Kovács Ági kedves derűje, a balatonkenesei tábor máig ható lelki emléke és a kokavai lelkigyakorlat töltete szedte össze az embereket a Háló füleki találkozójára, a ferences templomba. Kedves, barátságos, szóba-állós volt a légkör az ebéd utáni kezdéstől a vacsora előtti befejezésig. Orosz Pisti kemény leckét adott a kiscsoportoknak a családtagokkal, környezetünkkel való kiengesztelődésről beszélve. Ez sok csoportnak segített is a megnyílásban, őszinteségben. Ági pedig a szentmise végén megköszönhette, hogy ismét együtt voltunk Isten nagyobb dicsőségére. Így is volt.
Nagy öröm találkozni Jézussal. Különösen, ha az ember úgy érzi, messzire sodródott Tőle. Segítséget jelenthet ilyenkor a lelkigyakorlat, amikor időnket, érdeklődésünket, figyelmünket egészen Isten felé fordítjuk, és elmélyült csendben várjuk, hogy ránk találjon.
Tíz ember számára ezt az élményt nyújtotta a felvidéki kokavai hegyekben július második hétvégéjén zajló lelkigyakorlat. Teremtő Atyánk Kovács Ágit hívta meg a megszervezésére, aki becsülettel tett eleget a feladatnak. Szállásunk a patakokkal szabdalt erdő mélyén utolsó épületként állt hegynek felfelé, a zavartalan környezet ideális hely volt a szilenciumot tartó Istent keresőknek. Lelki vezetőink, Nagy Ernő testvér és Bayer Marika, aki férjével és kisfiával érkezett, itt egészen a mi lelki segítésünkre összpontosítottak, figyelmük, tanácsaik, összeszedettségük nagyban hozzájárult, hogy szívünk megnyíljon, és befogadjuk az Igazságot. Vezetett, szemlélődő, közös imáink során végre elbeszélgettünk Jézussal, s meg is hallgattuk Őt. A prédikációk által bővültek a lelki élettel kapcsolatos ismereteink. A szentségimádások pedig valóban az Úr és az én együttlétéről szóltak. A lelkigyakorlat végén a közös megosztás során sorban újságoltuk el örömünket és hálánkat a tapasztaltakkal kapcsolatban.
Hálásan köszönjük a szervezőnek, lelki vezetőinknek, a szállásadó atyának és gondnokának, a szakácsnőknek és mindenkinek, aki munkájával, imájával hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az Úrhoz.
Köszönjük Neked, Istenünk!
Béres Marianna
?Tegyetek meg mindent, amit csak mond? ? ez volt a Szencen megrendezett Háló találkozó mottója. Előadónk Orosz István ózdi görög katolikus pap volt, aki Jézus vizes csodáiról beszélt nekünk. Két olyan csodáról hallottunk, melyet a keresztény ember nem biztos, hogy ért is. Az elhangzottakról kiscsoportokban beszélgettünk, az napot pedig szentmise zárta a görög- katolikus liturgia szerint. Hatalmas sikert aratott a Kollárik Barnabás (szaxofon)?Mózes György (gitár) duó fellépése. A rendezvényre Magyarországról is eljöttek.
1867. október 18. ? Alaszka az USA birtokává vált. 2012. október 18. ? Orosz István és neje, Rita Szencre érkezett. Orosz István a Szenczi Molnár Albert Klubban nagy sikerű előadást tartott az ikonokról. Mi, római katolikusok mindig kissé furcsán néztünk a görög katolikus ikonokra, mintha valami távoli, misztikus, megfoghatatlan dolog lenne, melyhez nekünk semmi közünk. Úgy néztünk rá, mert nem értettük.
Képek a szenci Háló találkozóról >>
A szenci magyarok honlapja: http://www.szenc.sk
Május 8-án, Rad-Körtvélyesen, itt a Felvidék keleti csücskében ismét találkoztunk, mi Hálósok. Körünkben tisztelhettük, Koncz Andrást (aki kis túlzással éppen erre járt), és megkértük, hogy beszéljen nekünk kicsit személyes közösségi élményeiről, tapasztalatairól. András ezt a címet adta ?előadásának?: Az egyház szeretetközösség.
A múlt szombaton néhány autó gördült be a kelet-felvidéki Bodrogköz Rad községébe. A pici falu csendessége ideális környezet volt egy olyan találkozó számára, amire készültünk...
Mitől jó egy lelkigyakorlat? Ahány ember, annyiféle választ kapnánk e kérdésre. Valaki a csendet emeli ki, mások a pap személyét, illetve többen osztják azt a véleményt, hogy hazatéréskor látni meg az eredményét. Mi virágvasárnap hétvégéjén lelkigyakorlatoztunk Sebestyén Ottó erdélyi jezsuita atyával, a Háló lelki vezetőjével. Antióchiások, hálósok, idősebbek, és fiatalabbak egyaránt összegyűltünk a Szenc melletti Pozsonyivánkán, hogy ráhangolódjunk a húsvéti ünnepekre.
Hol volt, hol nem volt, mikor a meleg napsugarak már a tavasz hírnökeiként csaltak mosolyt az arcokra, népes kis társaság gyűlt össze Ivánkán. A találkozás csodáinak megélésén kívül célunk az volt, hogy újragondoljuk a nagyböjt jelentőségét, és lelkileg felkészüljünk a húsvéti ünnepekre.
Minden évben, október elején már izgatott várakozással számolom a napokat a felvidéki Háló találkozóig.
Október első szombatján utaztunk Palócföld egy Háló által behálózott területre Losoncra. Útközben látni lehetett, esős lesz a mai nap.