A Kárpátaljai Háló Egyesület bogozói számára szerveztünk lelkigyakorlatot, amelynek a nagyszőlősi ferences kolostor adott otthont. Az idei évben az irgalmasság fogalma fontos szerepet játszik a katolikus egyházban. Ezért Ferenc pápa meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét 2016-ra. Így nem volt kérdéses, hogy az irgalmasság évét záró hétvégén tartsuk meg lelkigyakorlatunkat.

Az előadónk néhányunk számára már ismerős lehet, mivel az idei sátoraljaújheéyi Háló-tábor egyik nagyszerű alakja volt. Pék Sándor atya Nagyváradról, Partiumból érkezett el hozzánk, ahol esperesként, illetve Várad-újvárosi plébánosként is szolgál. >>

A találkozó bogozóit és újonc résztvevőit Gorondi Attila, a Kárpátaljai Háló Egyesület egyik vezetője köszöntötte. Ezt követően Sándor atya nyitotta meg lelkigyakorlatunkat. Ezalatt sikerült még jobban megismernünk egymást, és egy kicsit ráhangolódni a bűnbánati estre.

A vacsorát követően két atya csatlakozott a már jelenlévő Sándor atyához: Weinrauch Márió ferences atya, valamint Bakancsos Sándor tiszaújlaki görögkatolikus parochus, akiknél lehetőségük volt a résztvevőknek elvégezni szentgyónásukat.

A második nap első felében Sándor atya három rövid előadást tartott, amelyeket kiscsoportos beszélgetések egészítettek ki, amelyeken a bogozók megoszthatták egymással az előadásból merített gondolataikat.

Az atya fő hangsúlyt fektetett a hitre, amely segít elmélyíteni az Istennel való kapcsolatunkat, mivel ha hiszünk, akkor tudunk remélni is. II János Pál pápa szavait idézve: A hit határozza meg az emberképünket. Ha van hitünk, helyesen lássuk az embereket. Nem elég élni az életünket, fontos az Isten utáni vágyódás, Krisztus keresése. Először Istent kell keresnünk és meglelnünk, aki majd továbbvezeti életünket azon az úton, amelyre szánt bennünket. Sok ember értelmetlen dolgokat keres az élete során (pénzt, sikert, önmagát). De ha még rá is találunk ezekre a dolgokra, ha nem Isten segítségével tesszük, magunkra maradunk ezekkel a kincsekkel. De mindig ott lebeg a változás lehetősége, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindig meg lehet változni, sőt, meg kell változni, ha arra van szükségünk. Legfőbb feladatunk ebben az életben Istent keresni, rátalálni, és úgy élni az általa vezérelt életünket, hogy nyomot hagyjunk ott, ahol élünk és tevénykedünk.

A találkozó záró részében megajándékoztuk a közel 50 résztvevőt csekély ajándékokkal - horgolt angyalkákkal, valamint igekártyákkal. Ezeket Veréb Éva és Vas Magdolna beregszászi bogozók készítették. Így szerettünk volna a résztvevőkben nyomot hagyni és buzdítani őket a közös munkára a jövőben is.

A lelkigyakorlatot szentmise zárta, amelyet a vendég atya celebrált.  Köszönjük az atyának, hogy ránk szánta idejét, vállalta a hosszú utat, hogy hozzánk elöjjön, valamint minden kedves bogozónak, akik megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.