Képek a találkozóról (FB)

Józsa Zsuzsanna írása a Vasárnap kat. hetilapban

"Mert ez a Háló-találkozó is, mint valamennyi, a találkozásokon
túl az ajándékozásról szólt, az ajándékozás öröméről."
Józsa Attila írása (FB)

Hét év telt el azóta, hogy az Erdélyi Háló Egyesület megnyitotta irodáját Csíksomlyón. Ezt a fontos eseményt ünnepelték meg a csíki és az udvarhelyi bogozók.

Közösségben élték meg hitüket

Darvas Rezső és Salló Gyopár képei (FB) >>

A kereszténység nem beszéd, hanem közösségben való együttélés - hangzott el az Erdélyi Háló Egyesület között megtartott háromnapos találkozóján. És valóban, a jóval több, mint száz, Erdélyből és határon túlról érkezett résztvevő megmutatta, a kereszténységet és hitet közösségben a legjobb megélni.

A közösségszervezést és az azzal kapcsolatos koncepciókat járta körül az október 9. és 11. között a csíkzsögödi plébánián megtartott Erdélyi Háló-találkozó. A háromnapos együttlét a - Aki hallgatja szavaimat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette házát (Mt 7,24.) - mottó alapján szerveződött, tulajdonképpen az ebben megfogalmazottak képezték a kiindulópontot a beszélgetések és foglalkozások során.
Bevezetőként igazán megadták az alaphangot a péntek esti programok: a Bálint István lelkész által megtartott nyitó szentmise, illetve az ezt követő, Fejér Tünde pedadógus, lelkigondozó által vezetett Mese és lélek című interaktív foglalkozás révén a jelenlevők kissé átszellemülve, a találkozó lényegét és célját átérezve és magáénak tudva, a mindennapok forgatagát egyszersmind maguk mögött hagyva kapcsolódhattak be a rendezvénybe. A Mosoly Tibor és csapata által tartott zenés együttlét, illetve a napot záró személyes találkozások és beszélgetések csak fokozták ezt a hangulatot.

Másnap, azaz szombaton, először az Erdélyi Háló Egyesület mutatkozott be azoknak, akik először vettek részt, ennek programjain. De nem akárhogyan tette meg azt, hiszen a régi "bogozók" rögtönzött, ám annál hitelesebb beszámolói mentén kaphattak valós képet az egyesület életéről, és működéséről. Ezt követően Budapestről Puchard Zoltán, a Háló (Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, melynek az Erdélyi Háló Egyesület is tagja) alapítója tartott előadást, a katolikus egyház, a közösségek új kihívásairól beszélve, illetve az általa is alapított egyesület életútjáról, megújulásáról. Az ezt követő kiscsoportos beszélgetéseken, illetve a délutáni műhelymunkákon is visszatértek az előadáson elhangzott gondolatok.

A szombat délután egy része a sportnak is fenn volt tartva, hiszen labdarugó-mérkőzésnek lehettek szemtanúi a jelenlevők, amelyen az Erdélyi Háló Egyesület válogatottja mérte össze erejét a zsögödi focistákkal. A barátságos találkozót kötetlen beszélgetés követte.

A kereszténység nem beszéd, hanem közösségben való együttélés - fejtette ki prédikációja során Portik Hegyi Kelemen gyergyószéki főesperes. A szombat esti szentmisének tulajdonképpen ez volt az alapüzenete, az egyházi méltóság pedig többször kihangsúlyozta, milyen nagy szerepe van ennek megvalósításában a Hálónak.

A szombat délután program-kavalkádjában a kulturális programok is helyet kaptak. A csíkszeredai Árvácska Együttes, a Cándra népi zenekar, illetve a zsögödi Harom Néptáncegyüttes fellépései minőségi bizonyítványai voltak annak, hogy a hit megélésének egyik alapköve a kulturális hagyományaink magas szintű ápolása. A vasárnap délelőtt immár az értékelés és tükörbe nézés jegyében telt, melynek során a jelenlevők a Háló működését jellemezték.

A háromnapos együttlétet Sebestyén Ottó, az Erdélyi Háló Egyesület vezetője így értékelte: A Háló az egyház személyes és közösségi arcának a megvalósulásán dolgozik. Ennek érdekében és fényében szervezi találkozóit, a Kárpát-medence sok helységében. Ezen találkozóinknak szerves része, mint ahogy ezen a hétvégén is átélhettük, az igényes spiritualitásnak és a kultúra missziós erejének a megtapasztalása. Programjainkon egy olyan emberképet mutatunk be, ahol az egész ember az ő hiteles igényeivel együtt jól érzi magát.

Rédai Botond

Erdélyi hálósok gyalogtúrája: Zernyest - Királykő

Salló Gyopár képei (FB) >>

Nem szokványos környezetben került sor az idei sepsiszentgyörgyi Háló napra: a szervezők erdei környezetet álmodtak háttérnek, és a Gondviselés gyönyörű, napsütötte napot biztosított. A fő cél egy hátrányos helyzetűnek tekintett csoport meghívása volt, és a választás a Máltai Szeretetszolgálat központjában élő elhagyott gyerekekre esett.

A nap rövid ismerkedéssel kezdődött, amit a Dávid György plébános atya cerebrálta szentmise követett. A prédikáció fő irányvonala az egymásra figyelés volt, kihangsúlyozva, hogy a lelkiségek is hiába keresik külön - külön az Isten felé vezető utat, úgy gondolván, hogy ők talán jobban tudják, mint a többiek, ha nem találjuk meg a másokra figyelés és velük való egyetértés útját, akkor valószínűleg nem haladunk jó irányba. Ugyanakkor kihangsúlyozódott a plébániákra, mint "mag-közösségre" való visszatérés fontossága is.

A szentmisét agapé követte, majd szabadfoglalkozás : gombászás, gyógynövényszedés, foci, gát-építés a patakon. Csodálatos volt figyelni, amint a saját szüleik által elhagyott, megsebzett gyerekek próbálkoztak beilleszkedni egy új környezetbe. Ugy gondolom, sokunk szívében megfogalmazódott a nap végére az a gondoltat: hátha nem vesznek el majd az élet forgatagában, hátha megmarad az ilyen élményekből egy-két szikra pici lelkükben. Áldott, szép, gondolatokat ébresztő nap volt. Reméljük lesz hasonló folytatás.

Acél Cecilia

Köszönjük a szép és tartalmas szombati kirándulást! A gyerekek is nagyon szerették ,nagyon jól érezték magukat. Meg sem tudom fogalmazni az érzéseket azokat meg kell élni és szerintem az ilyen kis kirándulások segítenek hozzá , sokat adnak ha nyitott rá az ember. Nekem ezt jelentette ez a kirándulás: megtanulni adni, szeretetet adni, önzetlenül. Én így éreztem.

Rápolti Csilla,a gyerekek nevelője

Egy csodás nap

A meghívás egy szombati Hálós piknikre szólt, amelyet a családi házas gyerekekkel együtt kaptam. Nagyon szívesen mondtam igent, bár még nem tudtam hogyan viszem végbe a feladatot. A ház gyerekei nem igazán szeretnek előre megszervezett programokon részt venni, ezért tűnt nehéznek feladatom, amit szívesen vállaltam. Volt is minden, amikor kijelentettem, hogy szombaton kirándulás gyalog, és még kötelező is mindenkinek. Jöttek a kérdések kivel?, hova?, miért? és még korán is kell kelni!, ez már a csúcs volt a nagyoknak. Egy nagy fohásszal indultam költeni a gyerkőcöket reggel, miközben meghívott kolléganőim is csatlakoztak.

Izgatottan, kíváncsian, ellenérzésekkel indultunk útnak a találkozóhely felé, ahol találkoztunk a meghívást tevő Hajdú házaspárral, meg még egy pár hálós taggal. Némi tanakodás után sikerült megegyezni a helyben ahol a napot eltöltjük. Az erdő zöldje, a patak csobogása, a tűz rakás, mind-mind azon volt hogy feledtesse addigi gondjaink. ,,Gyerekeink" is önfeledten vették birtokba a helyet. Egy kicsit értetlenül nézték a pap bácsi érkezését, kíváncsian várták a fejleményeket, hisz nem értették miért ez az egész.

Számomra csoda volt a szabadban megtartott mise, melyet aranyló fénybe vont a nap sugara. Lelket simogató, megnyugtató, felemelő, melyet az ebéd készítése követett, majd még gyógynövény gyűjtésre is lett időnk.

Gyerekeink ragyogó szemei dicsérték az Urat, és meghívóink fáradozását, így köszönve meg az együtt töltött napot. Energiával feltöltődve búcsúztunk egymástól. Köszönjük szépen, Isten áldása kísérje éltetek.

Bagoly Emese

Istennel együtt semmi sem lehetetlen

Thuróczy György Háló-alapító sok személyes és közösségi töprengést osztott meg: sokat gondolkodtak azon Budapesten a többi vezetővel együtt, hogyan oldják meg a személyesség kérdését a Kárpát-medencében. Többször idézték Antoine de Saint Exupéry gondolatait: akit az ember egyszer megszelídített, azért felelősséggel tartozik. Dilemma: záródjunk be és örvendjünk egymásnak, vagy engedjük be az újakat is...
Józsa Zsuzsanna írása a Vasárnap katolikus hetilapban >>

Képek a találkozóról (Fb) >>

Bővebben...