Torontáltordán másodízben szervezték meg a Háló találkozót, melyen 89 résztvevő gyűlt össze 14 településről. 11-en érkeztek Bánát partiumi részéből, a szép Temesvárról.

Így hitbéli és nemzeti összetartozásunkat élhettük meg, hisz 900 évig a Csanádi egyházmegyéhez tagjai voltunk mindannyian, mondta vendégünk Ft. Szilvágyi Zsolt Temesvár Józsefvárosának plébánosa, akinek Könyörgés az örömért c. előadását nagy figyelemmel kísértük. Lelkileg megerősödtünk, feltöltődtünk. Sok útravalót is kaptunk. >>

Bővebben...

2014. július 16.

"tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű" Mt 11,29b

A szelíd ember tisztelettel néz az emberre és a körülötte lévő világra. Az alapvető tiszteletteljes magatartás megtanítja arra, hogy biztonságosan mozogjon ebben a világban, és barátságos érzéssel közeledjen az ismeretlen dolgok felé is. A szelíd ember, hacsak nem bárgyú, vonzza az embereket, mert nincs benne görcs és hátsó szándék. Az alázatos lelkület pedig megtanít arra, hogy megtaláljam a helyem a teremtett világban, és ezáltal megbéküljek önmagammal. Aki hamisságok nélkül alázatos, az határozottan tudja képviselni önmagát, de ugyanakkor érzékeny mások igazságára is. Aki igazán alázatos, az lassan ráérez Isten akaratára, és ez a tapasztalat átvezeti őt életének minden nehézségén.


2014. július 15.

"Akkor korholni kezdte a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, mert nem tartottak bűnbánatot:" Mt 11,20

Jézus igehirdetésében visszatérő kulcsszóként szerepel a bűnbánatra való felhívás. Időnként nem tudjuk, hogy mit kezdjünk ezzel a felhívással. Nem vagyunk vámosok, nem vagyunk részvét nélküli dúsgazdagok, sem utcanők, talán még farizeusok sem. Úgy hisszük, hogy Jézus ennek az erkölcsileg nyilvánosan megpecsételt kategóriának szánta a bűnbánatra való felszólítását. Pedig ha a saját portánk előtt körül nézünk, akadnak, talán túl gyakran is, olyan megnyilvánulások, amelyekkel leginkább azokat bántjuk, akiket szeretünk. Őket merjük bántani, mert tudjuk, hogy úgy is megbocsájtanak, mivel szeretnek bennünket. Ha idegenekkel viselkednénk, beszélnénk hasonló módon, azonnal eltávolodnának tőlünk. Ha én is érintve érzem magam, mert vannak hasonló megnyilvánulásaim, akkor elérkezett számomra is a tudatos bűnbánat ideje.


2014. július 10.

"Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki." Oz 11,4b

Ozeás próféta gyönyörű szép istenképet tár elénk. Ez a kép előre jelzi, hogy Istennek a megértése és a Vele való kapcsolatunk csak akkor mélyül és fejlődik, ha a szív legmeghittebb érzéseivel fordulunk feléje. Ahogyan a legnagyobb és legfontosabb titkokat nem tudjuk feltörni a racionalitásunkkal, ugyanúgy az Istennel való kapcsolatunkban is mozgósítani kell a mély érzéseinket. Sajnos, ez a dimenzió elérhetetlen az akarat számára. A szív legmélyebb és legtisztább vágyait kell mozgásba hoznunk ahhoz, hogy az Istennel való meghitt terünk feltöltődjön.


2014. július 9.

"Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa!" Mt 10,7

Ezekkel a szavakkal bocsájtja útjukra Jézus apostolait, jelezve a legfontosabb irányt az apostoli misszióban. A mennyek országa közelségének az örömhíre megérintette az emberek szívét és elkezdődött Isten országának az építése a földön. A teológia tudománya akkor kezdett meggyengülni és veszített átütő erejéből, amikor az Isten országát kezdte áthelyezni a halál utáni állapotba. Az apostoli küldetés kiemelten fontos feladata, hogy a mennyek országába száműzött Isten országát meg tudják jeleníteni már itt a földön. Ez a téma elsősorban az apostoli utódokat, a püspököket és papokat érinti érzékenyen, de mint Krisztus tanítványai mi is belevonódunk annak a felelősségébe, hogy életünkben hogyan jelenítjük meg Isten országának elkezdődött valóságát, mely hitünk szerint az örök hazában teljesedik ki. Lehet, hogy míg a paragrafusok egyházát építgetjük, nem vesszük észre azokat a spirituális erőket melyek ott buzognak bennünk és egyházunk évszázados tapasztalataiban.


2014. július 8.

"Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült." Mt 9,36

Civilizációnk egyik következménye, hogy a posztmodern ember elveszítette kapcsolatát a hagyományokkal. A hagyományoknak értékközvetítő hatása volt, jól bevált és stabil viselkedési formákat és megélhetési kereteket biztosítottak a kor emberének. Ezzel együtt járt az érzelmi stabilitás, a közösség igénylése, a gyökerek megtartó erejének a megélése. A hagyományok fellazulásával beindult a gyökérvesztés és az irányvesztés folyamata. Rengeteg ?hamis próféta? lépett fel, akik szabadságot és boldogságot ígértek, valójában modern rabszolgaságba taszították az embert. Mindezt úgy tették, hogy személyes arcukat elrejtették, a pénz és hatalom világa mögé rejtőzködve, manipulálták a névtelenség és személyes értékvesztés fele az emberek tömegeit. Sajnos, Jézus ugyanazokat a szavakat ma is elmondhatná, melyeket Máté evangélista feljegyzett. Szavaira a tanítványok kis közössége összefogott, és Mesterük segítségével átírták a világ térképét. Nagy kihívás lenne számunkra, ha elkezdenénk keresni azokat a Krisztus tanítványokat, akik hisznek abban és tesznek azért, hogy ismét átírják a világ térképét. Azért legalább tizenkettőt biztosan találnánk!


2014. július 7.

"Jézus megfordult, ránézett és így szólt: Bízzál leányom, a hited meggyógyított." Mt 9,22

Két kulcsszó kellene, hogy az Istennel való kapcsolatunkba mélyen beleivódjon lelkünkbe: a bizalom és a hit. A bizalom sokkal több, mint amire általában gondolunk. A bizalom, ráhagyatkozás arra a bennünk működő isteni áramlásra, mely újabb értelmet és váratlan fordulatokat hozhat, emberi eszközökkel nehezen orvosolható élethelyzetekben is. A hit pedig integráló erő, mely mozgásba hozza a lélek elraktározott erőforrásait is. Ez a belső mozgás időnként felülírhat természetes emberi léthelyzeteket, feloldhat emberi korlátokat, és a transzcendens dimenzióteremtő erejét, egészen közel hozhatja emberi sorsunkhoz.


2014. július 4.

"Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot." Mt 9,13a

A törzsi istenek vérszomjasak voltak és emberi áldozatokat követeltek. A primitív törzsek gondolkodása gyakran ezzel a barbár tulajdonsággal ruházta fel isteneiket. Az önmagát kinyilatkoztató Isten végképp felszámolta ezt a szörny istenképet. Sajnos a keresztény hívek mentalitásában, imitt-amott, más formákban elő jön az áldozatot követelő isten gondolata. Amikor az irgalmasság helyett a rosszindulatú epés megjegyzéseket választjuk, és a korlátolt gondolkodásunkhoz hozzá nem simuló embereket kiközösítjük, akkor komolyan el kell gondolkoznunk azon, hogy az irgalmas Isten, vagy az áldozatokat követelő istenek hívei vagyunk.


2014. július 3.

"Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem." Jn 20,25b

A materialista világnézet óriási károkat okozott az emberi szellem világában. Erőszakosan eltakarta az ember szellemi dimenzióját, s ennek következményeként alakult ki a ma emberének a pénzközpontú profilja. A materialista ideológia olyan lavinát indított el, amely mára kicsúszott az ember ésszerű kontrollja alól és emberi civilizációkat és értékes kultúrákat semmisít meg. Az önmagát civilizáltnak és műveltnek nevező posztmodern ember a lehető legprimitívebb szintre süllyedt le azzal, hogy megalkotta a pénzközpontú és fogyasztói társadalom világát. A kommunikációs csatornákon keresztül áradnak a reklámok agymosó, hazug üzenetei, és a jól kitalált csalafintasággal szinte kénytelenek vagyunk ezeket tehetetlenül nézni. Kiképezett szakemberek tömege azért kapja a fizetést, hogy egy hamis anyagi világ tetszetős koncepcióját felépítse, mely a dúsgazdagok malmára hajtsa a vizet. Az anyagi világban is mélyen megtalálható az Isten. De csak akkor, ha tisztelettel bánunk vele, és a materiális világot nem cseréljük fel az Istennel. Tamás apostol a Test érintésén keresztül, felismerte a feltámadt Krisztust.


2014. július 2.

"Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!" Lk 1,45

Ha tisztelettel tudunk figyelni a bennünk zajló folyamatokra, akkor időközönként rá érezhetünk egy belső üzenetre. Ez az üzenet mindig nagyon mélyről érkezik felénk, a belső tartalma pedig arról szól, hogy úton vagyunk a beteljesülés fele. Ez életünk legfontosabb alapüzenete, amely az oltalmazottság állapotához kalauzolja lelkünket. Ez a tapasztalat többnyire megrendítő, mert általa nagyon közel kerülök a létem valóságához. Ezért, bár megdolgoz és megvisel, ami a felszínen történik, mégis, könnyebben tudom életem minden történését értelmezni és megélni az oltalmazottság állapotából.


2014. júniusi morzsák

Isten áldásával 2014. június 21-én Aknaszlatinán tartottuk meg a Felső-Tisza-vidéki Háló találkozónkat, amelynek a "Legyetek tanúim" mottóját adtuk. Rendezvényünknek a helyi ukrán tannyelvű iskola adott otthont. Béres István atya helyi plébános volt a vendéglátónk, aki tárt karokkal fogadta a Hálót.



Sikerült sok meglepetést és egy szeretetben gazdag napot ajándékoznunk vendégeinknek, a régióban élő keresztény embereknek, akik nagy örömmel jöttek el és nyitott szívvel, nagy érdeklődéssel fogadták programunkat. Megérkezéskor barátságos mosollyal és kávéval, sütivel fogadtuk vendégeinket, akik főként Aknaszlatináról, Nagybocskóról, Gyertyánligetről és Husztról érkeztek.

A regisztrációt követően mindenki saját kezűleg készíthette el a hálós logóval ellátott mézeskalácsot, kipróbálhatta magát dekopázsolásban és kézzel festett mécses készítésben. A találkozón lehetőség volt könyvvásáron is részt venni, amellyel éltek is a résztvevők.

Kalló Józsi üdvözlő szavai után Míra domonkos nővér csodálatos előadását élvezhettük az Evangélium öröméről, a szeretet-kapcsolatokról, a szeretetről, a megbocsátásról. Ki-ki meríthetett maga számára az életére vonatkozó gondolatokat, amelyek közelebb viszik Istenhez. Közös imával és elmélkedéssel zártuk az előadást.

Nagy élményt jelentet kiscsoportokban megismerni egymást, megosztani gondolatainkat, érzéseinket, amit az előadás váltott ki mindnyájunkban.  Tanúságtévőinknek, Míra nővérnek és Miskolci Lászlónak köszönhetően - hallhattuk megható élettörténetüket, nem könnyű útjukat, amely elvezette őket Jézushoz, megváltó szeretetéhez. Délutáni programunkban a résztvevők nagy örömmel fogadták a Kokas bandát, amely hangulatos, vidám magyar zenével és táncházzal szórakoztatott bennünket.

Hálaadó szentmisével zártuk találkozónkat az aknaszlatinai római katolikus templomban.  A helybéli fiatalokból álló gitáros együttes gyönyörű dicsőítő dalaikkal színesítették a szentmisét.  Együtt adtunk hálát az Úrnak a találkozóért, az egybegyűltekért, imádkoztunk a Háló közösségért, a békéért, a szegényekért és rászorulókért. Lelkileg feltöltődve, hitben megerősödve, a résztvevők és szervezők magukkal vihették Isten áldását, a testvéri szeretetet.

2014. május 23.-án pénteken ismét találkozhattak a nagybányai hálósok a fernezelyi templom hittantermében egy Háló klub erejéig. Előadó Frasin Krisztina referens volt, aki "Szociális nehézségek napjainkban" címmel tartott előadást. Érdeklődve figyelte az összegyűlt kis társaság, hogy mit is jelent napjainkban a Caritas Szervezetének missziója.




Az őskeresztény egyházközségek életét Jézus Krisztus életének példáját követve teljesen átszőtte az elesettek megsegítése. Igy van ez napjainkban is, mondta az előadó, hiszen ma is célként tűzte maga elé a szükséget szenvedő személyek támogatását keresztény szellemben, nemzeti, vallási, faji, nemi vagy politikai megkülönböztetés nélkül, figyelembe véve a katolikus keresztény elveket.
Több példa mutatta meg, hogy az egyházi szegénygondozás önerőből is bámulatra méltó eredményeket tud létrehozni és képes megújulni de ha a különböző csoportok összefognak, hálózatba szerveződve eredményesebben tudják elvégezni ezt a munkát.
Az előadó rámutatott arra, hogy négy tevékenységi területen dolgoznak: 1. szociális programok 2. oktatási programok 3. idős gondozási programok 4. fogyatékkal élő személyek és családtagjaik számára szervezett programok. Az előadás folyamán tudatosult minden résztvevőben, hogy ezek a tevékenységek önkéntes alapon működnek s valóban magukba foglalják az élet minden területét. Segítséget nyújtanak a hatrányos helyzetben élőknek, a természeti csapások károsultjainak, a családon belüli erőszak áldozatainak, ugyanakkor különböző szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a gyermekek iskolán kívüli felkészítése, nappali foglalkoztatása, tanácsadás, tanfolyamok, étkeztetés, házi beteggondozás, klubtevékenységek időseknek.
Az est második felében bemutatkozott a helyi kisközösség, a Rózsafűzér Társulat Horváth Veronika vezető segítségével. Elmondta, hogy bár kevesen vannak, de mégis nagyon sok tevékenységet szerveznek, mint például szegény családok ellátása fával, önkéntes munkát végeznek egy alapítványnál, csomagot készítenek karácsonyra, húsvétra, gyermeknapra. Kellemes hangulatú délután volt, melyet átjárt a jószándékú emberek önkéntes segítő munkáját jellemző hangulat. Alapvető következtetést fogalmaztunk meg, hogy a karitász korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segít a rászorulókon.

A hálós szó és fogalomkészletet nem ismerő kedves olvasó számára a bogozó szónak egy a május 31-i bogozói napon elhangzott, és korábban még soha nem halott meghatározásával kezdem beszámolómat. Bogozó az, aki a Háló megszállottja.
A Háló magyarországi bogozói az alábbi felhívást kapták a régió vezetőségtől kb. 80 nappal ezelőtt.


Az ókorban a csillagászok voltak a tájékozódás nagymesterei: a csillagok állásából tudták az irányokat meghatározni. Így jutottak el a napkeleti bölcsek a Kisdedhez Betlehembe. Később, az iránytű elterjedése hatalmas vívmány volt: segítségével lehetőség nyílt a távolabbi célpontok behajózására. Manapság, a GPS-ek korszakában a távoli műholdak segítségével tudunk precízen tájékozódni a világunkban. A különféle technikákban az a közös vonás, hogy egy nagyságrenddel távolabbra kell lépni ahhoz, hogy kicsiny világunkban kiigazodjunk: az égitestek távolsága, vagy a földünk mágneses erőtere szükséges ahhoz, hogy itt a földön utat találjunk. A lelkiekkel sem vagyunk másképp: ha hivatásunk vagy kapcsolataink útvesztőjében szeretnénk tisztán látni, hátrébb kell lépnünk, és egy másik nagyságrend, a Szent segítségével tekinteni magunkra és környezetünkre. Időről időre szükség van ellenőrizni, hogy helyes-e az útirány; jó tudni, hogy mennyi utat tettünk meg eddig, és mennyi van még előttünk. Hátralépve végiggondolhatjuk a terepviszonyokat, vagy választhatunk hosszabb, ám lankásabb ösvényt. Az idei bogozói napon szeretnénk közösen lépni az útra, amit sokszor egyedül kell megtennünk, hogy aztán feltöltekezve közös élményekkel, azzal a tudással folytassunk életünket, hogy rajtunk kívül sokan mennek hasonló irányba. Sokfélék vagyunk, de van valami közös mindannyiunkban: az Irány, a Cél, a végtelenül szerető Isten.



A felhívástól eltelt idő alatt a felhívás közel 80 címzettje írhatott egy blogba arról, hogy mit tart saját útjának a Hálóban. A bogozói napot megelőző estére egy közös bowlingozásra is meghívót kaptunk.
Másnap reggel az egykori Háló Közösségi Központnak is otthont adó épület pincéjében levő Taizé-i Katakombában kezdődött az érdemi programunk. Felolvastuk az emmauszi tanítványokról szóló részt Lukács evangéliumából (Lk 24,13-35) és az utazók litániáját. Ezután átsétáltunk a Semmelweis utcába, a pesti hálósok között csak S4-ként emlegetett leendő Háló Közösségi Központba.
Itt először Thuróczy Gyurinak Visszafelé Emmauszból, a személyességről a Hálóban címmel tartott gondolatébresztő előadását hallgattuk meg. Ő alapítása óta tagja a Háló vezetőségének. Bevezetőjében elmondta, hogy bár az alapításkori elképzelésekhez képest sokban másként fejlődtünk, de az egykori elképzelés, az egy arcokkal teli Kárpát-medence kép most is alapeleme a Hálónak. Hét pontban foglalta össze, hogy mit jelent a személyesség az emberi kapcsolatainkban, az Istennel való kapcsolatban és ezeket hogyan értelmezzük a Háló életében.
Az első a személyes istenkapcsolat megéléséhez való segítség. Minden találkozónk egy kicsit emmauszi is lehetne, visszafelé a találkozás és a felismerés örömével, boldogságával telve.
A második lenni valakié! Ez az ember legbensőbb vágya. Ezért keressük a másikat, ezért leszünk szerelmesek, kötünk házasságot, ezért keressük a közösséget.
A harmadik a személyesség megélésében a megnyílás lehetősége. Csak akkor látjuk önmagunkat, ha valaki felé meg merünk nyílni. Találkozóinkon, abban segítjük a résztvevőket, hogy ne a törvények és a paragrafusok Istenével, hanem a sebzettségeinkben is működő, életünk minden realitásában jelen levő Isten fele fordíthassák lelküket.
A negyedik a személyes figyelemmel és elfogadással történő megajándékozás a lelkileg elesettek, a vétkezők, az egyházból már távolodó, vagy oda szorongó léptekkel közeledő emberek felé. A tékozló fiú befogadása igazán jézusivá teheti a Hálót. Tamás Jézus érintése, személyes megtapasztalása is közösségben történik.
Az ötödik az ember megnyitása önmaga elfogadásáért, felismerni azt, ahogyan az ő személye Isten tervében szerepel.
A hatodik a személyhez szólás a gyógyítás. Meg kell találni mindenkihez azt a szót, ami azt a másikat felemeli, kimozdítja, gyógyítja.
A hetedik Te magad légy! (József Attila)




És volna még valami. Végtelen az a mondanivaló, amit egymásnak, egymásról elmondhatnánk. Ezért a személyesség, a másik felé való megnyílás határtalan. Mindig volna még mit mondanunk a másiknak. Személyesen. Ezért találkozunk, ezért neveztük a találkozást a nyolcadik szentségnek annak idején. Ennek a ráadáspontnak a fejtegetésénél Kányádi Sándor Volna még című versével zárta Gyuri az előadását.
A kiscsoportos beszélgetés felvezetésében kérdéseket kaptunk. Meddig tud a Háló személyes maradni? Végső soron kicsi vagy nagy Hálót képzelünk el? Az otthon-egyház modellt vagy egy széles mozgalmi modellt választunk inkább? Lelkiségi mozgalom leszünk vagy egy széles bázison alapuló katolikus szervezet? Mi megy a személyesség rovására? Mikor, meddig és hogyan őrizhetjük meg a személyességet a Háló életében? A műhelymunka során arról beszélgettünk, hogy milyen javaslataink és feladataink vannak a jövőre nézve és ezek megvalósításához milyen hosszú út van előttünk. Ezeket emlékeztetőnek címszavakkal és szimbolikus km jelzéssel egy útjelző oszlopra ragasztottuk. A végén volt még kártyajáték (dixie), hálós társasjáték és énekes gitáros búcsúzkodás.

 

Most láttam először az S4-et. Késve tudtam csak menni, de vártatok rám, jólesett. A környezet meglehetős lepusztultsága és a lelkesen beszélgető emberek ellentéte meglepett. A kiscsoportban kaptam az útravalót: tanuságot arról, hogy a Szentlélek nem a mi észjárásunk szerint, de kézzelfoghatóan működik az életünkben, merjük rábízni magunkat.

 

A legerősebb bennem a zárókép: a színes fonalak kúpja, tele érzéssel, érzelemmel, velünk. Jó társaságban telt az ebéd törökülésben, és megerősített, hogy a kapcsolatok miatt érdemes csinálni mindazt, amit csinálunk. Nem adtam fel a kisközösségekbe vetett hitemet, akkor sem, ha a Hálóba vezető út a személyességen át hozott. Jó lenne valóban összeszednünk rendesen az Angyali kar idei témáit, mert úgy érzem, a személyességről a következőkben még sok szó lesz a Hálón belül. Akkor is, és akkor még inkább, ha néhány évvel ezelőtt erről a szóról még egyebet gondoltunk, és pár év múlva megint mást fogunk róla gondolni.

 

Még mindig tudunk újabb és újabb oldalról közelíteni, és más-más perspektívából szemlélni hálós létünket. A legemlékezetesebb pillanat, mikor felhúztuk a színes szalagos madzagot, és közösen elénekeltük a "Háló-himnuszt". Jó volt találkozni rég látott ismerősökkel, akikkel jókat lehet beszélgetni. Én a beszélgetések örömét/élményét hoztam haza.

 

2014. június 30.

"Jézus azonban ezt felelte: Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!" Mt 8,22

Életminőségünk egyik nagy kihívása a jelen pillanatainknak a minél teljesebb megélése. Előfordul, hogy saját múltunk akadályoz abban, hogy feladatainkat jókedvűen végezzük és a jelen örömeit maradéktalanul megéljük. Sok minden nem úgy sikerül és nem úgy történik életünkben, ahogyan azt mi szerettük volna. Ez néha nagyon fájdalmas tapasztalat lehet. Amikor azt észlelem, hogy leragadok múltam fájdalmas emlékeinél, ettől a pillanattól az a felelősségem, hogy bármi is történt, azt lassan beépítsem életembe, és meg tanuljam életem részeként tekinteni. Így a lefele húzó negatív energia, átalakulhat életerővé, és szabaddá válok arra, hogy Krisztus hívó szavát tisztán meghalljam és elinduljak az Ő tudatosabb követésére.


2014. június 27.

Bővebben...

A Háló találkozón bemutatták a Lélekmozaik - Háló antológia c. kötetet, amelyet a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület adott ki.



"A könyv sok éves álom valóra válása. Ugyanakkor abból a rácsodálkozásból született, amely képes meglátni, értékelni és felvillantani a lélek gyöngyszemeit, képes meglátni másokban az apró kis csodákat. Mindegyik szerző megérdemelne saját kötetet is. E kis könyv valahogy tükrözi a Kárpát-medencei nagy Hálót: a legfiatalabb 6, a legidősebb 87 éves - közötte minden korosztály megtalálható és sok irodalmi műfajban írodott. Köszönjük a jó Istennek és személyesen mindenkinek, hogy a Háló csodájának részesei lehetünk..." (Józsa Zsuzsanna, szerkesztő) >>

Mivel rég nem találkoztunk hálós barátainkkal, családunk úgy döntött, hogy részt veszünk a találkoztunk hálós barátainkkal, családunk úgy döntött, hogy részt veszünk a sepsiszentgyörgyi Háló találkozón. A helyszínt tudtuk és Jakabos Barnabás neve is ismerősen elyszínt tudtuk és Jakabos Barnabás neve is ismerősen csengett. Öröm volt szívünkben, amikor megérkeztünk és ez végigkísért az egész napon át. Meglepetés volt a találkozás Judittal, Zsuzsával és Andrással. Mivel a plébánia pincetermében nagyon hűvös volt, búcsút mondtunk a "földalatti egyháznak" és székeinket megragadva az udvar csendjében található filagóriában megalapítottuk a "székesegyházat". Loyolai Szent Ignácnak egy víziója után, melyben a Szentháromságot látta. Barnabás atya jezsuita, így előadása a Szentháromságról szólt, de egyébként minden a Szentháromságról szólt ezen a napon. - Ez az! Hajrá! Húzzál bele! Csak így tovább! Meg tudod valósítani! Persze, ügyes vagy! Hogyne, pont te vagy erre a legalkalmasabb! Hát ezért küldtelek téged! - tolmácsolta nekem Barnabás atya Isten üzenetét. No, nem pont ezekkel a szavakkal, de én ezt hallottam. Azóta sűrűn tapasztalom, ahogy az Atya együttérzően tekint rám, ahogy a Fiú lép felém, és ahogy a Szentlélek csak úgy pikk-pakk mindent elrendez körülöttem.

Negyedik alkalommal szerveztek Háló találkozót a közép-bánsági Nezsényben, május 9-én. A Nagybecskereki Püspökség területén a 2014-es év a Remény éve.


Az idén 25 éves, magyar alapítású, és a Kárpát-medencében találkozókat szervező Háló mozgalom az Istenre mutató személyes emberi kapcsolatokat, és a közösségi életformát helyezi előtérbe. Ennek jegyében, a nezsényiek a templomban és az újonnan felépült közösségi épületükben nagy szeretettel fogadták a több helységből érkezett vendégeket, az évről évre visszajárókat, a messzebbről, Tordáról, a Bácskából, Zentáról, Adáról és Budapestről jötteket, és az újakat; mindazokat, akik rászánták a napjukat arra, hogy Nezsényben megéljék az összetartozás felemelő érzését.

2014. május 10-én a Kárpátaljai Katolikus Szent Márton Egyesület, valamint a Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesület szervezésében egy közös ifjúsági találkozóra került sor a munkácsi székesegyházban és a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában, amelyen mintegy 70 fiatal vett részt.


A találkozó szentmisével kezdődött, melyet Majnek Antal megyéspüspök mutatott be, és melyben Michels Antal beregszászi plébános mondott szentbeszédet, amelyben egyben a találkozó témáját is felvezetve. Antal atya a nemi szerepekről, párkapcsolatainkról és az életigenlésről is beszélt, amelyet ebben a mai világban sok irányból igyekeznek összekuszálni. A szentmise után a rendezvényre Beregszászról érkező Kurmay házaspár tanúságtétele következett, amelyben személyes példájukat mondták el, ők mivel küzdöttek, milyen nehézségekkel néztek szembe egészen a párkapcsolatuk elejétől a több éves házasságuk során és beszéltek döntésükről az Isten és egymás mellett. A tanúságtételt a kiscsoportos beszélgetések követték, amelyek mindig lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők egymástól is tanulva, egymás számára is példát nyújtva gazdagodhatnak lelkiekben. Ezt követően került sor az ebédre, finom gulyásleves várta a fiatalokat. Az ebéd után kézműves sátrak, arcfestés, nemezelés, valamint métajáték és táncház közül választhattak a résztvevők. A Szent Márton Egyesület munkácsi S.O.S önkéntes csoportjának tagjai, akik a regisztrációt és a találkozó háttérmunkáit is végezték, tartották ezeket a fakultatív programokat. A kézművesség és a játékok után még egy csoportmunka várta a fiatalokat, ahol négy csoportban dolgozták fel a témákat különböző aspektusból (pl. Facebook-kapcsolatok, Nemek harca, ?Játék határok nélkül??, A randi-guru) majd a csoportmunka után egy kis színdarab keretében bemutatták a csoportmunkát egy-egy közismert szerelmi történet köré építve. A találkozó egy villámcsödülettel (flashmobbal), illetve közös imával zárult.