Találkozás, kapcsolat, közösség

{youtube}wM8AtJc2dOQ{/youtube}

Az Echo TV Civil Összefogás c. műsorának vendége volt a Háló.



2014. május 23.-án pénteken ismét találkozhattak a nagybányai hálósok a fernezelyi templom hittantermében egy Háló klub erejéig. Előadó Frasin Krisztina referens volt, aki "Szociális nehézségek napjainkban" címmel tartott előadást. Érdeklődve figyelte az összegyűlt kis társaság, hogy mit is jelent napjainkban a Caritas Szervezetének missziója.



Tudósítás Nagybánya város honlapján

Az őskeresztény egyházközségek életét Jézus Krisztus életének példáját követve teljesen átszőtte az elesettek megsegítése. Igy van ez napjainkban is, mondta az előadó, hiszen ma is célként tűzte maga elé a szükséget szenvedő személyek támogatását keresztény szellemben, nemzeti, vallási, faji, nemi vagy politikai megkülönböztetés nélkül, figyelembe véve a katolikus keresztény elveket.
Több példa mutatta meg, hogy az egyházi szegénygondozás önerőből is bámulatra méltó eredményeket tud létrehozni és képes megújulni de ha a különböző csoportok összefognak, hálózatba szerveződve eredményesebben tudják elvégezni ezt a munkát.
Az előadó rámutatott arra, hogy négy tevékenységi területen dolgoznak: 1. szociális programok 2. oktatási programok 3. idős gondozási programok 4. fogyatékkal élő személyek és családtagjaik számára szervezett programok. Az előadás folyamán tudatosult minden résztvevőben, hogy ezek a tevékenységek önkéntes alapon működnek s valóban magukba foglalják az élet minden területét. Segítséget nyújtanak a hatrányos helyzetben élőknek, a természeti csapások károsultjainak, a családon belüli erőszak áldozatainak, ugyanakkor különböző szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a gyermekek iskolán kívüli felkészítése, nappali foglalkoztatása, tanácsadás, tanfolyamok, étkeztetés, házi beteggondozás, klubtevékenységek időseknek.
Az est második felében bemutatkozott a helyi kisközösség, a Rózsafűzér Társulat Horváth Veronika vezető segítségével. Elmondta, hogy bár kevesen vannak, de mégis nagyon sok tevékenységet szerveznek, mint például szegény családok ellátása fával, önkéntes munkát végeznek egy alapítványnál, csomagot készítenek karácsonyra, húsvétra, gyermeknapra. Kellemes hangulatú délután volt, melyet átjárt a jószándékú emberek önkéntes segítő munkáját jellemző hangulat. Alapvető következtetést fogalmaztunk meg, hogy a karitász korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segít a rászorulókon.

Laurán Angéla (Felsőbánya)

Az Új Ember 2014.évi június 8. számában is megjelent kép és írás



A hálós szó és fogalomkészletet nem ismerő kedves olvasó számára a bogozó szónak egy a május 31-i bogozói napon elhangzott, és korábban még soha nem halott meghatározásával kezdem beszámolómat. Bogozó az, aki a Háló megszállottja.
A Háló magyarországi bogozói az alábbi felhívást kapták a régió vezetőségtől kb. 80 nappal ezelőtt.


Az ókorban a csillagászok voltak a tájékozódás nagymesterei: a csillagok állásából tudták az irányokat meghatározni. Így jutottak el a napkeleti bölcsek a Kisdedhez Betlehembe. Később, az iránytű elterjedése hatalmas vívmány volt: segítségével lehetőség nyílt a távolabbi célpontok behajózására. Manapság, a GPS-ek korszakában a távoli műholdak segítségével tudunk precízen tájékozódni a világunkban. A különféle technikákban az a közös vonás, hogy egy nagyságrenddel távolabbra kell lépni ahhoz, hogy kicsiny világunkban kiigazodjunk: az égitestek távolsága, vagy a földünk mágneses erőtere szükséges ahhoz, hogy itt a földön utat találjunk. A lelkiekkel sem vagyunk másképp: ha hivatásunk vagy kapcsolataink útvesztőjében szeretnénk tisztán látni, hátrébb kell lépnünk, és egy másik nagyságrend, a Szent segítségével tekinteni magunkra és környezetünkre. Időről időre szükség van ellenőrizni, hogy helyes-e az útirány; jó tudni, hogy mennyi utat tettünk meg eddig, és mennyi van még előttünk. Hátralépve végiggondolhatjuk a terepviszonyokat, vagy választhatunk hosszabb, ám lankásabb ösvényt. Az idei bogozói napon szeretnénk közösen lépni az útra, amit sokszor egyedül kell megtennünk, hogy aztán feltöltekezve közös élményekkel, azzal a tudással folytassunk életünket, hogy rajtunk kívül sokan mennek hasonló irányba. Sokfélék vagyunk, de van valami közös mindannyiunkban: az Irány, a Cél, a végtelenül szerető Isten.



A felhívástól eltelt idő alatt a felhívás közel 80 címzettje írhatott egy blogba arról, hogy mit tart saját útjának a Hálóban. A bogozói napot megelőző estére egy közös bowlingozásra is meghívót kaptunk.
Másnap reggel az egykori Háló Közösségi Központnak is otthont adó épület pincéjében levő Taizé-i Katakombában kezdődött az érdemi programunk. Felolvastuk az emmauszi tanítványokról szóló részt Lukács evangéliumából (Lk 24,13-35) és az utazók litániáját. Ezután átsétáltunk a Semmelweis utcába, a pesti hálósok között csak S4-ként emlegetett leendő Háló Közösségi Központba.
Itt először Thuróczy Gyurinak Visszafelé Emmauszból, a személyességről a Hálóban címmel tartott gondolatébresztő előadását hallgattuk meg. Ő alapítása óta tagja a Háló vezetőségének. Bevezetőjében elmondta, hogy bár az alapításkori elképzelésekhez képest sokban másként fejlődtünk, de az egykori elképzelés, az egy arcokkal teli Kárpát-medence kép most is alapeleme a Hálónak. Hét pontban foglalta össze, hogy mit jelent a személyesség az emberi kapcsolatainkban, az Istennel való kapcsolatban és ezeket hogyan értelmezzük a Háló életében.
Az első a személyes istenkapcsolat megéléséhez való segítség. Minden találkozónk egy kicsit emmauszi is lehetne, visszafelé a találkozás és a felismerés örömével, boldogságával telve.
A második lenni valakié! Ez az ember legbensőbb vágya. Ezért keressük a másikat, ezért leszünk szerelmesek, kötünk házasságot, ezért keressük a közösséget.
A harmadik a személyesség megélésében a megnyílás lehetősége. Csak akkor látjuk önmagunkat, ha valaki felé meg merünk nyílni. Találkozóinkon, abban segítjük a résztvevőket, hogy ne a törvények és a paragrafusok Istenével, hanem a sebzettségeinkben is működő, életünk minden realitásában jelen levő Isten fele fordíthassák lelküket.
A negyedik a személyes figyelemmel és elfogadással történő megajándékozás a lelkileg elesettek, a vétkezők, az egyházból már távolodó, vagy oda szorongó léptekkel közeledő emberek felé. A tékozló fiú befogadása igazán jézusivá teheti a Hálót. Tamás Jézus érintése, személyes megtapasztalása is közösségben történik.
Az ötödik az ember megnyitása önmaga elfogadásáért, felismerni azt, ahogyan az ő személye Isten tervében szerepel.
A hatodik a személyhez szólás a gyógyítás. Meg kell találni mindenkihez azt a szót, ami azt a másikat felemeli, kimozdítja, gyógyítja.
A hetedik Te magad légy! (József Attila)




És volna még valami. Végtelen az a mondanivaló, amit egymásnak, egymásról elmondhatnánk. Ezért a személyesség, a másik felé való megnyílás határtalan. Mindig volna még mit mondanunk a másiknak. Személyesen. Ezért találkozunk, ezért neveztük a találkozást a nyolcadik szentségnek annak idején. Ennek a ráadáspontnak a fejtegetésénél Kányádi Sándor Volna még című versével zárta Gyuri az előadását.
A kiscsoportos beszélgetés felvezetésében kérdéseket kaptunk. Meddig tud a Háló személyes maradni? Végső soron kicsi vagy nagy Hálót képzelünk el? Az otthon-egyház modellt vagy egy széles mozgalmi modellt választunk inkább? Lelkiségi mozgalom leszünk vagy egy széles bázison alapuló katolikus szervezet? Mi megy a személyesség rovására? Mikor, meddig és hogyan őrizhetjük meg a személyességet a Háló életében? A műhelymunka során arról beszélgettünk, hogy milyen javaslataink és feladataink vannak a jövőre nézve és ezek megvalósításához milyen hosszú út van előttünk. Ezeket emlékeztetőnek címszavakkal és szimbolikus km jelzéssel egy útjelző oszlopra ragasztottuk. A végén volt még kártyajáték (dixie), hálós társasjáték és énekes gitáros búcsúzkodás.
Margitfalvy György



Személyesség. Ízlelgettük ezt a szót. Kerestük, mit is jelent a számunkra. Miért olyan nagy élmény ez a Hálóban? S ha ez az, ami számunkra ennyire fontos, akkor merre tovább? Hogyan győzzük a személyességet kellő nyitottsággal? Hogy tölthető meg az új Háló központ, élettel, nyitottsággal és személyességgel?
Jó volt együtt, jó volt ilyenekről beszélgetni.
Tamás Magdi

 

Most láttam először az S4-et. Késve tudtam csak menni, de vártatok rám, jólesett. A környezet meglehetős lepusztultsága és a lelkesen beszélgető emberek ellentéte meglepett. A kiscsoportban kaptam az útravalót: tanuságot arról, hogy a Szentlélek nem a mi észjárásunk szerint, de kézzelfoghatóan működik az életünkben, merjük rábízni magunkat.
Juhász Mária

 

A legerősebb bennem a zárókép: a színes fonalak kúpja, tele érzéssel, érzelemmel, velünk. Jó társaságban telt az ebéd törökülésben, és megerősített, hogy a kapcsolatok miatt érdemes csinálni mindazt, amit csinálunk. Nem adtam fel a kisközösségekbe vetett hitemet, akkor sem, ha a Hálóba vezető út a személyességen át hozott. Jó lenne valóban összeszednünk rendesen az Angyali kar idei témáit, mert úgy érzem, a személyességről a következőkben még sok szó lesz a Hálón belül. Akkor is, és akkor még inkább, ha néhány évvel ezelőtt erről a szóról még egyebet gondoltunk, és pár év múlva megint mást fogunk róla gondolni.
Bayer Robi

 

Még mindig tudunk újabb és újabb oldalról közelíteni, és más-más perspektívából szemlélni hálós létünket. A legemlékezetesebb pillanat, mikor felhúztuk a színes szalagos madzagot, és közösen elénekeltük a "Háló-himnuszt". Jó volt találkozni rég látott ismerősökkel, akikkel jókat lehet beszélgetni. Én a beszélgetések örömét/élményét hoztam haza.
Bayer Kinga

 









<br />

2014. június 30.

"Jézus azonban ezt felelte: Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!" Mt 8,22

Életminőségünk egyik nagy kihívása a jelen pillanatainknak a minél teljesebb megélése. Előfordul, hogy saját múltunk akadályoz abban, hogy feladatainkat jókedvűen végezzük és a jelen örömeit maradéktalanul megéljük. Sok minden nem úgy sikerül és nem úgy történik életünkben, ahogyan azt mi szerettük volna. Ez néha nagyon fájdalmas tapasztalat lehet. Amikor azt észlelem, hogy leragadok múltam fájdalmas emlékeinél, ettől a pillanattól az a felelősségem, hogy bármi is történt, azt lassan beépítsem életembe, és meg tanuljam életem részeként tekinteni. Így a lefele húzó negatív energia, átalakulhat életerővé, és szabaddá válok arra, hogy Krisztus hívó szavát tisztán meghalljam és elinduljak az Ő tudatosabb követésére.


2014. június 27.

Bővebben...


A Háló találkozón bemutatták a Lélekmozaik - Háló antológia c. kötetet, amelyet a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület adott ki.



"A könyv sok éves álom valóra válása. Ugyanakkor abból a rácsodálkozásból született, amely képes meglátni, értékelni és felvillantani a lélek gyöngyszemeit, képes meglátni másokban az apró kis csodákat. Mindegyik szerző megérdemelne saját kötetet is. E kis könyv valahogy tükrözi a Kárpát-medencei nagy Hálót: a legfiatalabb 6, a legidősebb 87 éves - közötte minden korosztály megtalálható és sok irodalmi műfajban írodott. Köszönjük a jó Istennek és személyesen mindenkinek, hogy a Háló csodájának részesei lehetünk..." (Józsa Zsuzsanna, szerkesztő) >>

Fontos jónak lenni - írás az erdély.ma és a 3szek hírportálon

A könyv megvásárolható az erdélyi és a budapesti Háló Irodában.


A Háló lelkisége alulról induló lelkiség. Találkozóinkon megteremtjük azokat a kereteket, amelyek segítségével a résztvevők őszintén vállalhatják önmagukat, és szembenézhetnek a bennük lévő folyamatokkal, amelyek alkalmassá válnak arra, hogy az Isten bennük működjön. Találkozóinkon, abban segítjük a résztvevőket, hogy ne a törvények és a paragrafusok Istenével, hanem a sebzettségeinkben is működő, életünk minden realitásában jelen levő Isten fele fordíthassák lelküket. A Háló lelkisége mindig konkrét, másokra odafigyelő és másokat felkaroló lelkiség. (Sebestyén Ottó)

Ha a Háló a kisközösségeket, illetve az egyházon belüli közösségeket kívánja támogatni, a lelkiség nem elhanyagolható. Az emberek a közösségekben lelkiséget vagy azt is keresnek: anélkül egy focicsapat vagy egy kártyaklub is megfelelő. Ha rendszert alakítunk ki, az is üres lesz, ha Istent nem engedjük be kimondott és látható módon. A Hálóra jellemző a Kárpát-medence egészében való gondolkodás: ez lelkiségi attitűd, hiszen kiterjedt kapcsolatrendszerekről szól. A közösség a Háló alapgondolatának hordozója. Ezek mellett Háló-jellemző a találkozás, az azt folytató, mélyítő beszélgetés, a katolicitás mint beölelő kifejezés, a kulturális sokszínűség, valamint a szellemi, lelki és emberi igényesség. A Hálóban az a jellemző, hogy érdekel a másik ember, szívesen hallgatjuk, szívesen osztjuk meg vele magunkat. (Bayer Róbert)



A Háló híd, kapocs szeretne lenni az emberek, a lelkiségek között. (Józsa Zsuzsanna, szerkesztő)

Az 1989 utáni erdélyi katolikus egyházi történések közt a Háló itteni megjelenése is számon tartandó esemény. A puszta tényt hitelesíti a sok kis emberi történet, ami a történelmi dátumok, alapítást jelző évszámok rejtenek. És mindezekből: az emberek és közösségek találkozásából, egymásba fonódó történeteiből élet születik! Közösség, együttlét, szeretet, öröm: a hiteles létezés alapértékei. Amikor ennyi jó egyetlen csillagképben együtt van jelen, abból az élhető élet számtalan apró jele is megszületik: a Háló célkitűzései közt szereplő szellemi, lelki és emberi igényesség kézzel fogható jelzésekben válik láthatóvá. E kötet ilyeneket gyűjt egybe és tesz mindenki számára közkinccsé. (Bodó Márta, szerkesztő)


Pázmán Attila írása

Mivel rég nem találkoztunk hálós barátainkkal, családunk úgy döntött, hogy részt veszünk a találkoztunk hálós barátainkkal, családunk úgy döntött, hogy részt veszünk a sepsiszentgyörgyi Háló találkozón. A helyszínt tudtuk és Jakabos Barnabás neve is ismerősen elyszínt tudtuk és Jakabos Barnabás neve is ismerősen csengett. Öröm volt szívünkben, amikor megérkeztünk és ez végigkísért az egész napon át. Meglepetés volt a találkozás Judittal, Zsuzsával és Andrással. Mivel a plébánia pincetermében nagyon hűvös volt, búcsút mondtunk a "földalatti egyháznak" és székeinket megragadva az udvar csendjében található filagóriában megalapítottuk a "székesegyházat". Loyolai Szent Ignácnak egy víziója után, melyben a Szentháromságot látta. Barnabás atya jezsuita, így előadása a Szentháromságról szólt, de egyébként minden a Szentháromságról szólt ezen a napon. - Ez az! Hajrá! Húzzál bele! Csak így tovább! Meg tudod valósítani! Persze, ügyes vagy! Hogyne, pont te vagy erre a legalkalmasabb! Hát ezért küldtelek téged! - tolmácsolta nekem Barnabás atya Isten üzenetét. No, nem pont ezekkel a szavakkal, de én ezt hallottam. Azóta sűrűn tapasztalom, ahogy az Atya együttérzően tekint rám, ahogy a Fiú lép felém, és ahogy a Szentlélek csak úgy pikk-pakk mindent elrendez körülöttem.

Negyedik alkalommal szerveztek Háló találkozót a közép-bánsági Nezsényben, május 9-én. A Nagybecskereki Püspökség területén a 2014-es év a Remény éve.


Az idén 25 éves, magyar alapítású, és a Kárpát-medencében találkozókat szervező Háló mozgalom az Istenre mutató személyes emberi kapcsolatokat, és a közösségi életformát helyezi előtérbe. Ennek jegyében, a nezsényiek a templomban és az újonnan felépült közösségi épületükben nagy szeretettel fogadták a több helységből érkezett vendégeket, az évről évre visszajárókat, a messzebbről, Tordáról, a Bácskából, Zentáról, Adáról és Budapestről jötteket, és az újakat; mindazokat, akik rászánták a napjukat arra, hogy Nezsényben megéljék az összetartozás felemelő érzését.

Már a megérkezés pillanatától érezhető volt az a különleges, befogadó, érdeklődő, szeretetteljes "hálós" hangulat, ami az első alkalommal résztvevőket is mindig magával ragadja. A helyi szervező csapatot idén is (a nemrég egy fiúgyermekkel immár nagycsaláddá gyarapodó) Palkovics család fogta össze, előadónak pedig Mellár József atyát hívta, Törökbecséről.

József atya előadásában a reményről beszélt. "Ha éppen sötétnek tűnik is a jövő, akkor se adjátok fel!". Bibliai idézetekkel bátorított és buzdított: Isten áldása lesz rajtunk, ha mi is tesszük a magunkét, a magunk környezetében. Kiemelte, hogy a legnemesebb dolog azoknak adni, azokon segíteni, akik azt nem tudják közvetlenül viszonozni.

A kiscsoport a találkozó egyik legfontosabb része: az elmélyülés, őszinteség, megosztás, a bizalom, és a lelki töltekezés órája. Az reményt keltő előadás hatására a résztvevők elmondták egymásnak gondjaikat, bajaikat és az utat, ahogy ezeket igyekeztek megoldani. A csoportvezető szerepe a kiscsoportban mindig nagyon fontos, hiszen rajta múlik a beszélgetés "minősége". A külön csoportba osztott fiatalabb korosztállyal Micsik Béla törökbecsei kántor, Nezsénybe rendszeresen kijáró hittantanár beszélgetett.

A fő utcára "kiszorult" kiscsoport

A helyben főzött finom ebéd, az "összerázós" traktoros, pótkocsis kirándulás a Temes partjára, a kötélhúzás és a hagyományos íjászkodás (a zentai Jablonszky Sándor jóvoltából) igazi búcsús ünneppé emelték a találkozót. A kirándulást a helyi anyanyelvápolós gyermekek színi előadása követte a templomban. A találkozó résztvevőinek száma megnövekedett a szülőkkel. Ábel Kornélia frissen végzett, még állás nélküli helyi pedagógus kitartó, rendszeres munkáját dícsérte a színvonalas előadás. Sajnos a gyermekek nagy része szerb nyelven tanul a helyi általános iskolában. Annak ellenére, hogy itt még van magyar tagozat, egyre kevesebb gyermeket íratnak oda a szülők. Pedig itt még van gyerek, nem ritka a 3 gyerekes család. A fellépők beszédén hallható volt, ki tanulja a betűvetést magyarul. Az iskolán és a minden második vasárnapi szentmisén kívül kívül a rendszeres magyar anyanyelvápolás és a hittan az egyetlen magyar közösségi lehetőség a legkisebbek számára.

A találkozót szentmise zárta. A Jó Pásztor vasárnapja előestéjén Mellár atya nemcsak prédikált, hanem saját példájával is igazolta, hogy ezen a napon jó pásztora volt a nezsényi hálós nyájnak. Egész napját a közösséggel töltötte. A találkozót Halmai Tibor a Délvidéki Háló régióvezetője zárta, ismertette a következő eseményeket. A soron következő tordai, nagykikindai és zentai találkozókon kívül meghívta a résztvevőket a XIV. Kárpát-medencei nyári táborba, Sátoraljaújhelyre. Részletesebb tudnivalókért a Háló honlapját ajánlotta.

Messziről jött látogatóként Nezsényre, mint egy közösségre tekintek. Jó volt ismét találkozni régi ismerősökkel, barátokkal. Már többször jártam ott, nemcsak Háló találkozón. Két alkalommal láttak vendégül, amikor a budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola egy-egy osztályával érkeztem, és egyszer mi is befogadhattuk a nezsényiek egy csoportját Budapesten. Remélem, hogy ezek a találkozók, események, kapcsolatok tovább fejlődnek, megtartják a nezsényieket, és életjelet visznek a bánsági szórványból az Anyaországba. A nyitott, közösséget erősítő alkalmak, amelyekben részt vehetünk reménykeltőek, bárhol is éljünk a világban.

Schön György


2014. május 10-én a Kárpátaljai Katolikus Szent Márton Egyesület, valamint a Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesület szervezésében egy közös ifjúsági találkozóra került sor a munkácsi székesegyházban és a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában, amelyen mintegy 70 fiatal vett részt.


A találkozó szentmisével kezdődött, melyet Majnek Antal megyéspüspök mutatott be, és melyben Michels Antal beregszászi plébános mondott szentbeszédet, amelyben egyben a találkozó témáját is felvezetve. Antal atya a nemi szerepekről, párkapcsolatainkról és az életigenlésről is beszélt, amelyet ebben a mai világban sok irányból igyekeznek összekuszálni. A szentmise után a rendezvényre Beregszászról érkező Kurmay házaspár tanúságtétele következett, amelyben személyes példájukat mondták el, ők mivel küzdöttek, milyen nehézségekkel néztek szembe egészen a párkapcsolatuk elejétől a több éves házasságuk során és beszéltek döntésükről az Isten és egymás mellett. A tanúságtételt a kiscsoportos beszélgetések követték, amelyek mindig lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők egymástól is tanulva, egymás számára is példát nyújtva gazdagodhatnak lelkiekben. Ezt követően került sor az ebédre, finom gulyásleves várta a fiatalokat. Az ebéd után kézműves sátrak, arcfestés, nemezelés, valamint métajáték és táncház közül választhattak a résztvevők. A Szent Márton Egyesület munkácsi S.O.S önkéntes csoportjának tagjai, akik a regisztrációt és a találkozó háttérmunkáit is végezték, tartották ezeket a fakultatív programokat. A kézművesség és a játékok után még egy csoportmunka várta a fiatalokat, ahol négy csoportban dolgozták fel a témákat különböző aspektusból (pl. Facebook-kapcsolatok, Nemek harca, ?Játék határok nélkül??, A randi-guru) majd a csoportmunka után egy kis színdarab keretében bemutatták a csoportmunkát egy-egy közismert szerelmi történet köré építve. A találkozó egy villámcsödülettel (flashmobbal), illetve közös imával zárult.

Dancs György



2014. május 28.

"Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek." ApCsel 17,23a

Így kezdi Pál híres beszédét Athénban az Areopágusz közepén. Azóta sem tudtuk levetni bálványainkat. A modern bálványok lassan a szívünkbe lopóznak, és Istent az ismeretlenségbe tolják. Minden olyan dolog, amely első helyre kerül életünkbe, az lassan letaszítja bennünk trónjáról az Istent. S közben félünk az ismeretlentől, vagy éppen közönségesnek tekintjük azt. Ez a gondolkodás visszafog bennünket abban, hogy átélhessük a felszabadító igazságot: az ismeretlenben is ott van az Isten. Ezért minden olyan magatartásunk, mely tisztelettel és barátságos érzéssel fordul a számunkra ismeretlen valóság fele, Isten arcát körvonalazza számunkra.


2014. május 27.

"Hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy a börtön alapjai megremegtek." ApCsel 16,26a

Időnként előfordulhat velünk, hogy személyiségünkkel ellentétes irányba haladunk. Annyira meg akarunk felelni a kívülről jövő elvárásoknak, vagy olyan mértékben meg tudjuk szerezni az elismerést, hogy lelkiismeretünk hamis hangját és indíttatásait tisztának és igaznak hisszük. Ennek következményeként, egyre jobban elveszítjük kapcsolatunkat saját érzéseinkkel, és én-fejlődésünk hamis utat választ. Lelkiismeretünk reagálását nehezen vesszük észre, mivel ezt mélyen elnyomjuk és körülbástyázzuk a vallásos és profán szocializáció szabályaival. Ezért szinte minden esélytől megfosszuk magunkat, hogy a hiteles énünkben éljünk. Zseniális és kegyes hazugságokkal elfojtott lelkünk azonban folyamatosan adja jelzéseit, amit nem akarok, vagy nem tudok érzékelni. Aztán elkezdődnek bennünk a nagy rengések, mert hamis én-szerkezetünk kezd omladozni. Ezek a "földrengések" kegyelmi pillanatok lehetnek, mert börtönünk falai kezdenek leomlani, és csupaszon maradt énünknek végre esélye lesz arra, hogy hamis kincseinket letépje, és az Istentől neki szánt értékekkel kezdjen el új alapokra építkezni.


2014. május 23.

"Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket." Jn 15,12

A szeretet parancsának két megnyilvánulásával küszködünk nap mint nap. Az első kihívást az érdek nélküli szeretet jelenti számunkra. Hogy tudok úgy szeretni, hogy ne legyen bennem legalább a viszont szeretet elvárásának a titkos vágya? A tapasztalat azt mutatja, hogy inkább azokkal gyakoroljuk a szeretetet, akikkel kölcsönösen az egymás életét építjük, és akikre számíthatunk a segítségére ha erre szükségünk lenne. A másik kihívás az ellenségszeretete felől érkezik. Rettenetesen küszködünk azoknak a szeretetével, akik bántanak bennünket. Néha évtizedeknek kell eltelniük, hogy egy mélyebb igazságtalanságot meg tudjunk bocsájtani. Jézus elegánsan és könnyedén túllépte a szeretetnek ezen korlátait. Az Ő kegyelme és szeretete nélkül, a szeretet korlátaiban fogunk kínlódni.


2014. május 22.

"Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd későbbre" Sir 5,7a

A megtérés szükségességét gyakran olyan "kincstári szavakkal" mutatják be nekünk, hogy nem tudjuk mindig komolyan venni annak szükségességét. Többnyire az állandó bűnbánatra szólítanak fel, és arra, hogy szakítsunk a bűnnel. Az érzékeny lelkű, kétszínűségtől mentes hívő ember nem nagyon tudja, hogy mit kezdjen ezekkel a jámbor és elcsépelt buzdításokkal. A megtérésről két dimenzióban kellene gondolkodnunk: odafordulni a személyes Istenhez, akivel így elkezdődhet egy meghittebb kommunikáció, és odafordulni nap mint nap az élet szeretetéhez, mert Isten az Élet Istene.


2014. május 21.

"Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem." Jn 15,4

A szemlélődő imának az egyik legfontosabb alapmagatartása Isten jelenlétébe való helyezkedés. A mai ige hasonlatával így is fogalmazhatnánk: a szőlővesszőnek a szőlőtőkére való rácsatlakozása. Ha elvárások nélkül figyelmünket Isten fele irányítottuk, és kitartóan újból és újból Isten erőterébe helyezkedünk vállalva az ezzel járó nehézségeket, kegyelme lassan-lassan elkezd dolgozni bennünk. Ebben a folyamatban minden akarás és teljesítményre törekvés akadályozza Isten jelenlétének a megtapasztalását. Ahogyan a szőlővesszők nem erőlködve fogadják a szőlőtőkének a bennük lévő nedvkeringését, úgy mi is meg kell hogy tanuljuk Isten bennünk való áramlását, passzív aktivitással fogadni.


2014. május 20.

"Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen." Jn 14,27b

A félelemérzetnek lehet jótékony hatása is. Megóvhat bennünket a vakmerőségtől, és attól, hogy felesleges veszélyeknek tegyük ki magunkat. Ugyanakkor segíthet bennünket abban, hogy bizonyos helyzetekben jobban teljesítsünk. A félelem akkor kezd veszélyforrássá válni, amikor túl gyakran és túl nagymértékben jelentkezik. Ilyenkor azt jelzi, hogy az életvitelemben, élethelyzeteimben nagy hiányok vannak. Legtöbbször a biztonságérzés hiányzik belőle, és ezt jelzi az egyre gyakrabban felerősödött félelemérzet. Ebben az esetben minél előbb, ha szükséges, szakember segítségével is, meg kell keresnem a félelem forrását. A félelem feloldásában különösen sokat segít a személyes istenhitünk. Carl Gustav Jung vallomása szerint egyetlen beteget sem tudott meggyógyítani negyven év felett, aki nem volt kapcsolatban a vallásos hittel.


2014. május 19.

"Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem." Jn 14,21a

Ha megtartok minden parancsot a kereszténységben, lehet, hogy ettől vallásomat gyakorló emberré válok, de nem biztos, hogy közelebb kerül a szívem az Istenhez. Sőt, a törvényeket lelkiismeretesen betartó ember, könnyen törvényközpontúvá válhat, annak ellenére, hogy minden vallásos törvénynek az istenközpontúságot kellene szolgálnia. A szeretet kultúrája nélkül, könnyen összekeverednek bennünk az emberi és isteni törvények. Így előfordulhat az, hogy időnként kiváló egyházjogászok vagyunk, de ugyanakkor, csúfosan elbukhatunk az evangélium lelkiségéből és a szeretet törvényéből. Csak az tudja megtartani Jézus parancsait, aki ismeri azokat. Jézus parancsainak az ismerete azonban feltételezi az élő kapcsolatot, az evangéliumok Krisztusával.


2014. május 16.

"Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek!" Jn 14,1

Jézus nagyon nehéz dolgot kér tőlünk. Szinte képtelenség nyugtalanság nélkül élni. Mindennapi életünkben százezer dolgot tudnánk fölsorolni, ami okot ad nyugtalanságra. A mának, a holnapnak, a múltnak a gondjai, a lelki-szellemi erőpróbáink, vesztességeink és a vész helyzetek, amellyel nap, mint nap szembe kell néznünk? Pedig ha Jézus valamit kér tőlünk, akkor annak biztosan meg van az alapja. A dilemma megoldását talán abban kell keresnünk, hogy Jézus a szív nyugtalanságáról beszél. Életünket nem lehet a gondoktól és félelmektől megóvni. Emberi méltóságunk velejárója, hogy szembe nézzünk velük, hogy dacoljunk sorsunkkal, ha ez szükséges. A mély egzisztenciális nyugtalanságunkat az oldja fel, hogy a legnehezebb helyzetekben is számíthatunk az Istenre, aki mindig mellénk áll, és soha nem hagy cserben bennünket.


2014. május 15.

"Testvérek, férfiak! Ha volna néhány buzdító szavatok a néphez, csak beszéljetek!" ApCsel 13,15b

Az emberi szó, krízisbe került. A tudatos ember jól megválogatja tévé műsorait, az újságcikkeket, amit elolvas, és jól meggondolja, hogy kinek az előadására megy el. Mindezt azért teszi, hogy megvédje önmagát és családját a sok hamisan csengő, üres és gyakran hazug szóáradattól. Egy mesterségesen felerősített üres és hazug szóáradatban, kíváncsian és tisztelettel fordulunk azok fele, akik hiteles üzeneteket és tartalmakat fogalmaznak meg és mondanak el. Úgy néz ki, hogy nincsenek túl sokan, és főleg, nem a közmédiában érhetők el. Ők olyan őszinte és valódi tartalmakat tudnak elmondani, amelyek a bejárt utakról szólnak. Beszédükben nincsen érdek és kényszeresség. Senkit sem akarnak meggyőzni az ő igazukról. Csak akkor beszélnek, ha kérdik őket, s ha nem értik, amit mondanak, nem jönnek zavarba.


2014. május 14.

"ragyogtassa fel arcát fölöttünk, hogy megismerjük útját a földön" Zsolt 67,2b-3a

Hajlamosak vagyunk arra, hogy Isten útját autópályához hasonlítsuk, amelyen egyenesen száguldunk végpontunk felé. Sose felejtem el azt a sokkoló élményt, amikor először nyugaton, autópályán gépkocsival haladtam. A pálya mentén épített véget nem érő hangszigetelő kerítés megfosztott attól az élménytől, hogy lássam a tájat, a vidéket. A célba hamar odaértem, de megfosztva a látás és befogadás élményétől. A másik sokkoló élményem egy vasúti utazás Franciaországban, TGV vonattal. Több mint 700 kilométert nagyon rövid idő alatt megtettünk. Utazásom végén nagy csalódás volt bennem. A szédületes sebesség miatt semmit sem láttam a francia tájakból. Időben gyorsan, de élményektől szintén megfosztva érkeztem a célba. Isten számunkra készített útjai rendkívül személyre szabottak. A járható és ismert utak mellett, várnak bennünket a kitaposatlan ösvények, és az elrejtett utak is, melyek felfedezésre és megismerésre várnak. És várnak bennünket a nagy erőfeszítést igénylő megterhelő utak, amelyek bejárása lehet hogy csak utólag, de a legnagyobb gazdagodást jelentik számunkra. És még egy nagyon fontos dolog: sose feledkezzünk meg arról, hogy minden utunkon Isten arca ragyog felettünk.


2014. május 13.

"és mindenkit buzdított, hogy ragaszkodjék az Úrhoz szíve mélyéből." ApCsel 11,23b

Emberi sorsunk egyetlen stabil pontja az Isten. Minden más járulékosan tartozik hozzá életünkhöz. Különféle hatások érnek bennünket, a tapasztalat sokfélesége tarkítja életünket. Egyesek mélyebb, mások felszínesebb nyomot hagynak életünkben. Történéseink akkor fognak mélyebb értéket és értelmet képviselni, ha ezeket egy csokorba összegyűjtjük, és az ima csendjében Istennek megmutatjuk, és Neki felajánljuk. Ahogyan életünk tapasztalatai sűrűsödnek és intenzívebbek lesznek, egyre többet kell elidőznünk egyetlen stabil pontunk előtt: az Isten előtt. Az előtte eltöltött idő és pillanatok abban segítenek, hogy minden nehézségeink ellenére is integrált, gyógyult emberré válhassunk.


2014. május 12.

"Másodszor is megszólított az égi hang: Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd tisztátalannak." ApCsel 11,9

Péter a joppei látomásában érti meg, hogy Isten, üdvözítő akarata nemcsak az önmagukat kiváltságosnak tartó zsidóknak szól. Pétert bármennyire is sokkolta a látomásban kapott isteni üzenet, tudomásul kellett vennie, hogy Istennél nincsenek kiváltságos nemzetek, és a zsidóság által pogány- nak mondott népek, egyforma eséllyel indulnak a Jézus Krisztus által megnyitott üdvösség útján. Sajnos a kirekesztés, vagy ha úgy tetszik tisztátalan megbélyegzés, időnként visszaszivárgott az egyházak jogrendjébe, gondolkodásába, arrogáns stílusába. Nagyon rossz üzenet, ha híveinket, a személyes élethelyzetek figyelembe vétele nélkül, Jézus nevében, például kizárjuk a szentségekből. Könnyen előfordulhat, hogy amit mi emberek tisztátalannak gondolunk és megbélyegzünk, azt az Isten másképp gondolja.


2014. május 9.

"Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem?" ApCsel 9,4

A vallásos gőg és felsőbbrendűségi érzés fájdalmas barázdákat húzott az emberiség történelmébe. A zsidóságból kivált kereszténységet rendkívül sok támadás érte, hasonló okok miatt. A történelem folyamán azonban, időnként a kereszténység is, hasonlóképpen viszonyult más népek hagyományaihoz, kulturális örökségükhöz. Az alázatos Krisztus, és a szerető szolgálat helyett, néha az erőszakos és türelmetlen hithirdetést választotta. Bár a kereszténység pozitív hatása az emberiség fejlődésére felbecsülhetetlen, erőszakos hithirdetése azonban ott marad szégyenfoltként a történelem lapjain. A történelem az ember tanítómestere. Tanuljunk hibáinkból, és Krisztus nevében soha ne engedjünk meg magunknak olyat, hogy a kereszténységen kívül vagy belül hamis elittudattal lenézünk, vagy rafinált eszközökkel üldözünk másokat.


2014. május 8.

"Áldott legyen az Úr, mert kérésem nem vetette el, irgalmasságát nem vonta meg tőlem." Zsol 66,20

Legmélyebb és legfontosabb vágyainkat Isten a szívünkbe rejtette el. Mi emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy a különféle hatásokra először az értelmünktől kérjünk tanácsot. Gondolataink azonban gyakran a társadalmi mintáknak és nyomásoknak a hatása alatt áll. Ezért amikor a legfontosabb kérésünket szeretnénk az Isten fele közvetíteni, fontos, hogy gondolatainknál mélyebbre hatoljunk, oda, ahová Isten a szív vágyat elrejtette. Ha ezekkel a vágyakkal kapcsolatba kerülünk, egy olyan minőségi mozgás indul be lelki folyamatainkba, amely kiszűri mindazt, ami felszínes és hamis. Ezekkel a mély érzéseinkkel és vágyainkkal való kapcsolatteremtés, előbb-utóbb az istentapasztalatnak és az élet látásának, új minőségét teszi jelenvalóvá életünkben.


2014. május 7.

"Istvánnak az istenfélő emberek megadták a végtisztességet, s nagyon megsiratták." ApCsel 8,2

István vértanú halálának története engem személy szerint mélyen felháborít. Egy embert ideológiai okokból és elburjánzott indulatokból, csak úgy, minden következmény nélkül brutálisan ki lehet végezni. Számtalan hasonló tett fordult elő az emberiség történelmében. A bűnösöket nagyon sok esetben nem lehetett a vádlottak padjára ültetni. Egy önző és hamis értékekre épített világunkban a szeretet civilizációjának a hiánya továbbra is szedi áldozatait. Minden külső számonkérés nélkül bele lehet gázolni emberekbe, csak azért, mert nem simulnak bele a konvenciók időnként lelket fojtogató kereteibe. Csupán egy maréknyi istenfélő ember érez velük együtt. Az ő könnyeik és együttérzésük viszont, örökre beleíródik az Élet Könyvébe.


2014. május 6.

"Felkiáltott: - Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján." ApCsel 5,26

Az erős, közvetlen istentapasztalatok mindig elbizonytalanították a vallásos intézményeket. Félelmük elsősorban onnan származik, hogy a személyes istentapasztalat lehetősége elhomályosíthatja a vallásos intézmények közvetítői szerepét az Isten akaratával kapcsolatban. Ha az egyházak tágra nyitják a közvetlen istentapasztalat lehetőségének a kapuit, akkor ez veszélyt jelenthet a teokratikus intézmények számára, akik önmagukat tartják az üdvösség közvetítőjének. Ennek a félelemnek a lecsapódásáról szólt az inkvizíció szomorú története is. A középkor nagy misztikusait is gyakran zaklatta az inkvizíció. A félelem másik oka a közvetlen istentapasztalattal kapcsolatban az, hogy az ilyen spirituális élmények gyakran túlfeszítik a dogmák kereteit. Megélésük sokkal intenzívebb és mélyebb, minthogy azt a dogmatikus tételek követni tudnák. Ma, hála Istennek, szószékről hirdetik a személyes istentapasztalat lehetőségeit. Ugyanakkor vannak bölcs lelki vezetők, akik tudásukkal és tapasztalatukkal a hiteles istentapasztalat felé tudnak kísérni bennünket, és megóvnak a spirituális illúziók hamis világától.


2014. május 5.

"Bizony, bizony, mondom nektek - felelte Jézus: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok." Jn 6,26

Hajlamosak vagyunk arra, hogy önzésünket kivetítsük az Istennel való kapcsolatunkra. Míg a világi embernek földhöz ragadt, addig a "szent embernek" szent önzései vannak. Gyakran azért keressük az Istennel való kapcsolatot, hogy ebből előnyeink származzanak és bizonyos lelki ajándékokat megkaphassunk tőle. Ez az "érdekek mentén" való Istenhez fordulás, akadályokat gördít a hit és bizalom elmélyítésében. Az Istennel való kapcsolatunknak az alapirányultsága a tiszta istenkeresés, istentisztelet és istenszeretet kellene hogy legyen. Amikor önző énünk előre tolása nélkül tudunk az Isten fele közeledni, akkor az Istent sokkal természetesebben észlelni tudjuk. Énünk önző megnyilvánulása hamis valóságot teremt, amelyből az Isten eltávolodik. Önzetlen és tiszta istenkeresésünk azonban a valóság Istenét hozza közelebb hozzánk.


2014. áprilisi morzsák


2014. április 11-én a Kanonok sor 25. szám alatt a Partiumi Háló Egyesület szervezésében az "Iskola másként" hét keretén belül került sor húsvéti hagyományaink című tevékenységsorozatra.
A foglakozáson főként a Szent László Római Katolikus Gimnázium 0-4. osztályos diákjai vettek részt, mint egy 85 gyermek. Sok nevetés és játék mellett a gyerekek megismerkedtek a hagyományos tojásfestés fortélyaival (hagyma héjjal, természetes motívumokkal díszítették), valamint kifújt tojásokból készítettek tojásfát. A legények locsolóvers tanulással készültek, hogy húsvét másodnapján meglocsolhassák a leányokat. Az ügyes és kreatívabb gyerekek egyedi tojásmintákat is terveztek. Az ügyes kisdiákok díjazásban részesültek. Az idei tanév során még számos gyermekfoglalkozásra várjuk az érdeklődőket, a legközelebbi április 29-én 17 órától anyák napi foglalkozás lesz.
Hagyományőrző gyermekfoglalkozásaink sorát egy nyári tábor fogja megkoronázni 2014. július. 21-26 között, ahova sok szeretettel várjuk 0-9. osztályos diákok jelentkezését.







A Háló Közösségi Központ új, de még felújításra váró termébe, az egykori Expressz utazási irodába, a belvárosi Semmelweis utcába hívták a szervezők az idei tavaszi Háló találkozó regisztrált jelentkezőit. Rövid ismerkedő szabad találkozásokkal kezdődött a program, majd egy győri sokgyerekes, matematika-fizika tanári végzettségű nagycsaládos hálós házaspárnak, Magdinak és Balázsnak a személyes vallomásával folytatódott a program. Arról beszéltek, hogy mi a viszonyuk a múlthoz, a jelenhez és a jövőhöz.



Magdi a múltat gyorsan elfelejti, pedig nagyon boldog gimnáziumi évei voltak. A múlt nem a mások hibáztatására való. Nem szereti az emlékezést, a nevelést is előre éljük. Tanári és családanyai hívatása mellett évekig családsegítőként is dolgozott. Bőséges nevelői tapasztalatából, nem mindenben tud ok-okozati összefüggést találni, így szerinte nemcsak a fizikának, hanem a nevelésnek is megvan a maga határozatlansági relációja. Számára a jövő a legfontosabb. Az embernek legyen mély víziója és ez Istenhez vezessen. A cél elérésében nem baj, ha az úton van egy is kis lazaság és hullámzás. Számára gyerekei pályaválasztásában nem elsősorban az a fontos, hogy miből lehet megélni, hanem hogy meg legyen a vonzás. Édesanyja korábbi és édesapja tavalyi halála azt is jelentette, hogy a családban a gyökér szerepét kell átvennie. Legkisebb gyereke billenti mindig vissza a jelenbe, mert a kisgyerek mégiscsak a jelenben él.
Balázs jelenleg a bankszektorban dolgozik. Fél a világban jelen levő gonosztól és rossztól, a bizonytalan jövőtől. Számára a jelen legfontosabb. Nagy öröm számára, ha érdeklődést, bizalmat tapasztal, de nem ügyes a kapcsolatok megtartásában. Szereti, ha érzik, hogy "ott van" a váratlan és várt helyzetekben. Szereti a minőségi időt. Ha meg tudja tölteni tartalommal az időt az öröm, hacsak múlik, az figyelmeztetés.
A kiscsoportos beszélgetések három váltásban zajlottak, néhány kérdésből kiindulva beszélgettünk a múltról, a jelenről és jövőről. A csoport és témaváltás között a falakon egyre lejjebb engedett időtekercseken idézeteket olvashattunk a múlt, a jelen és a jövő kapcsán Károlyi Amy, Szécsi Margit, Babits Mihály, Pilinszky János, Örkény István, Kányádi Sándor, Pál Feri és Michael Ende írásaiból, valamint Szent Máté Evangéliumából.
A találkozót egy rövid imával és egy nagyböjti énekkel fejeztük be. Ráadásként részesei lehettünk egy kis sajtos, padlizsánkrémes, körözöttes Háló Klubos első vacsorának. Külön örömet jelentett számunkra, hogy a találkozóra eljött a felvidéki Sebök házaspár és egy, a Bokor közösséghez tartozó 5 gyerekes tanítónő a Budapest közeli Szár községből.

Margitfalvy György

23. oldal / 65

Támogatóink:

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

2020.02.29. 10:00 Ruhabörze

Facebook esemény >>

 

2020.03.02. 18:00 Angol nyelvű magyar népdalkurzus

Hungarian Folk Singing Class

Részletek / More info >>

facebook >>

 

2020.03.04. 18:00 Ős-kép Szalon

Történelmi, vallástörténeti és irodalmi szalon

Vendégünk

Szakács Árpád

 

2020.03.04. 20:00 Szépszerével - moldvai és széki táncház

Gyulai Farkas (hegedű, ének), Sámsondi Gergely (koboz, cimbalom) Boskó András (kontra) és barátaik muzsikálnak
 

2020.03.05. 10:00-12:00 Kézműves foglalkozás korhatár nélkül

Széplaki Marika és Kómár Katalin vezetésével
Belépődíj nincs - helyette alkalmanként adományoddal segítheted a Háló Közösséget.

Részletek és regisztráció lásd Facebook esemény >>

Írás a Mai Belváros 2018.október 18-i számában

 

2020.03.05. 19:30 Kárpát-medencei fiatalok találkozóhelye (KMFT)

Budapesten tanuló és dolgozó külhoni fiatalok találkozója
minden hónap első csütörtökén

Szervező: a HÁLÓ IFI

Facebook esemény >>

A Kossuth Rádió riportja a januári összejövetelről >>

 

2020.03.06. 19:00 Reneszánsz muzsika

Reneszánsz muzsika korhű öltözetben történelmi hangszerekkel

A Muscia Rediviva kamaraegyüttes koncertje

Részletek a facebookon >>

 

2020.03.06. Kolta Galéria

Kondor László
Leicával a frontvonalon
című fotókiállítása

A Kolta Galéria korábbi kiállitásai >>

A kiállítás 2020. március 6.-ig hétköznap 14 és 18 óra között tekinthető meg.

 

2020.03.11. 17:30 Dúdoló

Dúdoló Navratil Andreával

Népdaléneklés Navratil Andrea népdalénekessel kéthetenként
A dalok jellemzően az évkör ünnepeihez, jeles napjaihoz kapcsolódnak. A Dúdoló nem merül ki a daltanulásban, Andrea ismerteti a dalok néprajzi hátterét, mesél az "adatközlő" mesterekről. A tanulás nyomtatott dalszövegek segítségével hallás után történik.

Ezer Ft részvételi hozzájárulást adomány formájában szívesen elfogadunk.

Facebook esemény >>

 

2020.03.17. 18:00 Lélek-jelenlét

Irodalomterápiás beszélgetés párkeresőknek

Következő foglalkozások időpontja:
április 21., május 19. 18:00-20:00
Vezeti: dr. Eigner Judit, biblioterapeuta
Belépő: 500 Ft
Jelentkezés, regisztráció:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Részletek >>

 

Újraindult a Tarsoly!

2019. július 29-én, a tatai Háló-tábor megnyitóján volt a megújult első szám bemutatója..

A Tarsoly legújabb és néhány régebbi száma a Kiadványok menüpontnál is olvasható és letölthető.

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók