Találkozás, kapcsolat, közösség

Mégiscsak volt néhány bogozó is a táborban! Ugye Ti is örömmel olvassátok beszámolóikat?

Élménybeszámoló a sátoraljaújhelyi táborból a Barta családtól.
A gyerekünk előbb lett hálós mint mi. Amikor hazajött Somlyóról az ifjúságii találkozóról tetszéssel számolt be az ott megéltekről és elhangzottakról. Ez elgondolkoztatott, mert nagyon kritikus szokott lenni.
Nekünk a tábor volt az első komoly hálós kapcsolatunk. A jelentkezés a Magyari komák szeretetteljes noszogatására történt. Fáradtan érkeztünk a hosszú utazás után és kissé kívülről figyeltük, hogy az emberek nagy szeretettel üdvözlik egymást. Számunkra az is vicces volt, hogy itt aztán lesz program. A szabadságunkat saját időbeosztással szoktuk megtervezni. Pláne jópofaságnak tartottam, hogy hétfőn mi leszünk a tábor ébresztői, mert én, Magdi, alig vagyok képes felébredni reggel, nemhogy másokat ébresszek fel. Amikor megláttuk a sok székelyruhás mosolygó arcot, nem is zsémbeltünk a korai ébredésért, teljesen bekapcsolódtunk a programokba. Az előadások nagyon színvonalasak voltak, a kiscsoportos beszélgetésekből nagyon sokat tudtunk tanulni, épülni. A délutáni sport programokon Laci és Szabi elemükben voltak, mivel fociztak és nem is rosszul, valódi sztárokká fejlődtek. Timike és én a szurkolótáborba helyezkedtünk el és merem állítani, hogy ennyit még soha nem üvöltöttünk egyfolytában és ilyen hangosan. Sőt volt amikor csurom vizesek lettünk, úgy megvert az eső. Nem is volt az baj. A Gyöngytyúkoknál én is próbálkoztam a focival, de kiderült, hogy nem vagyok olyan tehetséges mint a fiúk.
Laci: A tábor nagyon tetszett. A kiscsoportos beszélgetések, a mérkőzések, az hogy a gyerekek is velünk lehettek és mégsem lógtak a nyakunkban az unalomtól, hanem saját tevékenységekkel voltak elfoglalva. A 19 éves fiunk, Szabi, nem szívesen jön velünk bárhova, de itt mindannyian jól éreztük magunkat: Jó volt látni, hogy mindenki elemében van. Timikét, a lányunkat egy méhecske csípte meg és ez eléggé elkeserítette mert nem tudott kézimunkázni. De a doktornő gondos ápolása után megoldódott ez a baj is, és a továbbiakban kitűnően érezte magát.
Magdi: Lelkileg feltöltődtem, sokat kaptam az előadásokból, a sport is nagyon tetszett. De számomra a csattanó az volt, mikor a bűnbánó pénteken a fiunk három év után gyónt és áldozott. Sírtam örömömben, és azt mondtam, hogy itt Isten jelen van. Ahol pedig Isten jelen van, ott rossz nem lehet senkinek.
Timi: Én nagyon jól éreztem magam, sok barátnőt szereztem. A nagy foci mérkőzésekre pompon csajoknak öltöztünk és így kiáltottunk: „egy gólt, egy gólt, egy erdélyi gólt”. Annyira sikoltottunk, hogy másnapra berekedtünk Sokat kézimunkáztunk, versenyeztünk, sportoltunk, úsztunk. Annyira megbarátkoztunk, hogy a búcsúzkodásnál szinte sírtunk. A bogozás nagyon tetszett. Kata és Bogi most már a barátnőimnek számítanak. Sokat versenyeztünk úszásban és sok díjat nyertünk, és ez jól is esett. Számháborúztunk az erdőben, egy kicsit zajosan igaz, a ki mit tud előadáson felléptek a gyerekek is. Csenge énekelt. Nagyon jól telt a tábor. Bár lett volna háromhetes!
Szabinak legjobban a kiscsoportos megbeszélések tetszettek, nagyon jól összetalált a tagokkal. Sok kihívásnak próbált eleget tenni, és sikerült is neki. Foci, kosár, úszás, bűnbánó péntek, és különböző emberekkel a megismerkedés: ezek voltak a legnagyobb élményei.
Minden OK volt, még a DJ Szabi bulija is. Köszi mindenért. Úgy érezzük mintha 100 éve ismernénk egymást, és 99 éve barátaink vagytok. 

Fejér Sándor és Mária beszámolója a táborról.
Ismerőseink, akik a tavalyi Háló táborban részt vettek, nagy lelkesedéssel meséltek az ott töltött élményekről. Hívásukra igennel válaszoltunk. Nem volt elvárásunk a tábortól, mert tudtuk, hogy fantasztikus emberek társaságában fogjuk tölteni azt a hetet, és ez garanciának elég is volt.
Már az első nap morzsolgattam a könnyeimet szét a szememben a meghatottságtól. A fogadtatás a hálótársak szeretete, az idegen vezetők barátsága, nyíltsága, kedvessége nagy hatással volt ránk.
A tábor színes és változatos programmal várt. Az előadók hasznos tanácsai, élettapasztalatai, amelyek mindig az aznapi témához kapcsolódtak, elragadták figyelmünket. Utána, mindig kiscsoportban beszélhettük meg a hallottakat, illetve mindenki a saját életéből mesélt a témához kapcsolódó történetet. Csoportunkra a meghittség, a bizalom a megértés hangulata volt jellemző.
Szórakozásra is jutott idő. Volt, aki a focit, kézilabdát vagy kosárlabdát részesítette előnyben, de aki nem akart részt venni a sporteseményeken, akár szurkolóként sem, az a fürdőmedencében vagy annak partján szórakozhatott.
Az esték változatos kulturális programokat ajánlottak: színház, opera, jazz, néptánc, társasági tánc stb.
Magyarságunknak a tanúságtétele volt a Magyar Kálvária megmászása, este 10 ill. hajnali 4 órától. Köszönjük a lehetőséget, hogy ott lehettünk, mert hitünkben és magyarságunkban erősödtünk.

Gyöngyössy Lajos beszámolója a táborról: Bárka és szalmaszálak
A Háló táborban sikerült felülkerekednünk gondjainkon... a hegyen.
A 2009 augusztus 2-9. között lezajlott Háló tábor Sátoraljaújhelyen a véleményem szerint egyértelműen sikeres volt. Örömteli találkozások voltak, nem volt különösebb nézeteltérés, viszont értékeket hoztunk létre, volt kihívás – megoldottuk, teljesítettük, a színvonalat a meghívott püspökök, papok, előadók, művészek magasra emelték. Élmény volt a sok gyerek, akik a szülőkkel a táborban voltak - bátran mondhatom: van jövőnk! Egyszóval: Sikerült!
Három témát emelek ki a sok közül. Mielőtt elmerülnék a három témában, melyekről szólni kívánok, köszönetemet nyilvánítom itt írásban is a táborért a szervezőknek, hogy velem lehetett Valerián (a továbbiakban Vali) a csángó kispap a moldvai Frumószából, és köszönöm azt is, hogy a tábor egyik rendezvényén lehetőséget kaptam megszólalni és segítséget kérni a Magyar Rákellenes Liga önkénteseként a súlyos rákbeteg hálós társunkért Dankai Józsefért. Elnézést kérek, hogy csak most küldöm beszámolómat, de meg kellett várnom néhány eseményt, mellyel a történetek egy kicsit kerekebbek lettek.
Az első témám Vali, akinek kellett egy bárka, igen egy olyan bárka, melyet maguk a táborozók testesítettek meg. Segítségével beúszhatott a románból a magyar keresztény-katolikus közösségbe. Megízlelhette azt, hogy mit jelent majd neki a magyar katolikus közösség, ha pap lesz. A résztvevőkkel a sok-sok személyes találkozása közül kiemelkedett Ternyák Csaba érsek és Székely János püspök úrral valamint a leendő paptársaival történt megismerkedés és beszélgetések, melyek nagy lelki élményt szereztek neki. Bár a magyar nyelvtudása hiányos, át tudta küzdeni magát a nyelvi nehézségeken, jól meg tudta értetni magát. Az, hogy mennyire közösségi ember, és milyen sokat számít neki a közösségünk, bizonyította a közvetlensége a beszélgetések során, a foci és vízilabda mérkőzéseken a részvétele is.
Amikor utaztunk hazafelé a vonaton a nagy hőségben, érezni lehetett a szavaiból, hogy egy végső megerősítést kapott a táborban a papi hivatásához. Ez a tábor sikerességéhez sokban hozzájárult.
Vali azóta beiratkozott a Balassi Intézet magyar nyelv tagozatára (egy pap mégsem bakizhat sorozatban a szószéken!) és a váci szemináriumot is látogatni fogja a fennmaradó szabadidejében. Az idén a papok éve van. Imádkozzunk érte is, hogy legyen még egy csángó papunk Magyarországon, akinek már van kötődése a Hálóhoz. Spirituális segítségünkre azért is szükség van, hogy a kettős terhelés elviseléséhez legyen ereje, az új környezeteit megszokja és példamutató elszántsága ne törjön meg.
Ő talán példa lehet minden fiatalnak, aki úgy érzi, megszólítást kapott arra, hogy pap legyen.
A második téma emberileg nagyon nehéz. A szenvedő alanya nem sokat tehet helyzete jobbra fordulásáért. Dankai József tiszaújlaki hálós társunkról van szó. Nem lehetett közöttünk, mert súlyos rákbetegsége (vastagbélrák és áttétek a májra) nem tette lehetővé a részvételét a táborban. Tudott dolog az, hogy a határon kívül rekedt magyaroknak súlyos százezreket (neki már több mint egymillió forintot) kell fizetni egy-egy kezeléssorozatért, jelen esetben a kemoterápiáért. Természetesen ő és családja minden szalmaszálba belekapaszkodna az életéért. Ez esetben mi a hálós társak és mindenki, aki adományozott, egy-egy szalmaszál volt neki. A sok szalmaszálból szintén lett egy bárka, mely egyben a remény bárkája is. Reméljük, hogy nem süllyed el és kiúszik vele a betegség tengeréből. Az első kúrán túl van. Most a második kezdődik ugyancsak Debrecenben – az adományokból. A Magyar Rákellenes Liga is megmozgat mindent és próbál segíteni a gyógyulása érdekében. Kérjük, hogy további kezeléshez segítsen hozzá, aki még tud adományával a Háló Központon keresztül abban a reményben, hogy jövőre Józsi velünk lehet a Háló táborban. Imáinkban se felejtkezzünk meg róla!
Végül egy nem túl látványos de rendkívül fontos és pozitív eseménye volt a tábornak a Pedagógus Munkacsoport (PMCs) összejövetele(i). Mivel a Budapesten dolgozó moldvai csángók alapfokú oktatásában (magyar nyelvű írás-olvasás tanítása) érdekelt vagyok, részt vettem ezeken a megbeszéléseken, melyek egyben ismerkedési alkalmak is voltak a régi-új PMCs tagok között.
Számomra nagyon jól esett, hogy milyen pozitívan áll minden résztvevő a csángó magyarnyelv tanulásának kérdéséhez. Néhányan a moldvai tanításban való részvétel lehetőségét is felajánlották, különös tekintettel a majdani moldvai magyar misére való felkészítésre. Erre nagy szükség van, mert a magyar mise újra bevezetése a magyar írás-olvasás tudása nélkül valószínű nem lesz sikeres.
Természetesen sok más témát is megbeszéltünk és most már csak rajtunk múlik, mit valósítunk meg belőle.

 

Kárpát-medencei programjaink

Kattints a térképre!

190826 tata halo tabor

A XVIII. Háló-tábor meghívója

Támogatóink:

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

Kérjük, támogassa az európai kezdeményezést!

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

Nyári szünet az S4-ben

Augusztus végégig szünetelnek az S4 nyilvános rendezvényei.
Szeptemberben folytatódnak a megszokott állandó programjaink: Háló Jazz Klub, Kolta Galéria, Részigazság Klub, Dudoló, Kertész Nótakör, Kézműves Kör, HTFT, az  Albinoni Kamarazenekar koncertjei és bizonyára lesznek újak is. Szeptember, akárcsak tavaly, idén is lesznek Ars Sacra Fesztivál programjaink.

A szezonzáró 102. Háló Jazz Klubról írás jelent meg a magyarjazz.hu portálon.

A Kézműves Kör tagjai nyáron is találkoznak, a fotó a Pesti Vigadó tetőteraszán készült, együtt mentek kiállítást megtekinteni.

 

2019.09.05. 19:30 Határon túli fiatalok találkozóhelye (HTFT)

A Budapesten tanuló és dolgozó külhoni fiatalok találkozója
általában a hónap első csütörtökén

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók