Találkozás, kapcsolat, közösség

Nem hétszer, hanem hetvenhétszer!
Ezen választott mottóval zajlott november 9-e és 11-e között Muzslyán, illetve egypár helyszín erejéig Nagybecskerek szigorúan vett központjában a III.Interrégiós, egyben pedig a XVII.Délvidéki régiós Háló-találkozó.
Találkozás. Kapcsolat. Közösség. Felvidék, Délvidék és az anyaország huszonnégy településének összesen mintegy százfős képviselője találkozott egymással Közép-Bánságban. Helyszínileg a muzslyai Emmausz Kollégiumban megrendezett találkozó gerincét képező tanúságtevő előadások, illetve komolyzenei dallamokkal is megerősíttetett lelki elmélyülések mellett, a hétvégi programból az élő helyi folklorkincset és kézművességet bemutató és népszerűsítő (műhely)motívumok sem maradtak ki. A találkozó teljességéhez a fennállásának másfélszázadik esztendejét ünneplő nagybecskereki székesegyházban tartott vasárnapi szentmise, továbbá egy rövid városnézéssel és látással egybekötött, kor(szak)vallató nyíltsisakos történelemóra is hozzájárult.
A rendezvény a Magyar Kormány támogatásával (Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.; Nemzeti Együttműködési Alap) valósult meg.

Kép és szöveg Martinek Imre

Martinek Imre és Bálint Tünde írása sok képpel a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

Martinek Imre írása sok képpel a Hét Nap Online portálon (LXXIII. évfolyam 45. szám) >>

Martinek Imre írása sok képpel a Hét Nap Online portálon (LXXIII. évfolyam 47. szám) >>

A Vajdasági RTV filmes riportja a találkozóról >>

A Pannon RTV filmes riportja a találkozóról >>

"Megbocsájtani. Elfelejteni. Mindkettőt tanulni és gyakorolni kell."
"Nem hétszer, hanem hetvenhétszer!" mottóval péntek óta tartott és ma zárult a Háló délvidéki közösség III. Interrégiós és egyben a XVII. Délvidéki régiós Háló-találkozója.
A nyitónapon Szeibert András, a Háló egyik alapítója mondta el a közösség jövőképével kapcsolatos gondolatait, majd lelki elmélyüléssel folytatódott a találkozó, mons. Gyuris László, nagybecskereki plébános elmélkedett, és zenei szolgálattal folytatódott, közreműködött Ana Šajrer Aleksić szoprán, Rontó Márta kísérte zongorán és hegedűn játszott Süveg Tibor. Szombaton Schön György a Háló vezetőségi tagja megzenésített verseiből hallhattak a részvevők válogatást, utána Klemm József, publicista, a Vajdasági Rádió és Televízió vezérigazgató-helyettese Emlékszem, hogy elfelejtettem címmel tartott előadást.
Koradélután különféle műhelymunkákra volt lehetőség, íjászatra, csuhézásra, kancsikázásra. Délután Kereszténység a nagyvilágban címmel Elias Oholiedwarin verbita atya tartott előadást, majd estefelé Kovács Jolánkával, íróval, költővel, műfordítóval ismerkedhettek meg a jelenlevők, akinek bemutatásra került a Rétesország meséi című kötete is. Este a Muzslai Petőfi Sándor MME citerazenekara és vegyes kórusa, valamint a szólisták, Lele József, a Népművészet Mestere, valamint a fiatalok közül Rontó Kata és Szalma Árpád lépett fel, továbbá a törökbecsei Micsik Béla is bemutatkozott.
Nagybecskereken, a 150 éves székesegyházban mons. dr. Német László megyéspüspök celebrálta a szentmisét paptestvéreivel, utána Marcsók Vilma, író, helytörténeti kutató mutatta be Nagybecskerek városát a városházán, amit követően egy rövid sétát tettek a találkozón részvevők. Nagybecskerekről visszatértek a találkozó helyszínére, a muzslyai Emmausz fiúkollégiumba, ahol összegezték a mostani rendezvényt, a közös ebéd után pedig mindenki útra kelt, hiszen a Kárpát-medence minden tájáról eljöttek a közösséghez tartozó "hálósok", Magyarország, Erdély és Felvidék is képviseltette magát.

Kónya-Kovács Otília

Kónya-Kovács Otília írása a Vajdaság Ma hírportálon >>

Beer Miklós váci megyéspüspök és Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a kereszténydemokrácia Európában betöltött szerepéről beszélgetett a Részigazság Klub estjén a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban november 9-én.

Beszámoló és képek a Magyar Kurír honlapján >>

Írás a 777blog.hu-n >>

A hagyományos találkozó a már megszokott helyszínén - a Brassó-Bolonyához tartozó Szent Imre Házban - 73 résztvevő gyűlt össze, aprók és nagyok.
A találkozó mottója a „Bölccsé teszlek és megtanítalak, melyik úton kell járnod.” (Zsolt 32,8), a meghívott előadó Szénégető István marosvásárhely-remeteszegi plébános volt. A Forrest Gump filmben megjelenő kétféle életszemléletet fejtegetve – vagyis hogy eleve el van a sorsunk rendelve vagy pedig a szél által ide-oda sodródó falevelekként vagyunk itt a Földön – az a mély bölcsesség fogalmazódott meg, hogy megélhetjük azt, hogy mindkettő igaz. Ami fontos az az, hogy döntéseink meghozatalánál Istenre figyelni, az ő jeleire és szabadon, szeretettel elfogadni azt, amit Ő szeretne kihozni a mi életünkből.
Természetesen a Háló bemutatásával kezdődött a nap. Az idén ötletesen meginterjúvoltak különböző korosztályhoz tartozó régi hálósokat, utána volt az előadás, amely mindenkiben mély nyomot hagyott. Nem hiányozhattak a kiscsoportos beszélgetések, a mélyen átélt szentmise, az ebéd, a délutáni mühelymunkák, amelyek jól “megdolgoztattak”, volt kulturális program, amikor is a brassói Mátka egyesület előadását nézhettük meg, és részt vehettünk utána egy dicsőítő táncban is, amit M. Imelda nővér vezetett, aki a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek rendjének tagja.
Nagyon jó volt látni, hogy ez a találkozó is tükrözte a Háló lelkiség alapgondolatát: “Találkozás, Kapcsolat, Közösség“, amit az előadónk így fogalmazott meg: "Pár emberrel jót beszélgettem, ez különös volt, mert köztük olyan is akadt, akit eddig nem ismertem. Másokkal meg rég nem beszélgettem ennyit és így."
A Háló nagy kegyelem, igazi öröm érzékelni, hogy mennyi korosztályú, sok lelki irányból érkező ember talál benne otthont, életet. A gyermekek és fiatalok jelenléte, szolgálata is megragadó volt. A műhelymunka is mély volt.
Mindezért legyen teljesen Istené minden dicsőség!
Sok szeretettel várjuk jövőben is az érdeklődőket, ugyanitt 2019. november 9-én.

A szervező csapat nevében Komán Katalin

Állati küldetés. Ez volt a negyedik hálós őszi napközis tábor fő témája. A tábor 5 napja alatt 5 bibliai állatos történet kapcsán tanultak, játszottak és készítettek kézműves alkotásokat a kisiskolások a Körös áruház melletti Szentlélek plébánia közösségi házában.
A közel 60 gyermek 6 kor szerint kialakított kiscsoportba rendeződve ismerkedett egymással, majd együtt játszottak és alkottak a napi téma mentén hol papírból, hol agyagból, gyurmából, de egyéb anyagokból is tevét, fürjet, szamarat, malacot és nem utolsó sorban juhot is. A foglalkozások alatt a teve által Rebekától leshettük el, mit is jelent a segítőkészség, a Fürjfalatok Mózes és a kivezetett zsidó nép példáját hozta elénk, hogyan bízták magukat és hagyatkoztak ínségben is az Úrra, a Dumcsizó szamár Bálám történetét elevenítette fel, és világított a szófogadás fontosságára, míg a malacok a bűnbánat általi megtérésre, a helyrehozásra emlékeztettek minket a Tékozló fiú történetében. Az Ünnepelt juh pedig sokak számára rögtön Jézust jelentette, holott a jó pásztor történetében eltévelyedett és megtalált juhról szólt, amely bármelyikünk, mindannyian lehetünk.
November eleje azonban nem csupán a szünidőt és az őszi tábort jelenti, hanem Mindenszentek ünnepét is, ezért aznap mi is a gyermekekkel közösen részt vettünk a Barátok templomában az ünnepi szentmisén. Főtisztelendő Szabó Ervin atya a gyermekek számára is közérthetően prédikált az életről, mint a zöld falevélről, mely az ősz beköszöntével színét veszti és átadja magát az elmúlásnak, azonban azt is kiemelte, hogy a mi életünk a fénytől a fény felé halad, hisz életünk kezdetén az Úrtól indulunk, de végül hozzá is érkezünk, a kereszt felé haladunk.
Bár a tábor véget ért, a gyerekprogramok sora a Barátok templomában gyerek- és ifjúsági szentmisékkel folytatódik.
A program megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Képes beszámoló az őszi táborról >>
Írás a Nagyváradi Egyházmegye honlapján >>

Konrád Evelyn

Számomra ez a Háló-találkozó igazi nagy élmény volt, mivel sok kellemes meglepetésben volt részem.
Péntek este sok régi hálós ölelést kaptam, amelyekben igazán tudtam érezni Isten szeretetét és ez nagyon fel tudott tölteni. A szombati kerek asztal témája egy nagyon aktuális téma éspedig az online bántalmazás. Engem különösebben is érdekelt a téma, mivel az államvizsgámba is ezt boncolgattam valamilyen szinten. Érdekes volt picit más szemszögből is látni a dolgokat. Esti programot Imelda nővér vezette, ami igazan fel tudott tölteni. Egy olyan foglalkozásban volt részünk, mely akkora élményt nyújtott hogy az kifejezhetetlen, ugyanakkor ez által közelebb kerültünk egymáshoz is, de ugyanakkor a jó Istenhez is.
Vasárnap számomra egy izgalmas nap volt mivel elkezdtük szervezni a kárpát medencei ifjúsági háló találkozót. Számomra ez még egy új és óriási kihívás, viszont tudom, hogy képesek vagyunk erre és Isten is vélünk van.
Köszönöm szépen mindenkinek aki ezt a találkozót megszervezte, hogy ilyen különleges és egyedi élményekben lehetett részem és kérem továbbra is Isten áldását munkájukra.

Magyari Timea


A találkozó előtt az erdélyi Mária Rádió riportot készített Csoboth Szabolccsal, a találkozó egyik szervezőjével, aki a húszperces interjú első felében a Hálót mutatja be a hallgatóknak, az interjú második felében a mostani összejövetel programjáról beszél. >>

A programban sor került egy beszélgetésre Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével. Erről bövebben a politikus blogjában olvashat. >>

Pénteki képek >>

Népdaléneklés a találkozó pénteki napján >>

Szombati képek >>

Vasárnapi képek >>

A „Több vagy, ha adsz!” szlogen jegyében, a három magyarországi történelmi keresztény egyház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata és az MTVA támogatásával október 11. és 14. között 11. alkalommal valósulhatott meg a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű ifjúsági önkéntes munkavégzés. A programok  párhuzamosan zajlottak több helyszínen, nemcsak fiatalok dolgoztak. A korábbi években Magyarország fiatalságát hívták közös cselekvésre, az idén ezt kiterjesztették a határon túlra is. A Háló Ifi és a 72 Tanítvány Mozgalom 16 helyszínre várt és szervezett önkénteseket. A 16 helyszín közül 5 volt a határon túl (Rahó, Gergyószentmiklós, Nagyszalonta, Maradék és Fülek). Az egész programban Fülek volt az egyetlen felvidéki helyszín. Az önkéntesek a füleki várnak és környezetének rendbe tételén, valamint a leletanyagok tisztításán dolgoztak.

Margitfalvy György

A 72 órát már a nyári táborban hírdették a hálós ifik, akkor még így

A FényTV kedvcsináló riportja >>

A Székelyhon.ro portál kedvcsinálója >>

Ezeken a munkákon és helyszíneken dolgoztak a 72 Tanítvány Mozgalom és a Háló Ifi szervezte önkéntesek >>

Képek és beszámoló a Nagyszalontán végzett munkáról >>

Képek és beszámoló a Rahón végzett munkáról >>

Képek és beszámoló a délvidéki Maradékon végzett munkáról >>

A Vajdasági RTV beszámolója >>

Képek a Gyergyószentmiklóson végzett munkáról >>

A Ma7.sk beszámolója a füleki munkákról >>

A hirek.sk filmriportja a füleki munkákról >>

Zárórendezény az S4-ben Budapesten

Még több kép a budapesti S4-beli zárórendezvényről >>

Az alsópetényi Racka Tanyán lengyel vendégek is voltak >>

A Magyar Kurír beszámolója az országos akcióról >>

A 72 óra kompromisszum nélkül facebookja >>

A Kárpátaljai Háló Egyesület 2018-as őszi tevékenysége a munkácsi kerületi Háló-találkozóval vette kezdetét, amely október 6-án került megrendezésre a Munkácsi Szent István Líceumban.
A találkozó témája a családról, valamint a benne levő szerepünket és jelentősségét vázolta: „Boldoggá tesz vagy összetör. Emberi kapcsolataink”. Előadónk – Popovicsné Palojtay Márta volt, a Család és Élet Kárpátalján civil szervezet elnöke, aki olyan nőkkel foglalkozik, akik abortuszon, vetélésen vagy egyéb családon belüli válságokon mentek keresztül. Mentálhigiéné végzettséggel rendelkezik, és mint tapasztalt anya, feleség és specialista állt segítségünkre ebben a mindenkinek fontos és jelentős témában.
Előadásában kiemelte azokat a fő szempontokat, amik hatással vannak az életünkre, egymással való kapcsolatainkra. Legfőképp a magunkkal való belső viszony szabályozza és irányitsa az életünket, és ha magunkkal nem élünk békében, akkor ez a harmóniamentes lét határozza meg az egész életünket. Minden egyes ember bizonyos bebeszélt tévhitekkel veszi körül magát, amelyek gátolják őt a boldog és kiegyensúlyozott élettől. Ilyenek pl. az olyan tévhitek, mint: ahhoz hogy én boldog lehessek, meg kell hogy feleljek másoknak, a szüleimnek, a körülöttem élő embereknek, amelyek már kiskorúnktól kezdve bennünk van, de nincs semmi alapjuk.
Nyilvánvaló, hogy az fent emlitett tévhitektől való szabadulás és gyógyulás egy hosszú és olykor fájdalmas folyamat, de a legelső lépés az, hogy felismerjük ezeket a bebeszélt tévkézelgéseket, és megpróbáljuk őket felülirni.
A másik nagyon fontos dolog, amit a Márta hangsúlyozott, ez a párunkkal / szüleinkkel való kapcsolat, amelyeknek vannak kártevői és segítői, mint ahogyan a témáből ered: boldoggá tesz vagy összetör. Itt fontos megjegyezni a rugalmasság fontos szerepét egy-egy kapcsolatban mindkét fél oldaláról, ami segít már a pici apró problémák megbeszélésénél, így kerülve el a további komoly sokszor már elveszettnek tűnő helyzeteket.
Egy kapcsolatban mindkét fél egyenrangú, nem lenne szabad úgy élni, hogy az egyik úgy tud csak boldogan és nyugalomban élni, miközben a másik csak szenved. Egyformák vagyunk saját hibáinkkal és bogarainkkal, de ezzel tudjuk a másikat kiegésziteni.
Mivel a résztvevők különböző családi státusszal és korral rendelkeztek, igy a téma és az előadás mindenkinek szólt, meg lelhettük benne mindazt, amire épp szükségünk lehet: akár egy egyedülálló, idős nagycsaládos vagy épp még csak a házasság elején lévőről legyen is szó.
A kiscsoportos beszélgetés és az ebéd után Hajlik Katalin, mint házigazda és szervező Palojtay Mártával próbálták „felrázni” a társaságot, és mivel rengeteg új arccal is találkoztunk, szükség volt az ismerkedésre is.
A délután folyamán a munkácsi római katolikus közösség imacsoportja mutatkozott be: a Szent Mónika imacsoport, azaz az édesanyák imacsoportja. A résztvevők meséltek a megalakulás időszakáról és buzdítottak minket is hasonló imacsoport megalakítását is a többi vidéken (Beregszász, Tiszaújlak környéke).
A találkozó püspöki misével zárult, ami előtt mindenki egy kis lapra felírta a gyermeke, unokája, esetleg rokon gyermeke nevét, akiért imádkoztunk a misén.
Mindenki számára tartalmas és lelkiekben gazdag volt ez a nap, amit majd november 23-25-én folytatunk ugyan ilyen lélekkel Nagyszőlősön, ahol az év végi utolsó programunk – lelkigyakorlatunk kerül megrendezésre.

Tóth Olgica

Az adai találkozás örömüzenete: A Hálóval a közösség is tovább él!

Schön György

A Pannon RTV filmtudósítása

 

Kárpát-medencei ifjúsági Háló-találkozó

 "Keresztény magyar fiatalok találkozója" címmel tudósítás az újvidéki Magyar Szó honlapján >>

 

Beszélgetés a találkozóról a BonumTV-ben

 

 

2018 szeptember utolsó hétvégéjén ismét egy nagyszerű találkozást élhettünk át együtt a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozón. Tudtunk találkozni, egymással, önmagunkkal és a Teremtővel, bensőségesen, egymást erősítve. Öröm volt együtt lenni: 5 felvidéki, 10 anyaországi, 20 erdélyi, 25 partiumi, 40 délvidéki régi és új baráttal. A résztvevők harmada most járt először a Délvidéken! A találkozót a Délvidéki Háló egyesület és a Háló Ifi hívta életre. A szervezői csapat tagjai Ildikó Burány, Burány Mária, Giczei Tamas és Schön Bálint voltak. Háttérben rengeteget tett értünk, Szabó Andrea és Tibor Halmai. Hálásan köszönjük az alábbi támogatóinknak, hogy segítettek "összejönni" minket! Interreg-IPA CBC Hungary-Serbia Program, Nemzeti Együttműködési Alap, Rákóczi Szövetség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Magyar Nemzeti Tanács.

Beszámoló és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

 Palkovics Timea, Halmai Tibor, Schön Blanka és Giczei Tamás képei >>

Az esemény az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Fiatalok a Családok Évében pályázati támogatás segítségével valósult meg.

"A média szerepe és helye az életemben, a családomban és a tanúságtételemben" címmel hirdették meg szeptember 29-re az Ada – Mohol körzet egynapos Háló-találkozóját a helybéli bogozók. A találkozó színhelye az adai Nyugdíjas Otthon nagyterme volt, amely a mintegy 100 résztvevővel zsúfolásig megtelt.

Beszámoló és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

Jónás atya által az előadásra elhozott un. Szent Damján kereszt másolata, aminek eredeti példánya Assisiben a Szent Klára Bazilikában látható

Hátul, a hegyek között lenn a völgyben a Málnapataki víztározó

Šoltýska (Újantalfalva)

Šoltýska határában a Rimaszombati Katolikus Kör vezetőségi tagjai várták a felvidéki hálósokat

 

Gyönyörű őszi időben találkoztunk az Ipoly turistaházban (Kokava Línia) szeptember 14-én pénteken. Az első délután az érkezések, örömteli üdvözlések ideje. Mindenki örül a másiknak, és bár az utazástól fáradtak vagyunk, mégis késő éjjelig tart a beszélgetés: ki hogy van, hogyan telt az elmúlt idő, a legutóbbi találkozás óta.
Szombaton reggel aztán Kinga nővér vezetésével felzeng az ébresztő dal, és a bőséges reggeli után gyülekezünk az emeleten, az előadáshoz. A téma: A szeretet fáj (a). Mátraverebély-Szentkútról jött el hozzánk Bán Zsolt Jónás, ferences atya, hogy erről beszéljen nekünk. Dióhéjban az előadásának rövid összefoglalója: A szeretetet először a családban kapjuk, és a fájdalmát is először ott tapasztalhatjuk meg, a testvérünk megszületésekor.(Úgy érezhetjük, kevesebb szeretet jut nekünk..) Ilyenkor léphet fel a bizonyítás kényszere - ki kell érdemelnem a szeretetet. De a szeretetet nem befektetésként kell megélni – önfeledten kell szeretnünk! Soha nem azt nézve, nekünk mi a jó benne. Mikor az embernek gyermeke születik, már nem önmaga a fontos. Szétosztjuk, tovább adjuk amit kaptunk, szolgáljuk vele embertársainkat. Az embert a szeretet tanítja meg arra, hogy önmaga fölé tudjon emelkedni. A Világot nem megváltani, szeretni kell. Itt bemutatta nekünk az atya a keresztet, amit magával hozott - a szerető, üdvözítő Krisztussal, aki ölelésre tárja a karjait. Nem alternatíva, hanem parancs a szeretet. A magam körüli világot a szeretettel kelthetem életre. Testvérek vagyunk, egymásra szorulunk. A szükség nem a legerősebb kapocs, Istennek nincsen ránk szüksége, Ő szeret minket, és ez a kapocs a legerősebb. Ha valaki a szeretet útján jár, a jó Istenhez vezető úton van. A szeretetlenségre is egyetlen jó válasz van: a szeretet. Az előadás után a kiscsoportokban átbeszéltük az előadáson hallottakat. A mi kiscsoportunk az erdő melletti kis ház teraszán beszélgetett, és abban a szerencsében volt részünk, hogy egy őz is kimerészkedett a fák közül meghallgatni a véleményeket. Sajnos a foglalkozás végén szomorú hír érkezett - egy kedves erdélyi résztvevőnk édesapja elhunyt. Nagy megrendüléssel hallottuk, és megértettük, hogy azonnal hazaindul.
Ebéd után egy szép kirándulást tettünk a környező hegyekben. A kis falu – Šoltýska (Újantalfalva) gyönyörűen felújított templomához érkezve misét hallgattunk, majd visszasétáltunk a szállásunkhoz. Alternatív program volt a Mária jelenésekről a felvidéki Kósa Lőrinc testvérünk előadása, azoknak, akik nem vállalkozhattak a kirándulásra.
Este a füleki borászok borkóstolója adta meg az alaphangot. Jellemző volt a hangulatra, hogy Kinga nővér táncot tanított. Margitfalvy Gyuri közben vetítést rendezett az előadóban a Háló-táborról, a ház mellett pedig Vladimír Bahýl a távcsövét üzembe helyezve a csillagokról mesélt az érdeklődőknek. Késő éjjel tértünk nyugovóra.
Korán keltünk, mert a közeli falvakban szolgáló lengyel atyát, Zbigniew Sławeket vártuk háromnegyed hétre. Ő tartotta meg a misét, és ő nem szereti, ha valaki elkésik. A reggeli után Szeibert András foglalta össze a hétvégi témákat, kiegészítve a Háló Közösségre vonatkozó tudnivalókkal. A kiscsoportos foglalkozások témáját is ő adta meg, aminek az átbeszélésére sajnos csak egy óra maradt. A megadott kérdések a következőek voltak: 1. Ha összejövünk, mit imádkozunk? Miről beszélgetünk? Mit alkotunk meg? 2. Kinek tartjuk Jézust? 3. Minek tartjuk a Háló Közösséget? A kiscsoportos beszélgetéseken elhangzott válaszokat aztán az előadóban közösen megvitattuk. Végül köszönetet mondtunk a rendezőknek a nagyszerű rendezésért. A rendezők is megköszönték a részvételünket, valamint a segítőknek is megköszönték értékes munkájukat. András ismertette a következő Hálós rendezvények időpontjait, majd elénekeltük a Himnuszt és a Boldogasszony anyánk éneket. A felvidéki találkozó ezzel zárult. A résztvevők öleléssel, csókkal búcsúztak egymástól, jó utat kívánva, és a mielőbbi találkozás reményében.

Széplaki Mária

 Délvidékiek beszámolója a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>

 Simon István fotói >>

 Fotók a Partiumi Háló fb oldalán >>


A találkozó támogatója

 

Ezen a találkozón, csakúgy mint a nyári táborban jelen volt Vladimír Bahýl szlovák csillagász, aki most is elhozta csillagászati távcsövét. A táborban sokan megszeretették a felvidékiek által a régiós napjukon bemutatott Vladot, aki nagy szeretettel és alázattal segített a kis gyerekektől kezdve az öregekig mindenkinek megfigyelni az eget. Ő bár magyarul sokat ért, de nehezen beszél nyelvünkön, viszont angolul, oroszul vagy németül (és persze a felvidékiekkel szlovákul) bárkivel szívesen szóba elegyedett, és invitált minket látogassunk el majd hozzá falusi házába.
A mostani találkozón alkalmam volt többször is hosszabban elbeszélgetni vele és megmutatta nekem távcsövével az Androméda-ködöt. A csillagok már kisgyerek korában érdekelték. Addig legeltethette a teheneket, ameddig meg nem jelent az égen az első csillag. Sorsdöntő élmény volt számára, amikor Stephen Ondrušek plébánosuk távcsövén meglátta a Szaturnusz gyűrűit. A Pozsonyi Egyetemen matematikát és fizikát tanult és lehetősége volt un. űrfizika szemináriumokon részt venni. Első munkahelye a Magas-Tátrában a Kőpataki-tónál levő obszervatórium volt. Télen csak jégmászó bakancsban tudott eljutni a munkahelyére. Egy idő után kénytelen volt feladni ezt a munkahelyét két okból. Az egyik, hogy Tátralomnicon egyszobás faházikóban laktak két kisgyerekkel, másik pedig az, hogy a mukahelyén tudták, hogy hívő ember és egyik főnöke megmondta, hogy így soha sem csinálhat karriert. Hívták egy gyárba dolgozni, 3 szobás lakáshoz juthatott. A gyárban programozóként dolgozott, amiből akkor még alig volt Szlovákiában. Ezek az évek arra is nagyon hasznosak voltak, hogy sok gyakorlati dolgot elsajátítson. A csillagászattal továbbra is olyan komolyan foglalkozott, hogy a nyolcvanas években több cikke jelent meg neves asztronómiai folyóiratokban. 1990-ben a Zólyomi Műszaki Egyetemen számítástechnikusként kapott állást. Rövidesen doktorált. Elkezdett tanítani és gyorsan egyre magasabb pozíciókba került. Tanított fizikát, programozást, valamint matematikai statisztikát. Az egyetemen a fák szerkezetének (repedések, rothadás, évgyűrűk) vizsgálatára tomográfot épített, ami azóta a szakmában általánosan elfogadott vizsgálati módszer lett. Ez hasonló algoritmussal dolgozik, mint a CT. A csillagászatban is használta ezt a módszert a kettős égitestek vizsgálatánál, az un. Doppler tomográfiánál, itt annyiban más a helyzet, hogy mi megfigyelők vagyunk nyugalomban, az égitestpáros mozog.
Az egyetem Fizika, Elektrotechnika és Alkalmazott Mechanika Tanszékének tanszék-vezetőhelyetteseként ment nyugdíjba. A csillagászatot nem hagyta abba. Falun lakik, házában saját csillagvizsgálót épített és azt unokájáról Júlia csillagvizsgálónak nevezte el. A fia mérnökként és informatikusként Genfben a CERN-ben (az Európai Részecske Kutató Intézetben) vezető beosztásban dolgozik. Hogy tanulhassa és gyakorolhassa a magyart nyelvet hallgatta az előadásokat, részt vett a kiscsoportos beszélgetésünkön. Elmondta két okból is szeretne magyarul jól tudni. Az egyik, tagja a Magyar Csillagászati Társaságnak, a másik pedig, szeretné eredetiben elolvasni Madách Ember tragédiáját. Róla nevezték el a 471109 katalógus jelű aszteroidát Vladobahýl kisbolygónak. Sok emberhez nem jut el a Szentírás, úgy kell élnünk, hogy életünk példa legyen, ezen keresztül juthassanak el az emberek a Szentíráshoz - mondta nekem Vlado az ő élete hitvallását.

Margitfalvy György

 

3. oldal / 64

Kárpát-medencei programjaink

Kattints a térképre!

Tata FB kép kiv.jpg

A XVIII. Háló-tábor meghívója

Támogatóink:

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

2019.06.18. 19:30-22:00 Kertész Nótakör

Dél-alföldi muzsika a Tekerős Barátokkal

Egy hét múlva

 

2019.06.25. 19:00 Háló Jazz Klub

Az esemény helyszíne: Bp. Semmelweis u. 4.

Évadzáró Háló Jazz Klub

fellép Bakó Krisztina és a Juhász Attila Trió

Bakó Krisztina -
ének
Juhász Attila
- zongora
Molnár Péter
- bőgő
Cseh Balázs
- dob

Regisztráció >>

Sorozatszerkesztő: Deseő Csaba
Háló Jazz Klub minden hónap második keddjén

Az eddigi jazzkoncertjeink listája >>

Médiamegjelenések a 100. klubestról:

A MagyarJazz.hu tudósítása >>

A Magyar Nemzet írása >>

Siklós Péter fotóművész fotói >>

Mernyó Ferenc fotói >>

Yves-André Gomez fotói >>

A CityTV helyszíni riportja >>

A 10 éves Háló Jazz Klubról a Magyar Kat. Rádió Akvarell c. műsorában >>

 

2019.06.26. 18:00 T72 Részigazság klub

Éppen egy ilyen pápára volt szükségünk?!

Beszélgetés Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapáttal kihívásokról, megújulásról és Ferenc pápáról

A beszélgetést Süveges Gergő vezeti

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, itt jelentkezzen: >>

Facebook esemény >>

A Háló és a 72 Tanítvány mozgalom közös rendezvénye

A korábbi klubestek videói visszanézhetők >>

 

2019.06.28. 19:00 Az Albinoni Kamarazenekar koncertje

A nagy érdeklődés miatt előzetes jelentkezést kérünk

Belépő: legalább 500 Ft/fő adomány, amelyet a Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 fenntartására fordítunk

 

2019.07.04. 19:30 Határon túli fiatalok találkozóhelye (HTFT)

A Budapesten tanuló és dolgozó külhoni fiatalok találkozója
általában a hónap első csütörtökén

A Kossuth Rádióban január 1-én a HTFT egyik szervezőjével elhangzott riport >>

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók