Találkozás, kapcsolat, közösség

A hagyományos találkozó a már megszokott helyszínén - a Brassó-Bolonyához tartozó Szent Imre Házban - 73 résztvevő gyűlt össze, aprók és nagyok.
A találkozó mottója a „Bölccsé teszlek és megtanítalak, melyik úton kell járnod.” (Zsolt 32,8), a meghívott előadó Szénégető István marosvásárhely-remeteszegi plébános volt. A Forrest Gump filmben megjelenő kétféle életszemléletet fejtegetve – vagyis hogy eleve el van a sorsunk rendelve vagy pedig a szél által ide-oda sodródó falevelekként vagyunk itt a Földön – az a mély bölcsesség fogalmazódott meg, hogy megélhetjük azt, hogy mindkettő igaz. Ami fontos az az, hogy döntéseink meghozatalánál Istenre figyelni, az ő jeleire és szabadon, szeretettel elfogadni azt, amit Ő szeretne kihozni a mi életünkből.
Természetesen a Háló bemutatásával kezdődött a nap. Az idén ötletesen meginterjúvoltak különböző korosztályhoz tartozó régi hálósokat, utána volt az előadás, amely mindenkiben mély nyomot hagyott. Nem hiányozhattak a kiscsoportos beszélgetések, a mélyen átélt szentmise, az ebéd, a délutáni mühelymunkák, amelyek jól “megdolgoztattak”, volt kulturális program, amikor is a brassói Mátka egyesület előadását nézhettük meg, és részt vehettünk utána egy dicsőítő táncban is, amit M. Imelda nővér vezetett, aki a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek rendjének tagja.
Nagyon jó volt látni, hogy ez a találkozó is tükrözte a Háló lelkiség alapgondolatát: “Találkozás, Kapcsolat, Közösség“, amit az előadónk így fogalmazott meg: "Pár emberrel jót beszélgettem, ez különös volt, mert köztük olyan is akadt, akit eddig nem ismertem. Másokkal meg rég nem beszélgettem ennyit és így."
A Háló nagy kegyelem, igazi öröm érzékelni, hogy mennyi korosztályú, sok lelki irányból érkező ember talál benne otthont, életet. A gyermekek és fiatalok jelenléte, szolgálata is megragadó volt. A műhelymunka is mély volt.
Mindezért legyen teljesen Istené minden dicsőség!
Sok szeretettel várjuk jövőben is az érdeklődőket, ugyanitt 2019. november 9-én.

A szervező csapat nevében Komán Katalin

Állati küldetés. Ez volt a negyedik hálós őszi napközis tábor fő témája. A tábor 5 napja alatt 5 bibliai állatos történet kapcsán tanultak, játszottak és készítettek kézműves alkotásokat a kisiskolások a Körös áruház melletti Szentlélek plébánia közösségi házában.
A közel 60 gyermek 6 kor szerint kialakított kiscsoportba rendeződve ismerkedett egymással, majd együtt játszottak és alkottak a napi téma mentén hol papírból, hol agyagból, gyurmából, de egyéb anyagokból is tevét, fürjet, szamarat, malacot és nem utolsó sorban juhot is. A foglalkozások alatt a teve által Rebekától leshettük el, mit is jelent a segítőkészség, a Fürjfalatok Mózes és a kivezetett zsidó nép példáját hozta elénk, hogyan bízták magukat és hagyatkoztak ínségben is az Úrra, a Dumcsizó szamár Bálám történetét elevenítette fel, és világított a szófogadás fontosságára, míg a malacok a bűnbánat általi megtérésre, a helyrehozásra emlékeztettek minket a Tékozló fiú történetében. Az Ünnepelt juh pedig sokak számára rögtön Jézust jelentette, holott a jó pásztor történetében eltévelyedett és megtalált juhról szólt, amely bármelyikünk, mindannyian lehetünk.
November eleje azonban nem csupán a szünidőt és az őszi tábort jelenti, hanem Mindenszentek ünnepét is, ezért aznap mi is a gyermekekkel közösen részt vettünk a Barátok templomában az ünnepi szentmisén. Főtisztelendő Szabó Ervin atya a gyermekek számára is közérthetően prédikált az életről, mint a zöld falevélről, mely az ősz beköszöntével színét veszti és átadja magát az elmúlásnak, azonban azt is kiemelte, hogy a mi életünk a fénytől a fény felé halad, hisz életünk kezdetén az Úrtól indulunk, de végül hozzá is érkezünk, a kereszt felé haladunk.
Bár a tábor véget ért, a gyerekprogramok sora a Barátok templomában gyerek- és ifjúsági szentmisékkel folytatódik.
A program megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Képes beszámoló az őszi táborról >>
Írás a Nagyváradi Egyházmegye honlapján >>

Konrád Evelyn

Számomra ez a Háló-találkozó igazi nagy élmény volt, mivel sok kellemes meglepetésben volt részem.
Péntek este sok régi hálós ölelést kaptam, amelyekben igazán tudtam érezni Isten szeretetét és ez nagyon fel tudott tölteni. A szombati kerek asztal témája egy nagyon aktuális téma éspedig az online bántalmazás. Engem különösebben is érdekelt a téma, mivel az államvizsgámba is ezt boncolgattam valamilyen szinten. Érdekes volt picit más szemszögből is látni a dolgokat. Esti programot Imelda nővér vezette, ami igazan fel tudott tölteni. Egy olyan foglalkozásban volt részünk, mely akkora élményt nyújtott hogy az kifejezhetetlen, ugyanakkor ez által közelebb kerültünk egymáshoz is, de ugyanakkor a jó Istenhez is.
Vasárnap számomra egy izgalmas nap volt mivel elkezdtük szervezni a kárpát medencei ifjúsági háló találkozót. Számomra ez még egy új és óriási kihívás, viszont tudom, hogy képesek vagyunk erre és Isten is vélünk van.
Köszönöm szépen mindenkinek aki ezt a találkozót megszervezte, hogy ilyen különleges és egyedi élményekben lehetett részem és kérem továbbra is Isten áldását munkájukra.

Magyari Timea


A találkozó előtt az erdélyi Mária Rádió riportot készített Csoboth Szabolccsal, a találkozó egyik szervezőjével, aki a húszperces interjú első felében a Hálót mutatja be a hallgatóknak, az interjú második felében a mostani összejövetel programjáról beszél. >>

A programban sor került egy beszélgetésre Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével. Erről bövebben a politikus blogjában olvashat. >>

Pénteki képek >>

Népdaléneklés a találkozó pénteki napján >>

Szombati képek >>

Vasárnapi képek >>

A „Több vagy, ha adsz!” szlogen jegyében, a három magyarországi történelmi keresztény egyház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata és az MTVA támogatásával október 11. és 14. között 11. alkalommal valósulhatott meg a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű ifjúsági önkéntes munkavégzés. A programok  párhuzamosan zajlottak több helyszínen, nemcsak fiatalok dolgoztak. A korábbi években Magyarország fiatalságát hívták közös cselekvésre, az idén ezt kiterjesztették a határon túlra is. A Háló Ifi és a 72 Tanítvány Mozgalom 16 helyszínre várt és szervezett önkénteseket. A 16 helyszín közül 5 volt a határon túl (Rahó, Gergyószentmiklós, Nagyszalonta, Maradék és Fülek). Az egész programban Fülek volt az egyetlen felvidéki helyszín. Az önkéntesek a füleki várnak és környezetének rendbe tételén, valamint a leletanyagok tisztításán dolgoztak.

Margitfalvy György

A 72 órát már a nyári táborban hírdették a hálós ifik, akkor még így

A FényTV kedvcsináló riportja >>

A Székelyhon.ro portál kedvcsinálója >>

Ezeken a munkákon és helyszíneken dolgoztak a 72 Tanítvány Mozgalom és a Háló Ifi szervezte önkéntesek >>

Képek és beszámoló a Nagyszalontán végzett munkáról >>

Képek és beszámoló a Rahón végzett munkáról >>

Képek és beszámoló a délvidéki Maradékon végzett munkáról >>

A Vajdasági RTV beszámolója >>

Képek a Gyergyószentmiklóson végzett munkáról >>

A Ma7.sk beszámolója a füleki munkákról >>

A hirek.sk filmriportja a füleki munkákról >>

Zárórendezény az S4-ben Budapesten

Még több kép a budapesti S4-beli zárórendezvényről >>

Az alsópetényi Racka Tanyán lengyel vendégek is voltak >>

A Magyar Kurír beszámolója az országos akcióról >>

A 72 óra kompromisszum nélkül facebookja >>

A Kárpátaljai Háló Egyesület 2018-as őszi tevékenysége a munkácsi kerületi Háló-találkozóval vette kezdetét, amely október 6-án került megrendezésre a Munkácsi Szent István Líceumban.
A találkozó témája a családról, valamint a benne levő szerepünket és jelentősségét vázolta: „Boldoggá tesz vagy összetör. Emberi kapcsolataink”. Előadónk – Popovicsné Palojtay Márta volt, a Család és Élet Kárpátalján civil szervezet elnöke, aki olyan nőkkel foglalkozik, akik abortuszon, vetélésen vagy egyéb családon belüli válságokon mentek keresztül. Mentálhigiéné végzettséggel rendelkezik, és mint tapasztalt anya, feleség és specialista állt segítségünkre ebben a mindenkinek fontos és jelentős témában.
Előadásában kiemelte azokat a fő szempontokat, amik hatással vannak az életünkre, egymással való kapcsolatainkra. Legfőképp a magunkkal való belső viszony szabályozza és irányitsa az életünket, és ha magunkkal nem élünk békében, akkor ez a harmóniamentes lét határozza meg az egész életünket. Minden egyes ember bizonyos bebeszélt tévhitekkel veszi körül magát, amelyek gátolják őt a boldog és kiegyensúlyozott élettől. Ilyenek pl. az olyan tévhitek, mint: ahhoz hogy én boldog lehessek, meg kell hogy feleljek másoknak, a szüleimnek, a körülöttem élő embereknek, amelyek már kiskorúnktól kezdve bennünk van, de nincs semmi alapjuk.
Nyilvánvaló, hogy az fent emlitett tévhitektől való szabadulás és gyógyulás egy hosszú és olykor fájdalmas folyamat, de a legelső lépés az, hogy felismerjük ezeket a bebeszélt tévkézelgéseket, és megpróbáljuk őket felülirni.
A másik nagyon fontos dolog, amit a Márta hangsúlyozott, ez a párunkkal / szüleinkkel való kapcsolat, amelyeknek vannak kártevői és segítői, mint ahogyan a témáből ered: boldoggá tesz vagy összetör. Itt fontos megjegyezni a rugalmasság fontos szerepét egy-egy kapcsolatban mindkét fél oldaláról, ami segít már a pici apró problémák megbeszélésénél, így kerülve el a további komoly sokszor már elveszettnek tűnő helyzeteket.
Egy kapcsolatban mindkét fél egyenrangú, nem lenne szabad úgy élni, hogy az egyik úgy tud csak boldogan és nyugalomban élni, miközben a másik csak szenved. Egyformák vagyunk saját hibáinkkal és bogarainkkal, de ezzel tudjuk a másikat kiegésziteni.
Mivel a résztvevők különböző családi státusszal és korral rendelkeztek, igy a téma és az előadás mindenkinek szólt, meg lelhettük benne mindazt, amire épp szükségünk lehet: akár egy egyedülálló, idős nagycsaládos vagy épp még csak a házasság elején lévőről legyen is szó.
A kiscsoportos beszélgetés és az ebéd után Hajlik Katalin, mint házigazda és szervező Palojtay Mártával próbálták „felrázni” a társaságot, és mivel rengeteg új arccal is találkoztunk, szükség volt az ismerkedésre is.
A délután folyamán a munkácsi római katolikus közösség imacsoportja mutatkozott be: a Szent Mónika imacsoport, azaz az édesanyák imacsoportja. A résztvevők meséltek a megalakulás időszakáról és buzdítottak minket is hasonló imacsoport megalakítását is a többi vidéken (Beregszász, Tiszaújlak környéke).
A találkozó püspöki misével zárult, ami előtt mindenki egy kis lapra felírta a gyermeke, unokája, esetleg rokon gyermeke nevét, akiért imádkoztunk a misén.
Mindenki számára tartalmas és lelkiekben gazdag volt ez a nap, amit majd november 23-25-én folytatunk ugyan ilyen lélekkel Nagyszőlősön, ahol az év végi utolsó programunk – lelkigyakorlatunk kerül megrendezésre.

Tóth Olgica

Az adai találkozás örömüzenete: A Hálóval a közösség is tovább él!

Schön György

A Pannon RTV filmtudósítása

 

Kárpát-medencei ifjúsági Háló-találkozó

 "Keresztény magyar fiatalok találkozója" címmel tudósítás az újvidéki Magyar Szó honlapján >>

 

Beszélgetés a találkozóról a BonumTV-ben

 

 

2018 szeptember utolsó hétvégéjén ismét egy nagyszerű találkozást élhettünk át együtt a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozón. Tudtunk találkozni, egymással, önmagunkkal és a Teremtővel, bensőségesen, egymást erősítve. Öröm volt együtt lenni: 5 felvidéki, 10 anyaországi, 20 erdélyi, 25 partiumi, 40 délvidéki régi és új baráttal. A résztvevők harmada most járt először a Délvidéken! A találkozót a Délvidéki Háló egyesület és a Háló Ifi hívta életre. A szervezői csapat tagjai Ildikó Burány, Burány Mária, Giczei Tamas és Schön Bálint voltak. Háttérben rengeteget tett értünk, Szabó Andrea és Tibor Halmai. Hálásan köszönjük az alábbi támogatóinknak, hogy segítettek "összejönni" minket! Interreg-IPA CBC Hungary-Serbia Program, Nemzeti Együttműködési Alap, Rákóczi Szövetség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Magyar Nemzeti Tanács.

Beszámoló és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

 Palkovics Timea, Halmai Tibor, Schön Blanka és Giczei Tamás képei >>

"A média szerepe és helye az életemben, a családomban és a tanúságtételemben" címmel hirdették meg szeptember 29-re az Ada – Mohol körzet egynapos Háló-találkozóját a helybéli bogozók. A találkozó színhelye az adai Nyugdíjas Otthon nagyterme volt, amely a mintegy 100 résztvevővel zsúfolásig megtelt.

Beszámoló és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

Jónás atya által az előadásra elhozott un. Szent Damján kereszt másolata, aminek eredeti példánya Assisiben a Szent Klára Bazilikában látható

Hátul, a hegyek között lenn a völgyben a Málnapataki víztározó

Šoltýska (Újantalfalva)

Šoltýska határában a Rimaszombati Katolikus Kör vezetőségi tagjai várták a felvidéki hálósokat

 

Gyönyörű őszi időben találkoztunk az Ipoly turistaházban (Kokava Línia) szeptember 14-én pénteken. Az első délután az érkezések, örömteli üdvözlések ideje. Mindenki örül a másiknak, és bár az utazástól fáradtak vagyunk, mégis késő éjjelig tart a beszélgetés: ki hogy van, hogyan telt az elmúlt idő, a legutóbbi találkozás óta.
Szombaton reggel aztán Kinga nővér vezetésével felzeng az ébresztő dal, és a bőséges reggeli után gyülekezünk az emeleten, az előadáshoz. A téma: A szeretet fáj (a). Mátraverebély-Szentkútról jött el hozzánk Bán Zsolt Jónás, ferences atya, hogy erről beszéljen nekünk. Dióhéjban az előadásának rövid összefoglalója: A szeretetet először a családban kapjuk, és a fájdalmát is először ott tapasztalhatjuk meg, a testvérünk megszületésekor.(Úgy érezhetjük, kevesebb szeretet jut nekünk..) Ilyenkor léphet fel a bizonyítás kényszere - ki kell érdemelnem a szeretetet. De a szeretetet nem befektetésként kell megélni – önfeledten kell szeretnünk! Soha nem azt nézve, nekünk mi a jó benne. Mikor az embernek gyermeke születik, már nem önmaga a fontos. Szétosztjuk, tovább adjuk amit kaptunk, szolgáljuk vele embertársainkat. Az embert a szeretet tanítja meg arra, hogy önmaga fölé tudjon emelkedni. A Világot nem megváltani, szeretni kell. Itt bemutatta nekünk az atya a keresztet, amit magával hozott - a szerető, üdvözítő Krisztussal, aki ölelésre tárja a karjait. Nem alternatíva, hanem parancs a szeretet. A magam körüli világot a szeretettel kelthetem életre. Testvérek vagyunk, egymásra szorulunk. A szükség nem a legerősebb kapocs, Istennek nincsen ránk szüksége, Ő szeret minket, és ez a kapocs a legerősebb. Ha valaki a szeretet útján jár, a jó Istenhez vezető úton van. A szeretetlenségre is egyetlen jó válasz van: a szeretet. Az előadás után a kiscsoportokban átbeszéltük az előadáson hallottakat. A mi kiscsoportunk az erdő melletti kis ház teraszán beszélgetett, és abban a szerencsében volt részünk, hogy egy őz is kimerészkedett a fák közül meghallgatni a véleményeket. Sajnos a foglalkozás végén szomorú hír érkezett - egy kedves erdélyi résztvevőnk édesapja elhunyt. Nagy megrendüléssel hallottuk, és megértettük, hogy azonnal hazaindul.
Ebéd után egy szép kirándulást tettünk a környező hegyekben. A kis falu – Šoltýska (Újantalfalva) gyönyörűen felújított templomához érkezve misét hallgattunk, majd visszasétáltunk a szállásunkhoz. Alternatív program volt a Mária jelenésekről a felvidéki Kósa Lőrinc testvérünk előadása, azoknak, akik nem vállalkozhattak a kirándulásra.
Este a füleki borászok borkóstolója adta meg az alaphangot. Jellemző volt a hangulatra, hogy Kinga nővér táncot tanított. Margitfalvy Gyuri közben vetítést rendezett az előadóban a Háló-táborról, a ház mellett pedig Vladimír Bahýl a távcsövét üzembe helyezve a csillagokról mesélt az érdeklődőknek. Késő éjjel tértünk nyugovóra.
Korán keltünk, mert a közeli falvakban szolgáló lengyel atyát, Zbigniew Sławeket vártuk háromnegyed hétre. Ő tartotta meg a misét, és ő nem szereti, ha valaki elkésik. A reggeli után Szeibert András foglalta össze a hétvégi témákat, kiegészítve a Háló Közösségre vonatkozó tudnivalókkal. A kiscsoportos foglalkozások témáját is ő adta meg, aminek az átbeszélésére sajnos csak egy óra maradt. A megadott kérdések a következőek voltak: 1. Ha összejövünk, mit imádkozunk? Miről beszélgetünk? Mit alkotunk meg? 2. Kinek tartjuk Jézust? 3. Minek tartjuk a Háló Közösséget? A kiscsoportos beszélgetéseken elhangzott válaszokat aztán az előadóban közösen megvitattuk. Végül köszönetet mondtunk a rendezőknek a nagyszerű rendezésért. A rendezők is megköszönték a részvételünket, valamint a segítőknek is megköszönték értékes munkájukat. András ismertette a következő Hálós rendezvények időpontjait, majd elénekeltük a Himnuszt és a Boldogasszony anyánk éneket. A felvidéki találkozó ezzel zárult. A résztvevők öleléssel, csókkal búcsúztak egymástól, jó utat kívánva, és a mielőbbi találkozás reményében.

Széplaki Mária

 Délvidékiek beszámolója a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

 Simon István fotói >>

 Fotók a Partiumi Háló fb oldalán >>


A találkozó támogatója

 

Ezen a találkozón, csakúgy mint a nyári táborban jelen volt Vladimír Bahýl szlovák csillagász, aki most is elhozta csillagászati távcsövét. A táborban sokan megszeretették a felvidékiek által a régiós napjukon bemutatott Vladot, aki nagy szeretettel és alázattal segített a kis gyerekektől kezdve az öregekig mindenkinek megfigyelni az eget. Ő bár magyarul sokat ért, de nehezen beszél nyelvünkön, viszont angolul, oroszul vagy németül (és persze a felvidékiekkel szlovákul) bárkivel szívesen szóba elegyedett, és invitált minket látogassunk el majd hozzá falusi házába.
A mostani találkozón alkalmam volt többször is hosszabban elbeszélgetni vele és megmutatta nekem távcsövével az Androméda-ködöt. A csillagok már kisgyerek korában érdekelték. Addig legeltethette a teheneket, ameddig meg nem jelent az égen az első csillag. Sorsdöntő élmény volt számára, amikor Stephen Ondrušek plébánosuk távcsövén meglátta a Szaturnusz gyűrűit. A Pozsonyi Egyetemen matematikát és fizikát tanult és lehetősége volt un. űrfizika szemináriumokon részt venni. Első munkahelye a Magas-Tátrában a Kőpataki-tónál levő obszervatórium volt. Télen csak jégmászó bakancsban tudott eljutni a munkahelyére. Egy idő után kénytelen volt feladni ezt a munkahelyét két okból. Az egyik, hogy Tátralomnicon egyszobás faházikóban laktak két kisgyerekkel, másik pedig az, hogy a mukahelyén tudták, hogy hívő ember és egyik főnöke megmondta, hogy így soha sem csinálhat karriert. Hívták egy gyárba dolgozni, 3 szobás lakáshoz juthatott. A gyárban programozóként dolgozott, amiből akkor még alig volt Szlovákiában. Ezek az évek arra is nagyon hasznosak voltak, hogy sok gyakorlati dolgot elsajátítson. A csillagászattal továbbra is olyan komolyan foglalkozott, hogy a nyolcvanas években több cikke jelent meg neves asztronómiai folyóiratokban. 1990-ben a Zólyomi Műszaki Egyetemen számítástechnikusként kapott állást. Rövidesen doktorált. Elkezdett tanítani és gyorsan egyre magasabb pozíciókba került. Tanított fizikát, programozást, valamint matematikai statisztikát. Az egyetemen a fák szerkezetének (repedések, rothadás, évgyűrűk) vizsgálatára tomográfot épített, ami azóta a szakmában általánosan elfogadott vizsgálati módszer lett. Ez hasonló algoritmussal dolgozik, mint a CT. A csillagászatban is használta ezt a módszert a kettős égitestek vizsgálatánál, az un. Doppler tomográfiánál, itt annyiban más a helyzet, hogy mi megfigyelők vagyunk nyugalomban, az égitestpáros mozog.
Az egyetem Fizika, Elektrotechnika és Alkalmazott Mechanika Tanszékének tanszék-vezetőhelyetteseként ment nyugdíjba. A csillagászatot nem hagyta abba. Falun lakik, házában saját csillagvizsgálót épített és azt unokájáról Júlia csillagvizsgálónak nevezte el. A fia mérnökként és informatikusként Genfben a CERN-ben (az Európai Részecske Kutató Intézetben) vezető beosztásban dolgozik. Hogy tanulhassa és gyakorolhassa a magyart nyelvet hallgatta az előadásokat, részt vett a kiscsoportos beszélgetésünkön. Elmondta két okból is szeretne magyarul jól tudni. Az egyik, tagja a Magyar Csillagászati Társaságnak, a másik pedig, szeretné eredetiben elolvasni Madách Ember tragédiáját. Róla nevezték el a 471109 katalógus jelű aszteroidát Vladobahýl kisbolygónak. Sok emberhez nem jut el a Szentírás, úgy kell élnünk, hogy életünk példa legyen, ezen keresztül juthassanak el az emberek a Szentíráshoz - mondta nekem Vlado az ő élete hitvallását.

Margitfalvy György

 

 

Szeptember elsején a nagybányai Krisztus Király templomban került sor a fent említett találkozóra. Csaknem százan gyűltünk össze. A helyieken kívül Felsőbányáról, Szatmárnémetiből, Nagykárolyból, Nagyszalontáról, Désről, Máramarosszigetről, Debrecenből, sőt még Csengerből és Hódmezővásárhelyről is érkeztek résztvevők. Nem csak katolikusok, hanem reformátusok és evangélikusok is megtisztelték jelenlétükkel a találkozót. A regisztráció során mindenki névre szóló kitűzőt és ez alkalomra Fux Mária által készített érmét kapott. Ezt követte egy rövid ismerkedés a plébánia udvarán, finom kávé és sütemények kíséretében. A nyítószentmisét Ft.Szmutku Róbert nagybányai esperes celebrálta a házigazdák ifjúsági kórusának gitáros kíséretével.
A szentmise után a főszervező és "főbogozó" Uglár Sándor köszöntötte a jelenlévőket és eligazítást kaptunk a találkozó programjait illetően. A találkozót megtisztelte jelenlétével Apjok Norbert - Máramaros megye parlamenti képviselője, s valamint Vida Noémi - városunk alpolgármester asszonya, akik kifejezték tiszteletüket a mükődő közösségekért, a programokért és sok sikert kivántak a talákozóhoz. Az első előadást Pakot Géza SJ. jezsuita atya, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont spirituálisa, tartotta a találkozó mottójának: "Minden kegyelem!" -szellemében. Sokat gazdagodtunk lelkiekben a tartalmas előadást hallgatva. Az atyától mindenki megkapta ajándékba a jezsuita rend frissen megjelent "MIND" (Mindent Isten Nagyobb Dicsőségére) című kiadvány egy példányát. Rövid kávészünet után kiscsoportos (7-8 fős) beszélgetés következett, amelynek során a résztvevők jobban megismerhették egymást, figyelve a másik véleményére, élettapasztalásaira. Ebből is gazdagodtunk.Mivel már jó ideje követtük a programokat, meg is éheztünk. A jóízű, laktató ebédet a Krisztus Király plébánia Don Bosco közösségi termében költöttük el jó hangulatban. Ezután közös éneklésben vehettünk részt Cucuiat Attila kántor úr jóvoltából, aki még kánon-éneklésre is rávette a társaságot, méghozzá eredményesen. Különleges eseménynek számított a szemünk láttára felnőtt, hűséges ministráns és felolvasó, Mánc Csilla előadása, aki immár mint történész masterandus értekezett a nagybányai polgárok végrendelkezéseiről a XVIII. sz. második feléből. Élmény volt! A szatmárnémeti Barátság Nyugdíjas Klub alelnöke, Süveg György személyében fényképes bemutatót tartott a szatmári nyugdíjasok gazdag tevékenységéről, bizonyítva ezzel, hogy a nyugdíjazással korántsem ér véget az élet és az aktivitás, sőt. Az utolsó előadó a debreceni Varga Orsolya volt, aki immár második éve tevékenykedik Nagybányán a Petőfi Sándor ösztöndíjas program keretében, "Közösségben Jézussal - Közösségeim Jézussal" címmel. Végezetül a Háló szervezet legrégibb, leghűségesebb tagjairól emlékeztek meg a vezetők, őket bemutatva, és díjazva. (Név szerint: Süveg György - Szatmárnémetiből, Merk Gizella - Nagykárolyból és Erőss Endre - Nagybányáról) Sok kegyelemmel és élménnyel gazdagodva vettünk búcsút egymástól, megköszönve a szervezőknek, a házigazdánknak Ft.Hájtájer Istvánnak és nem utolsó sorban a találkozó fővédnőkének Msgr.Schönberger Jenő püspökünknek, a lelkiekben gazdag napot.

Tim Márta (Nagybánya)

Beszámoló a Magyar Kuríron >>

Pálinkás Gabriella, valamint Fekete Csaba írása Nagybánya honlapján >>

Pongrác Panni (Máramarosi visszhang) felvétele 1.rész >>

Pongrác Panni (Máramarosi visszhang) felvétele 2.rész >>

"Nagykárolyiak a nagybányai Háló találkozón" - írás Nagykároly és vidéke honlapján >>

Képek (fb) >>

"Nagybányai polgárok végrendelkezései 1760-1780-ban" - Mánc Csilla előadása a találkozón >>

 

Már a tavalyi utáni napokban vártam a következő csapatösszerázó hétvégénket Tasnádszántóra. Nekem az idei jobban tetszett és elmondhatom, hogy rengeteg emlékkel gazdagodtam, amik örökre megmaradnak bennem. Sajnos (megint) nagyon hamar eltelt és szívesen maradtam volna még akár napokat is. Ezen a hétvégén olyan emberekkel is megbarátkoztam, akikkel addig szinte soha nem beszéltem. Még ugyan csak a második alkalommal voltam az ifisekkel ott, de mind a két alkalommal egy tényleg összerázó hétvége volt. Alig várom a következőt, és addig is megpróbálok menni minden Hálós rendezvényre székeket pakolni.

Kovács Aida


Leplezetlen szubjektivitás egy pszeudotörténész pszichéjéből:
Mint amikor a pislákoló tűzre olyan fát teszel, amely felszítja azt.
Volt egy ilyen érzésem a tasnádszántói találkozó/csapatépítés után.
A megfogalmazás pontos, esetemben, hiszen háromévnyi önkéntes kispadozás után tértem vissza azon emberek közé, akik még 2015-ben rendkívül intenzíven és erőteljesen éreztették velem, hogy a közösség – a magam módján – fontos része vagyok. Olyan emberek közé, akik nyílt –meleg pillantásokkal és az üdvözlő mosolyokban rejlő őszinteséggel fogadtak.
A kalandos megérkezést követő „tábor” tűz körbeülésében volt valami egészen hálós. Az, hogy szándékolatlanul is maradt egy hely, hamar a közösség érzetével töltött el. Lehet ezt, rendszeresíteni kellene, minden hálós programon: „+1 széket hozzatok, mert lehet valaki még beállít!”.
Az idő múlását most már le tudom követni az új szempárokon keresztül. Pedig csak 21 vagyok, de az a fránya 3 év… Megbújt az új szemek mögött a várakozás sokszínűsége: vajon vicces ez az ember, akit a régiek szeretettel fogadtak, vajon vannak jó sztorijai, vajon tud kedves lenni és sok más vajon!
De nem csak bennük. A találkozás után s alatt bennem is a vajon kérdések voltak 2/3-os többségben. Mely „vajon”-ok a feltevések melegágya. De mégis milyen érdekesek a saját feltevéseink, mennyivel többet mondanak el rólunk, mint akármi másról.
Az együtt töltött két nap. A „jó nekünk itt lenni” tapasztalata. Mind érdekes találkozások és súrlódások lehetősége. A kedvencem mégis ez, ahogy megmaradt: a magamban érzett düh egymás iránt, hogy nem hagysz éjjel 4-kor aludni a dumáddal s én engedem neked ezt.
Pillanatkép s kiragadott mondat a szabad ég alatt alvás előtt: „Fogd már be! Nem hallom a csillagokat!”.
Az együtt töltött szombat este: a mélyre evezés kihívása, hogy keresd meg a helyed a kapcsolataidban. Az őszinte s néha fájó szavak megértése és a hála meghallása, mely ott volt egytől egyig.
A vasárnap. A búcsúzás. De még nem mi. A pap a közösségétől. Egy bensőséges-érzékeny pillanat megtapasztalása, ahogy vetítik vissza a vászonra a fiatalok a legszebb pillanatokat. Tóth atya búcsúzik, a gyermekei akiket sajátjaként szeret pityeregnek, papi áthelyezés folyamatban. Fontos lecke: a felelősség egymás iránt, az öröm forrása is lehet, mert benne rejlik az egymásra való büszkeség lehetősége.Ilyen útravalóval kell haza indulni.

Majoros Péter

 Fotók a Partiumi Háló fb oldalán >>

 A csapatépítés után így kezdtük a tanévet >>

3. oldal / 63

Kárpát-medencei programjaink

A térképre kattintva megnyílik programjaink listája

Támogatóink:

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

2019.05.22. 17:30 Dúdoló

Dúdoló Navratil Andreával

Népdaléneklés Navratil Andrea népdalénekessel kéthetenként
A dalok jellemzően az évkör ünnepeihez, jeles napjaihoz kapcsolódnak. A Dúdoló nem merül ki a daltanulásban, Andrea ismerteti a dalok néprajzi hátterét, mesél az "adatközlő" mesterekről. A tanulás nyomtatott dalszövegek segítségével hallás után történik.

Jelentkezés >>

Ezer Ft részvételi hozzájárulást adomány formájában szívesen elfogadunk.

Facebook esemény >>

 

2019.05.23. 19:15 Kezdő tangó tanfolyam

Negyedik alkalom

Tánctanárok: Serbán Andrea és Szeghalmi Endre

Facebook esemény >>

 

2019.05.24. 18:00 Társasjátékest

Társszervező a Mentál Sarok

Filmvetítés, moldvai táncok, rapid randi, játékok, és még sok meglepetés!

Részletek és jelentkezés >>

 

2019.05.25. 19:00 Az Albinoni kamarazenekar koncertje

Tomaso Albinoni: e-moll triószonáta – 2 hegedű és cselló continu
Johann Heinichen: Triószonáta – oboa, brácsa és cselló
Josef Myslivecek: Trió – hegedű, cselló és nagybőgő
Heinichen: Nisi Dominus szólókantáta – tenor, oboa brácsa és fagott
Giuseppe Antonio Brescianello: Triószonáta – oboa, hegedű és fagott
J. S. Bach: G-dúr triószonáta – oboa, hegedű és cselló
Georg Ph. Telemann: a-moll trió – fuvola, hegedű és fagott
Antonio Vivaldi: g-moll trió – fuvola, oboa és fagott
Bartók: Erdélyi román táncok

Előadást tart és vezényel: Zsigmond Balassa

Belépő: legalább 500 Ft adomány, amelyet az S4 fenntartására fordítunk.
Helyfoglalás érkezési sorrendben.
Előzetes jelentkezés: https://goo.gl/forms/k2HAS1MMbkKwcjUH3

Facebook esemény >>

 

2019.05.27. 19:00 A Csibész Alapítvány nyárváró jazz és koktélestje

 

2019.05.28. 19:30-22:00 Kertész Nótakör

A Belső-Mezőségen található Magyarszovát gyönyörű dalaival ismerkedünk.
Éneket tanít Velki Luca.
A zenei kíséretről Kürtösi Csilla prímás, Fenyvesi Attila brácsás és Takách Gusztáv bőgős gondoskodik.

Facebook esemény >>

Egy hét múlva

 

2019.05.30. 10:00-12:00 Kézműves foglalkozás korhatár nélkül

Kéthetente Széplaki Marika és Kómár Katalin vezetésével
Mottó: mindenből lehet valami, ne dobjuk ki a használható dolgokat!
Mindig a szezonnak, illetve kedvünknek megfelelő tárgyakat készítünk.
Belépődíj nincs - helyette alkalmanként adományoddal segítheted a Háló Közösséget.

Részletek és regisztráció lásd Facebook esemény >>

Írás a Mai Belváros 2018.október 18-i számában

 

2019.05.31. Kolta Galéria

dr.Bozóky Dezső
császári és királyi sorhajóorvos
Látogatás a Mennyei Birodalomban

című fotókiállítása

A Kolta Galéria korábbi kiállitásai >>

A kiállítás 2019. május 31.-ig hétköznap 14 és 18 óra között tekinthető meg.

A Kolta Galériáról a Bonum TV-ben >>

 

2019.06.06. 19:30 Határon túli fiatalok találkozóhelye (HTFT)

A Budapesten tanuló és dolgozó külhoni fiatalok találkozója
általában a hónap első csütörtökén

A Kossuth Rádióban január 1-én a HTFT egyik szervezőjével elhangzott riport >>

 

2019.06.11. 19:00 Háló Jazz Klub

Az esemény helyszíne: Budapest Semmelweis utca 4.

A Háló Jazz Klub 101. klubestje

fellép a Hot Jazz Band

Sorozatszerkesztő: Deseő Csaba
Háló Jazz Klub minden hónap második keddjén

Az eddigi jazzkoncertjeink listája >>

A JazzMa.hu tudósítása a 100. koncertról >>

A Magyar Nemzet írása a 100. koncertról >>

Beszélgetés a tízéves Háló Jazz Klubról a Magyar Katolikus Rádió Akvarell című műsorában >>

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók