foglalkozni.
Budapest, 2007. április 1., Bayer Róbert
Imakör
A Háló Klubot Budapesten kezdetben azzal a nem titkolt céllal (is) szerveztük, hogy a Budapesten élő, de külföldről vagy vidékről érkezett emberek találkozó-helye legyen. Ez eddig nem sikerült teljesen, pedig immár a sokadik arcával jelenik meg a Klub – az ifjúsági programok és csapat után egy év volt a meghívott közösségeké, az idei pedig a nívós zenéé. Valahogy mégis összejött a klub környékén jó néhány közösséget, együttlétet kereső fiatal, nagyobb részük valóban határon túliként. Bennük fogalmazódott meg a vágy, hogy nem elsősorban klubra, hanem imádságos közösségre van szükségük. Néhány alkalommal beszélgetés alakult erről, és kis külső segítséggel megszervezték maguknak az első összejövetelt is. Ez kb. másfél éve volt, azóta a csapat teljesen önjáró, belülről is növekvő, és a Háló Központon belül valódi kis közösségként működik annak hátsó szobájában.
Budapest, 2007. április 1., Bayer Róbert
Mókus örs
A gitáros kórusunk néhány elkötelezett, de nem vezető embereként a hitoktatóval megbeszélve kísérni kezdtünk egy 11-12 éveseknek szóló hittanórát. Az alkalmakon jelen voltunk, előtte vagy utána egy-egy éneket tanítottunk, időnként elvittük a gyerekeket kirándulni. A második év után egy egyhetes nyári táborba vittük a hittanosokat hatan, a gyerekeknél 5-10 évvel idősebb fiatalok. Ekkor határoztuk el együtt, hogy a hittanórán kívül is rendszeresen találkozunk. A kis középiskolásokból így 1987-ben alakult kisközösség, hetente, majd kéthetente beszélgetve, egyre több közös programmal, 5-6 év után heti egyszer csak imádságra is összegyűlve. Az indító vezetőkből évekig hárman, aztán ketten irányítottuk a csoportot, de immár sok éve nélkülünk jönnek össze. A kezdetben a Budai Ciszterci Szent Imre plébániához tartozó közösség családos csoportként él ma is. Gyermekeink sokáig nosztalgiával, de ma is barátsággal tekintenek az akkori “mókusokra” és gyermekeikre.A hittancsoportokból kisközösségbe segítő fiatalok modellje is sokáig élt a nagy létszámú plébánián: volt, hogy egy korosztályból is több kisközösség alakulhatott.
Budapest, 2016. április 5., Bayer Róbert
HHP (Három házospár)
A csapat induló magja egy budatétényi középiskola. A három házaspárból egy férj és két feleség ebben az iskolában volt tanár, ketten pedig itt voltak diákok, csak én nem ismertem az épületet belülről. Az alakulás előtt már számos más szálon is ismertük egymást: közös kosarazás, táborozás. A legfiatalabb pár esküvője után az ifjú házasok kezdeményezésére kezdtünk három házaspárként összejárni. A közben hívott negyedik pár nem vert gyökeret. Nem, vagy alig merjük közösségnek nevezni magunkat, pedig immár tíz éve járunk össze többé-kevésbé rendszeresen, és beszélgetünk a saját életükről, régebben többször a Biblia egyes szövegeiről, sokszor nagyon mélyen és bizalmasan. Ma már pesztra (meg néha orvos) is kell az összejövetelekhez, hiszen sok a kis gyermek, és egyre rosszabb, ha láz miatt kellene elmaradnia a találkozásnak.
Budapest, 2016.április 5., Bayer Róbert
Törökkanizsa
Kisközösségünket tavaly alapítottuk, mert szerettünk volna valahova tartozni, olyan emberekkel lenni együtt, akik szeretik Jézust, akik szeretnek segíteni másokon, akik megértőek, akik meghallgatnak. Hetente találkozunk. Imádkozunk és megosztjuk egymással gondjainkat. Eleinte ez a megosztás nem nagyon működött, de egyre felszabadultabbak vagyunk. Néha egy testvérünk nem jön egy ideig, mert olyan problémája van, hogy attól fél, hogy majd faggatjuk vagy tanácsokkal látjuk el, de nagyon odafigyelünk ezekre a dolgokra, és nem kérdezünk semmit ha nem kíván róla beszélni. Ha nem jön, felhívjuk vagy üzenünk neki, és imáinkba foglaljuk. Ebben az évben gyűjteni kezdtünk és a nagycsaládosoknak és a rászorulóknak adjuk. A gyerekekkel is elkezdtünk foglalkozni és így próbáljuk őket közelíteni a templomhoz. Mindez még nagyon a kezdet, és kicsiben működik de működik és nem adjuk fel.
Törökkanizsa, 2015. július 27., Rényi Ágnes
Waigand Közösség
Waigand József atya, Jóska bácsi a 80-as években a Hűvösvölgyben élt, egy kissé romos házban, ahová az élet és a politika vetette. Itt kezdték felfedezni a kisgyermekes családok, és egyre többen jártunk a miséjére a kápolnának berendezett nagyszobában. Jóska bácsi mise után bábozott a gyerekeknek, a szülők a kertben beszélgettek egymással és az idős apácákkal, akik még a házban laktak. „Én nem leszek mindig köztetek, mondta nekünk, nem lesz papotok, barátkozzatok össze, alakítsatok közösséget, és készüljetek fel a hittantanításra is!” - így buzdított minket. Jóska bácsi biztatására a családok kezdtek összebarátkozni, megismerve egymás „hétköznapi életét” is. Később hitoktatás, közösség, sőt általános iskola is indult az együttlétünk gyümölcseként.
Ma, több mint húsz évvel Jóska bácsi halála után a Waigand-közösség ma is élő, több, mint ötven család a tagja. Bár az akkori közösség számos tagja már nincs köztünk, de sok új, fiatal csatlakozott hozzánk, olyanok is, akik nem ismerték az alapító atyát. Az ő éltető szeretete, szelleme és tanítása ma is bennünk él, valahogyan ő ma is köztünk van, vezet minket. Most állandó atya híján vasárnapról-vasárnapra keresünk magunknak miséző papot, szervezzük a Kápolna életét és közösségi eseményeit.
A nagyközösségen belül kisebb csoportok is létrejöttek: kisközösségek, amelyek felnőtt tagjai rendszeresen találkoznak és mély, személyes kapcsolatban vannak egymással. Gyerekeink számára kor szerint regnumi 10-12 fős csoportok működnek, fiatal vezetőkkel. 18 éves kortól a csoportok önállósodnak, addigra általában hosszú távú barátság alakul ki köztük, és egy részük vezetővé válik az újabb csoportokban.
Budapest, 2017. március, Juhász Bálint és Mária
A Közösségi Műhely azzal a céllal alakult, hogy segítsük a kisközösségek létrejöttét, a meglévő közösségek elmélyítését.
Célunk, hogy
- minél több emberben feltámasszuk az igényt a kisközösség iránt;
- módszert adjunk a létrehozáshoz;
- megmutassuk, hogy a közösség létrehozása lehetséges különleges képességek nélkül is;
- tematikákat és módszereket kínáljunk az együttlétekhez;
- segítsük felismerni a kisközösségek igényeit és problémáit, azokban szükség esetén segítsünk.
Saját magunkra, vagyis a Műhelyre vonatkozó céljaink:
- a kisközösség mibenlétének és az Egyházban való helyének tisztázása, pontos megfogalmazása, és megjelenítése;
- a kisközösségek természetének, életének alapos megismerése;
- a Kárpát-medencei kisközösségek fokozatos feltérképezése és felmérése;
- közösségi tudásbázisunk növelése;
- kapcsolatépítés más közösségi "műhelyek"-kel.
A Műhely 2007-ben alakult. Azóta kétheti rendszerességgel találkozik.
HANGOLÓ
180 Bemelegítő kérdés közösségeknek - "társasjáték"
Készítette a Háló Közösségi Műhelye (KM)
Népszerű „kártyajátékunk", a Hangoló lapjain egy-egy személyes kérdés áll, amely megszólít, elgondolkodtat, segít a megnyílásban, és abban hogy a közösség tagjai egy kicsit jobban megismerjék egymást. A Hangoló-t addig játszhatjuk, amennyi időt szánunk rá, akár csak pár percig, de "veszélyes" is lehet, mert könnyen belefeledkezhetünk... Közösségi összejövetelekre ajánljuk ezt is.
Babály András teológus, mentálhigiénés szakember ötlete alapján olyan, 180 kérdésből álló kártyajátékot állítottunk össze, amely nagyszerűen segítheti csoportok, közösségek, osztályok, családok tagjainak egymásra hangolódását. A játékot 15 éven felülieknek ajánljuk, tetszőleges létszámmal. Bár a játék eredetileg bemelegítő kérdéseket tartalmaz, használható tematikai gyűjteményként is egy-egy óra, beszélgetés témájaként. Ízelítőül pár kérdés a pakliból
Egy hobbi, ami tetszik nekem...
Szeretnék valamit találni...
Valami, amire nagyon büszke vagyok...
Egy barát, aki fontos nekem...
Gondolataim a házasságról...
A magyar történelem melyik alakjával találkoznál most szívesen? Mit kérdeznél tőle?
Mesélj el egy helyzetet, amikor igazán boldog voltál...
Hol érzed magad otthon?
Amit a szüleimben becsülök...
SARU NÉLKÜL
12 kisközösségi összejövetel az apostolokról: ez a Saru nélkül, a harmadik kötetünk. Az apostolok mind-mind sajátos, különleges és egyben hétköznapi emberek voltak. Mint mi.
ANIMA
Ebben a könyvben női archetípusokat állítunk a középpontba. Ezek a képekben megragadható, gyakran a tudatalattiból eredeztethető sémák – anya, királynő, bölcs asszony, harcos, misztikus nő, szerelmes – adják az egyes fejezetek témáját.
EVEZŐ
A Háló nyári táborainak tematikái további két tematikus kötetet inspiráltak, amelyeket inkább a tapasztaltabb közösségeknek ajánlunk. Az Evező Jézus vizes csodáira épülő 7 összejöveteli témát kínál, és a beszélgetésekben, a személyes megnyílásokban a mélyebbre való evezést segíti elő.
FELÜTÉS
Első kötetünket - a Felütés-t - inkább az újonnan induló közösségeknek szántuk, de a már hosszabb ideje működőek is meríthetnek belőle. Ez a száz oldalas írás az elején az összejövetelek egy lehetséges, bevált felépítést mutatja be röviden, és azt, hogy mi a moderátor szerepe.
