Találkozás, kapcsolat, közösség



Képek a találkozóról (FB) >>

Szeptember derekán Adán szervezték meg a már hagyományos Ada- Mohol kerület Háló találkozóját a Cseh Károly Általános Iskolában és a Szentháromság plébániatemplomban. A résztvevők mintegy hatvanan, az adaiakon kívül Délvidék 8 helységéből és Nagyváradról érkeztek. Figyelemfelkeltő volt a találkozó jelmondata: Olyannak szeretlek, amilyen vagy. A vendégelőadó Ft. Gyenge Béla atya nagyváradi plébános nagyon sok megszívlelendő gondolattal ajándékozta meg előadásában a hallgatóságot.



Íme, néhány fontos intelme, amely Jézus tanítását tükrözi: Szeressük a másikat olyannak, amilyen, erényeivel és hibáival együtt. Ne akarjuk a saját képmásunkra alakítani őt! Tiszteljük a másik egyedi személyiségét.

Isten szeret bennünket Nem akar minket kicserélni, de nemesíteni akarja a természetünket. Ez csak az Ő kegyelme által lehetséges. Bízzuk magunkat az Úrra! Legyen egészséges önbizalmunk, és ne aggodalmaskodjunk! Úgy imádkozzuk a Miatyánk azon sorát, hogy a "legyen meg a Te akaratod" azt jelentse számunkra - tégy a rád bízott ügyben úgy, ahogy az nekem az örök élet érdekében a legjobb.

A kiscsoportos beszélgetésben nyíltan megosztottuk a hallottakról a személyes tapasztalatainkat. Ezután a plébániatemplomban, szentmisében adtunk hálát az Úrnak minden ajándékáért. Az ízletes ebéd után az adai kultúrkör két kis népdalénekese szórakoztatott bennünket, majd a találkozó zárógondolatai hívtak és buzdítottak mindnyájunkat a közösségi életre. Kötetlen beszélgetéssel, énekléssel és a gitározással fejeződött be a találkozó.

Hazainduláskor még visszhangzottak lelkemben Jézus szavai: Engedjétek, hogy kegyelmem munkálkodjon bennetek. Én átveszem a ti neveléseteket. Vezetlek, tanítalak, megvigasztallak és megszabadítalak, mert olyannak szeretlek titeket, amilyenek vagytok.

Ági

 



2015. szeptember 30.

"Jézus így válaszolt: Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára." Lk 9,62

A szemináriumi nevelésnek és a hivatások gondozásának egyik alapmondásává vált Jézusnak ez az igéje. Ha nem ismerjük a jézusi radikalitást, és szó szerint vesszük át a kijelentését, beláthatatlan mértékű rosszat tehetünk vele, a papi és szerzetesi hivatások útján járó emberek lelkében. Ismerek olyan idealistákat, akik túl hamar, éretlenül az égre néztek és csak előre akartak menni, nem nézve többet hátrafelé. A kétkedés, a zaklatottság és a depresszió kísérte útjukat. Aki Isten útján akar járni, annak nem az a fontos, hogy bármi áron kitartson egy úton, hanem a számtalan út között azt tudja kiválasztani, ahol emberileg a legjobban kiteljesedik. S ha netalán olyan úton indult el, ahol nem tud boldog lenni, akkor legyen bátorsága változtatni, máskülönben zsákutcában marad.


2015. szeptember 29.

"Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt." Jel 12,7a

A sárkány mitikus személyiséget testesít meg. Valószínű úgy született meg a képzelőerőben, hogy az emberek saját félelmeiket és a bennünk lévő rosszat vetítették rá. Mindannyian érezzük a bennünk élő kettősséget: a jónak és a rossznak a harcát. Ez a harc néha, olyannyira eláraszt, hogy erőforrásra, harcos lényekre, az angyalok segítségére van szükségünk, ahhoz, hogy a félelem és a rossz ne gyűrjön alá bennünket. Szent Mihály főangyal testesíti meg, az Istenből forrásozó szellemi harcosok vezérét. Fontos tudnunk és hinnünk, hogy lelki-szellemi küzdelmeinkben az angyali lények segítségünkre sietnek a félelem és a rossz ellen vívott csatáinkban. Talán ideje lenne, ha a vallásos legendák és naivitások helyett, az angyalokat, mint Isten különleges harcosait engednénk tudatosan a szívünkbe.


2015. szeptember 28.

"Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg! Mert aki nincs ellenetek, az veletek van." Lk 9,50

Jézusnak ez az intelme a tanítványokról szól, akik arra kérik, hogy tiltsa meg annak az embernek a tevékenységét, aki az Ő nevében ördögöt űz. Jézus azonban másképp gondolkodik, mint a tanítványai és intelmével a jövő egyházára mutat, amelyben nem szeretné, hogy helye legyen a beszűkülésnek és emberek kizárásának, különféle hagyományok vagy ideológiák alapján. Íme, egy jézusi szimpatizáns, aki nem akar a tanítványok csoportjához tartozni. Ez egy olyan konfliktus, amely a mai napig sem oldódott fel. Ma is vannak emberek, akik nem tudják elfogadni a csoport kontrollt és ezért nem igénylik az egyházat, vagy egyszerűen érzik, hogy Jézus sokkal több minőségileg, mint az Ő nevében hivatalosan tevékenykedők. Feloldjuk-e ezt a konfliktust, vagy engedjük, tovább gyűrűzni a következő századokban is?!


2015. szeptember 25.

"Kinek tartanak engem az emberek?" Mt 10,32

Számtalan úton közeledünk az Istenhez, különféle formákban és egyéni megnyilvánulásunkban keressük Létünk értelmét. Létünk minden része és eseménye alkalmas arra, hogy ráhangolódjunk a transzcendens világunkra. A legnehezebb kapcsolatot tartani Létünk értelmével, amikor a metafizikai űr rátelepszik a lelkünkre és dermesztő fuvallatával homlokon csókol bennünket. Ilyenkor, és más nehéz helyzetekben, a bizalom oltalmazottságába kell mennünk. Ezt az oltalmazó állapotot, Jézus Krisztus nevének a kiejtése hozhatja meg számunkra. Tanuljuk meg bizalommal és tisztelettel ismételni az Ő nevét, mert ebben a névben erő és szeretet van.


2015. szeptember 24.

"Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt" Mt 10,32

A kereszténység történetében megszámlálhatatlanul sok embernek kiontották a vérét, börtönbe vetették, vagy pedig keresztény voltáért viselnie kellett a különféle hátrányban való részesítést társadalmi szinten. A kommunizmus bukása után, mindenki azt gondolta, hogy a civilizált társadalomban örökre befejeződött a vallásos üldözés. Döbbenetes, hogy a XXI. században is, Közel-Keleten ismét fellángolt a keresztényüldözés a legembertelenebb formáiban. Egyszerűen nincsenek szavaink, hogy kifejezzük azt, amit érzünk, látván az emberi brutalitást és barbarizmust. Ilyenkor tehetetlen düh és fájdalom van bennünk. Feldúlt lelkiállapotunkban Jézus szavai erősítenek bennünket abban a hitünkben, hogy az értelmetlen emberi pusztítást is Isten át tudja fordítani a lélek győzelmévé.


2015. szeptember 23.

"és így szóltam: Istenem, a szégyentől és pironkodástól nem merem tekintetemet feléd emelni, Istenem. Mert vétkeink úgy elszaporodtak, hogy teljesen elborítottak, és bűneink egészen az égig érnek." Ezd 9,6

Ezdrás Krisztus előtt az V-ik században fejtette ki tevékenységét Artaxerxész perzsa király uralkodása idején. Ő volt az, aki hazavezeti a zsidó nép egy részét a babiloni fogságból hazájába, és a rég elfelejtett törvény útját mutatja meg nekik. Ma senki sem beszél fogságról, mert a "demokrácia" szóval fémjelezett társadalmunkban nem illik ilyenről beszélni, de valójában a posztmodern rabszolgatartó társadalomról sok vonatkozásban beszélhetnénk. Ennek a társadalomnak egyik jellegzetessége, a média és a pénz hatalma és manipulációja, melynek következtében kiszolgáltatottá és védtelenné válnak a nemzetek és az egyének egyaránt. Az isteni törvény elvetése veszélyes bumerángként tér vissza, és a hazugság leheletével lassan romba dönti civilizációnkat. Vajon, lesznek-e korunkban ismét Ezdrások, akik törvényekkel Európát ismét az élet civilizációjának az útjára vezetik?


2015. szeptember 22.

"Azok az anyám és a testvéreim, akik hallgatják és tetté is váltják az Isten szavát" Lk 8,21b

A Jézushoz való tartozás kritériuma az Isten igéjének a hallgatása és annak teljesítése. Ezért, ha valaki hozzá akar tartozni, feladata megkeresni azokat a forrásokat, amelyek a jézusi igék üzenetét hordozzák. A klasszikus formák mellett (igeolvasás, igehirdetés hallgatása), fontos, hogy kialakuljon az egyéni stílusunk az igehallgatás forrásának a felkutatásában. Az egyéni és személyes stílusunk megtalálása fog segíteni abban, hogy a rendkívül leterhelt időszakainkban is, nyitottak tudjunk maradni Isten akaratának a teljesítésére.


2015. szeptember 21.

"...Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket." Mt 9,13b

Jézus kijelentése elsősorban kortársainak szól, akik étel, ital és állat áldozatot mutattak be vallásos hagyományaik szerint, a társadalmi igazságtalanságok és egyéni nehéz életsorsok iránt pedig érzéketlenek maradtak.  A két különféle lelkület Jézus értelmezésében kizárják egymást. Az Istennek tetsző vallásosság nem az üres rituálék gyakorlása, hanem a szívbéli odafordulás a szükségben szenvedő ember iránt. A másik esetleges értelmezése a jézusi kijelentésnek, az értelmetlen és hamis vértanúság leleplezése. Vannak emberek, akik áldozatnak tüntetik föl magukat, és az önsajnálat romboló érzésébe menekülnek, megpróbálván megértést, és együttérzést kierőszakolni másokból. Erre legjobb eszközük az áldozat szerepéből való zsarolás. Ehhez a hamis és torz lelkülethez azonban semmi köze a jézusi értelmességen és tiszta szereteten nyugvó áldozathoz.

2015. szeptember 18.

"Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított..." Lk 8,1b-2a

Keveset beszélünk azokról a nőkről, akik Jézus mellett szívvel-lélekkel fölsorakoztak gondoskodó szeretetükkel, valamint Istenre nyíló lelkükkel a keresztény tanítványság lelkiségének a megalapozói lettek. Keveset beszélünk azokról a nőkről is, akik a történelem folyamán az egyházban, mint intézményben, bár hátérbe szorítva, mégis a szeretet sugárzásában annyit tettek a kereszténységért. De az is az igazsághoz tartozik, hogy azok a nők, akik érzelmileg nem tudtak kiteljesedni, sokakról közülük a kicsinyességnek és a negatív érzéseknek a szobrát lehetne mintázni (Ez sajnos a férfiakra is érvényes). Nem véletlenül született a bosszúálló némber fogalma a nőről az irodalomban. Boldogak azok a férfiak, akik körül nem mű mosolyú nők vannak, hanem olyanok, akik megelégedettek, pozitív az életképük és hiteles kapcsolatuk van Istennel és emberrel.


2015. szeptember 17.

"Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett." Lk 7,47a

A keresztény egyházak törvényeket alkottak a századok folyamán, mert a jó és igazságos törvények minden emberi együttélés alapját képezik. Jó törvények hiányában kaotikussá válik a társadalom és kiszolgáltatottá az egyén. Az egyházi törvényalkotásnak van egy rendkívül nehéz specifikuma. A törvény keretet ad, a keretek könnyen keret embereket szülnek. A "törvényt betartó" ember jó színben tűntetheti fel magát, és cserében az egyház hivatalos bizalmát élvezi, valamint megnyílhatnak előtte az egyházi karrierépítés lehetőségei. Sőt, olykor jogot formálnak arra, hogy más embert megítéljenek, akik konfliktusba kerültek az ember alkotta törvénnyel. A törvény külső betartása, könnyen elaltathatja a lelkiismeretet, azt az üzenetet hordozva, hogy "jó keresztény" vagy. A törvény könnyen nevelhet hamis és képmutató embereket, akik a törvény szempontjából fedhetetlenek, de nem biztos, hogy hiteles emberek. Érdekes, hogy Jézus milyen könnyen, de ugyanakkor keményen levizsgáztatja a farizeusok társadalmát, akik megvetették Mária Magdolnát. Jézus sokkal többre értékelte őt, aki bár bűnös volt, de szeretet volt a szívében.


2015. szeptember 16.

"lám, milyen falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja." Lk 7,34b

Közismert tény, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni. Az olyan ember, aki maximálisan törekszik arra, hogy megfeleljen másoknak, ezt azért teszi, mert valószínű, hogy gyenge az énképe, vagy pedig azért, mert gyerekkorában azt tapasztalta, hogy csak akkor érdemes a szeretetre, ha teljesíteni tud. Ilyen és hasonló pszichológiai csemegéket hallhatunk, olvashatunk. Azonban egyezzünk meg abban, hogy minden érzékeny lelkű embernek kegyetlenül fáj, ha elmarasztalják, különösen akkor, ha ennek rosszindulat és emberi kicsinyesség az alapja. Márpedig ezzel számolni kell. Úgy néz ki, hogy bármikor rágalomhadjáratot indíthatnak ellened azok, akiknek sérültek az érdekei vagy megunták azt, hogy te sikeres vagy és jól mennek a dolgaid. (Azt persze nem látja, hogy ezért milyen erőfeszítéseket tettél.) Úgy néz ki, hogy bármikor valaki éretlen személyisége miatt kivetíthet rád valamit és egyszerűen ellenséggé válhatsz. Úgy néz ki, hogy bármennyi jót tettél is, hajnalban rád törhetnek álarcba öltözött emberek, és belegázolhatnak mélyen a becsületedbe az egész világ előtt. Jézus bár felülmúlhatatlanul jó volt, mégis rágalomhadjárat lett a sorsa. Ha netalán veled is ilyen történne, jusson eszedbe, hogy igazi tanítvány lettél.


2015. szeptember 15.

"Jézus keresztje alatt ott állt anyja..." Jn 19,25a

Tapasztalt lelki mesterek mondják, hogy azok a nők, akikben Szűz Mária iránt ellenkezés ébred, azoknak egyik fő oka, hogy konfliktusba kerültek saját anyaságukkal. Azok a nők, akik mélyen átélik az anyává válás folyamatát, szívesen fordulnak imájukban Máriához, és könnyebben ráéreznek Jézus születésének a misztériumára, mint a férfiak. Azok a nők, akik érettek az anyaságra, jól tudják, hogy a helyes Mária tiszteletnek különleges helye van spiritualitásunkban, mert Mária csendesen sugárzó lénye nélkül, sokkal szegényebb lett volna az emberiség.


2015. szeptember 14.

"...hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban" Fil 2,10

A keresztény spirituális hagyományok kultusza, számtalan imaformával vette körül a századok folyamán Jézus személyét. Megszámlálhatatlan imaszöveg alakult ki, köztük a Jézus neve litánia is. Minden imaszövegnek és imagyakorlatnak az a lényege, hogy Jézus közelségét szeretné a lélekhez minél közelebb hozni. Ezeknek az időnként bonyolult imaszövegeknek az a hátrányuk, hogy a racionális képességeinket dolgoztatja, melynek következtében hamar elfáradhatunk, és nem tudunk behatolni lelkünk mélységeibe. Spirituális iskolák keresztény hagyományokra támaszkodva, újabban azt tanítják, hogy egyetlen szót, Jézus nevét ízlelgessük, amíg az be nem hatol személyiségünk mélyebb rétegeibe. Minél többször ejtjük ki tisztelettel és szeretettel Jézus nevét, annál inkább megtapasztaljuk, hogy ez az egyetlen név, amelyben olyan erő van, mely erősebb az alvilág erejénél is, és át tud hordozni bennünket a saját poklaink mélységein is.


2015. szeptember 11.

"Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre." Lk 6,41

Van egy román nyelvű közmondás, amely magyarra fordítva így hangzik: "amíg a Jó Istenhez eljutsz, megesznek a szentek." Szinte hömpölyögnek társadalmunkban a megszólások, a rosszindulatú pletykák, a kárörvendő megjegyzések. A keresztények között ez nagyon fájdalmas és visszatetsző. E mögött a jelenség mögött gyakran irigység, káröröm, lelki törpeség, valamint a saját problémákról való hárítás áll. Istennek legyen hála, hogy vannak őszinte, mély emberek, akik a másik emberre tisztelettel néznek. Ők azok, akik a kis stílű, törpe emberek által okozta rosszat és fájdalmat, valamilyen szinten kiegyenlítik az emberségükkel. Nagy inflációban van az emberség, a kereszténység sajnos együtt jár az emberi érettséggel.


2015. szeptember 10.

"Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok" Lk 6,35a

Az érdek megfertőzte kapcsolatainkat. A világ, amelyben élünk, többnyire azért ad, hogy kapjon, lehetőleg többet, mint amennyit adott. A hatalom és a pénz embereinek jótékonykodásait a médiák rögzítik és kiáltják világgá. Olyan kapcsolatokba fektetünk be szívesen, ahol az érdek ott lebeg a levegőben. Ezzel szemben Jézus azt kéri tőlünk, hogy gondoskodjunk az örök életünkről is.  Ennek a legerősebb valutája az érdek nélküli szeretet. Az érdek nélküli szeretet nemcsak az örök élet távlatát körvonalazza számunkra, hanem a legszebb, a legértékesebb és a legmélyebb emberi tapasztalatainknak és élményeinknek a forrása.


2015. szeptember 9.

"Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre" Kol 3,2

Nem lehet nem törődni a földiekkel, hiszen az evilági fizikai valóság vesz körül bennünket. Ebben a valóságban is, Isten jelenléte vesz körül bennünket és az Ő léte mosolyog ránk a teremtett dolgokról is. Az a tér ahol az életünk zajlik, reményünk szerint a mennyország előcsarnoka számunkra. Ezért ezzel a világgal törődni kell. Fel kell díszíteni a meghitt pillanatok magasztosságával, az érintések barátságos érzésével, a szívből jövő mosoly szépségével, az ölelések biztonságának a megélésével. Törődni kell a földiekkel, csak úgy kell rájuk tekinteni, mint az örök-élet egy szerves részével. Ha leszakítjuk a földi valóságot az örök-létről, akkor terméketlenné válik körülöttünk a föld.


2015. szeptember 8.

"Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket." Rom 8,28

Talán első hallásra lázadozunk és fölháborodunk e kijelentés hallatára. Ha nem tudnánk Pálról, hogy háromszor megkövezték, egyszer hajótörést szenvedett, gyakran forgott veszélyes élethelyzetben, börtönbe zárták, kardal kivégezték, akkor talán nem lenne hitele ezeknek a szavaknak, és ez a kijelentés nagyképűnek és olcsó vigasznak tűnne azok számára, akik nehéz élethelyzeteken mennek keresztül. Azonban Pál apostolnak minden szenvedése és hitelessége ellenére, nehezen tudjuk elfogadni kijelentését, amikor elevenünkbe hasít bele a kétség. Még sincsen más vigasztalásunk, mint ilyenkor bele kapaszkodni keresztény hitünkbe és rajta keresztül Jézus Krisztusba, aki minden "átkos" pillanatunkat, a kegyelem és a megváltás fényébe tudja beállítani.


2015. szeptember 7.

"Nektek minden szál hajatokat számon tartják" Mt 10,30

Életünk leendő történéseiről jól körvonalazott képekben és álmokban gondolkodunk. Ha jobban alakulnak a történéseink, mint ahogyan mi azt elképzeltük, könnyen alkalmazkodunk. Könnyű elfogadni a jó helyett a még jobbat. Azonban nehéz elfogadni az általunk jónak ítélt helyett a kevésbé jót. Ezekben a helyzetekben, ha nem tudunk könnyen alkalmazkodni és átállni életünknek egy másik síkjára, akkor sok szenvedést fogunk átélni. Nehéz életérzéseink akkor fognak oldódni, ha valamilyen értéket keresünk kedvezőtlenül megváltoztatott élethelyzetünkre. Az egyik stabil érték számunkra Istennek a kísérő szeretete, Aki ismeri minden értelmetlennek tűnő küszködésünket is. Azok a pillanatok, még a legsötétebbek is, örökre megőrződnek és ajándékká változnak át számunkra, melyeket Isten előtt hordozunk.


2015. szeptember 4.

"Példabeszédet is mondott nekik: "Senki sem hasít ki új ruhából foltot ócska ruhára. Hisz akkor az újat is tönkretenné, s az ócskára se illenék az új folt." Lk 5,36

A kvantumfizika elmélete szerint a zárt rendszerben az energia nem vész el csak átalakul. Sigmund Freud erre építette fel terápiás rendszerét, mely szerint az Ösztön Én és a Felettes Én csatát vív az Ego-ban. Ha a Felettes Én túlságosan erős normarendszerben él, akkor nem tudja beépíteni az Ego(én) az ösztönök hatását, és az elnyomott részek bekerülnek a tudattalanba. Innen, időnként különféle nyomást gyakorolnak a pszichére, amely rendkívül kellemetlenül érintheti az embert. Gyakran előfordul, hogy erőltetjük a lelkiélet különféle gyakorlatait, és mégsem tapasztaljuk meg a lélek nyugalmát. Továbbra is zaklatottak és feszültek vagyunk. Ennek egyik oka az lehet, hogy valamilyen elfojtott élményünk, amely gyermekkorunkba túlságosan megterhelt bennünket, és akkor nem volt, aki megvédjen vagy védelmet biztosítson. Ezek az élmények ott lógnak a levegőben és rendszerint belekavarnak az életünkbe. Ebben az esetben, a lelkem mélyében zajló folyamatokat kell megértenem és beépítenem életembe. Ebben a munkában lassan magamra ölthetem az új ruhát, és nem kell életem sikertelenül foltozgatnom.


2015. szeptember 3.

"Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!" Lk 5,8b

Személyiségünk fejlődésének egyik legnagyobb akadálya az önmagunkkal szembeni hazugságaink. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önmagunk előtt is letagadott hamisságainkba a kegyelem fénye sem tud behatolni. Valószínű, hogy Isten kegyeleme az alázatosan felvállalt sebzettségünket tudja gyógyítani. A saját hamisságaiban élő ember, bár buzgón végzi a vallásos gyakorlatokat, emberségében még sem fejlődik. A szőnyeg alá sepert problémák nem segítik a hiteles vallásos ember kialakulását. Rendkívül érdekes, hogy Péter akkor kapja a megbiztatást, amikor a mélyre evez, szembe néz önmagával és kendőzés nélkül bevállalja, hogy "bűnös ember". Péter kijelentését mindenki folytathatja az Isten előtt: Uram menj el tőlem, mert beteg vagyok, mert gyenge vagyok, mert álmaim összeomlottak, mert csalódtak bennem az emberek? Az evangélium logikája szerint csak az őszinte bevállalásaim után következik a felszabadító szó: "Ezután emberhalásszá teszlek".


2015. szeptember 2.

"Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk." Kol 1,3

A hála és az őszinte, egyszerű imádság karöltve haladnak egymással. Akinek az életében benne van a hála és a köszönet érzése, annak tudta nélkül is élete az imádság tengelyén nyugszik. Hálát adhatunk az életünk nagy sorfordulóitól kezdve, egészen a legapróbb hétköznapi kedves gesztusokért. Aki ráhangolódik a hála áramlására, annak életében az egészséges szigetek erősödnek, virágzanak. Életérzése, szeretet tapasztalata szilárdul és a megajándékozottság állapotának az íze, az élet szép dallamainak a befogadására nyitja meg a lelkét. A hálának a legnagyobb ellensége az irigység és a féltékenység. Aki nem tanulja meg kezelni az irigységből és féltékenységből fakadó érzését, az lassan felőrli a békés, kiegyensúlyozott kapcsolatait. Az emberek lassan visszahúzódnak tőle és elkerülik negatív kisugárzása miatt. A hálás emberrel azonban szívesen időznek, és készséges lélekkel osszák meg vele életüket. A hálás ember az Istenközelséget is lehozza a földre.


2015. szeptember 1.

"Világosságom és üdvösségem az Úr - kitől félnék?" Zsolt 27,1a

Az emberiség legősibb ellensége a félelem. Félünk a veszélyes helyzetektől, a kihívásoktól, a megmérettetéstől, a vesztességektől, a rossz lelkiismerettől, félünk önmagunktól. Ahhoz, hogy a félelem ne uralkodjék el rajtunk, fontos, hogy életünk alapélménye a biztonságérzés legyen. Ha túl sokat tartózkodunk a számunkra veszélyes, értelmetlennek tűnő, jövő kép nélküli élethelyzetekben, a félelem túlsúlyba kerülhet életünkben, amely lassan kezdi rombolni érzésvilágunkat. A keresztény ember kísértése, hogy ilyenkor a valláshoz és a vallásos gyakorlatokhoz menekül. Ez a vallásos hozzáállás sajnos nem tudja feloldani a félelem gyökerét. Az Isten iránti bizalom erősítése mellett, nagyon fontos a személyes munka, amitől senki sem tud megkímélni. Ez a munka szembesülést, életmódváltást, személyiségem éretlen részeinek a fejlődését, nehéz helyzetek megoldását és feloldását jelenti, valamint a bölcs, akár szakemberek segítségének az elfogadását is magába foglalja. Isten nagyon sokszor nem személyesen, hanem emberek segítségével gyógyít, irányítja életünket.


2015. augusztusi morzsák


Bayer Róbert írása az Új Ember szeptember 13-i számában


A katolikus, keresztény kisközösségek egyre gyakrabban jelennek meg a hivatalos egyházi megnyilatkozásokban, és a püspökök, egyházmegyék lelkipásztori terveiben. Ahova csak mostanában érkezik el az Egyház - például Afrikába -, ott gyakran a már meglévő közösségek "húzzák maguk fölé" az egyházszervezetet, mint ernyőt, éppen úgy, ahogy az első századok egyháza is alakult. A hagyományosan keresztény vidékeken úgy tűnik, nehezebb dolga van a kisközösségi életformának, de elsősorban a fiatalok révén meg-megjelennek ezeken a helyeken is a személyes, hitet és összetartozást komolyan vevő, az életről beszélgető kiscsoportok, mint a hiteles keresztény életforma jelei és hordozói.
A kisközösségek a mai pasztorális gyakorlatban gyakran az ifjúsághoz kötődnek a plébánosok, hitoktatók fejében. Azonban egyre több olyan csoporttal találkozunk, amelyek kinőtték az ifjúsági kereteket - akár plébánián, akár egy ifjúsági lelkiségi mozgalom kiscsoportjaként -, és felnőttként gazdátlanná válva folytatni kívánják az évek óta élt kisközösségi formát. Mások immár családosként találnak rá hitük megélésének erre a lehetőségére. Ők gyakran külső segítséget keresnek, vezetőt vagy legalább segédanyagot. Biztatom őket: használják azt, ami elérhető, és ne adják fel, amit elkezdtek.
A teljes cikk

A Háló Közösségi Műhelyének kiadványai kisközösségek számára >>

Egyéb ajánlott kisközösségi irodalom >>

Kisközösségi beszélgetések a vasárnapi evangéliumról >>

 

 

A felvidéki Háló egy új kezdeményezést indított el, melynek első állomása 2015. szeptember 11-én Szenc volt. A tervek szerint minden hónapban különböző városokban tartunk Háló-találkozót (Szenc, Dunaszerdahely, Somorja, Pozsony, s talán Galánta), ahol a helyi lelki atyák vezetésével a közös szentmise után kiscsoportos beszélgetéseken veszünk részt. A városok közti távolság megengedi, hogy az egész környékről részt tudjanak venni az érdeklődők a Háló-találkozókon.

Az első helyszín, vagyis Szenc, sikeresen vizsgázott. A szentmisén Mikus Csaba szenci káplán mondott szentbeszédet a Háló-találkozó résztvevőihez a közösségi élet fontosságáról. "Nem lehetünk különálló szigetek" - e szavakkal hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak szüksége van a közösségi élményre. Ezt követően átvonultunk a Pasztorációs központba, ahol a helyi közösségek egyes tagjai és a környékbeli településekről érkezők kiscsoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat. Utána a szeretetlakoma, s a véget nem érő beszélgetések következtek. A találkozó iránti érdeklődést mutatta az is, hogy nem csak Pozsonyból, Somorjáról, Nyékvárkonyból, de még Fülekről is érkezett résztvevő. Szintén örvendetes, hogy a rendezvény sikeresen összegyűjtötte a helyi szenci közösségek nagy részét is. Bízunk a sikeres folytatásban.

HP

 



A Jóisten visszfényének kell lenned másokért

Lelkes fiatal hálós önkéntesek, élükön Burány Boglárkával és Kiss Julival ifi Háló találkozót szerveztek Újvidéken, a Ferences Rendház nagytermében.

A rendezvényre Délvidék 8 helységéből és Budapestről összesen 16 fiatal érkezett. A családias hangulatú találkozó előadója Ft. Zsunyi Tibor bácskertesi plébános volt. Előadásának és egyben a találkozónak a címe: Hívott és én IGENt mondtam. Tibor atya fiatalos lendületével gyorsan magával ragadta a hallgatóságot. Előadása után kiscsoportos beszélgetés következett, ahol a résztvevők őszintén megosztották egymással gondolataikat és tapasztalataikat. Ebéd után játékos feladatok megoldásával ismerkedhettek meg Újvidék nevezetességeivel. A nap folyamán a régi barátságok megerősödtek, és  új barátságok szövődtek. A szép nap végén lelkesen és jókedvűen vettek részt a ferences rendház hívő közösségével együtt az esti szentmisén, majd ezt követően megosztották egymással a nap folyamán megélt élményeiket. Úgy érezték jó, hogy igent mondtak a meghívásnak.

Palkovics Tímea képei >>

Néhány értékes gondolat és lejegyzett élmény >>



Hugyik Árpád (Szenttamás)

Először jártam Háló találkozón, ahol kéznyújtással és mosollyal fogadtak. Ilyenkor az ember elmosolyodik, s mosolyát egész nap vígan viseli, mert tudja jó helyen jár. Kiscsoportban körbeülni, s annak szabályait betartva beszélgetni, várost nézni és közben kacagni, más mókás játékokon résztvenni, mindez ráébresztett arra, milyen fontosak vagyunk egymásnak. Örülök, hogy itt lehettem, mert élményekkel és barátokkal lettem sokkal gazdagabb!


 
Szeibert Janka (Budapest)

Pár óra és mennyi esemény, élmény! Közös játékok, ismerkedés, előadás, kiscsoportos beszélgetés, városnézés, és napzáró beszélgetés. Legnagyobb élményem, hogy a kiscsoportomba ült be maga az előadó is, egy pap (Zsúnyi Tibor atya)! Valljuk be, ez nem mindennapi történés. Ami kifejezetten tetszett, hogy húsz főnél valamivel kevesebben voltunk. Nem szeretem a nagy tömeget. Ez a kis létszám mellett a találkozó nyugodtabb körülmények között folyt, és minden résztvevőt sikerült valamennyire megismernem. A városnézést sem kellett elsietni, mégsem vette el az egész napunkat és egy jót mulattunk. Megnéztük Újvidék nevezetességeit - különösen jó barátságba kerültünk a főtéri templom ablakaival és a temető sírfelirataival.
Ami elengedhetetlen egy találkozón az a szép lezárás. Ez itt tényleg jól sikerült. Szerintem a legtöbb ember lelkesen távozott, remélem még sokukkal találkozom!



 
Girizd Loránd (Mohol)

A Jóisten visszfényének kell lenned másokért - Ezzel a gondolattal lehetne összefoglalni a találkozó kezdőelmélkedését. Ezzel idézte meg iskolatársam, a 27 éves Tibi atya a 100 évvel ezelőtt született "Isten vándorát", Regőczi István emlékét, gyermekkorom legnagyobb akkor élő példaképét.
A nap során többször is, többféle formában: játékokban, beszélgetésekben, érzékletes városnézésben - csodálkozhattunk rá egymás benső világára, a sok helységből érkezett kortársunk vonzó, közös és sajátunkat kiegészítő értékeire.A hivatástudatunkat, mintegy felelősségvállalásunkat közösségeinkért, jól el tudtuk mélyíteni egymás közt és végül Isten jelenlétében.




Burány Ildikó
(Zenta)

Ez volt az első találkozóm a tavalyi tábor óta. Sok hasonló gondolkodású emberrel találkoztam, és bár én voltam a legfiatalabb, mindenkivel sikerült megtalálni a közös hangot. Az előadás nagyon sok erőt és tanácsot adott az élethez, a mindennapokhoz. Nem bántam meg, hogy részt vettem, csak azt sajnálom, hogy eddig nem jártam ilyen találkozókra.




Fúró Andor (Temerin)

Mivel az újvidéki Háló találkozó témája a hivatásokról szólt, ezért mint pályakezdő tanár úgy éreztem, részt kell vennem ezen az eseményen.
Zsúnyi Tibor bácskertesi plébános előadása során számos időszerű kérdést és problémát említett, illetve válaszolt meg, így a kiscsoportos beszélgetésben újabb és újabb témákat tudtunk felvetni egymásnak. Úgy érzem, hogy a kiscsoportos beszélgetés alatt a csoporttársaim meghökkentő őszinteséggel és nyitottsággal beszéltek egy-egy kérdésről, és örültünk egymásnak, hogy hasonlóan gondolkodunk a hivatásainkkal kapcsolatban.
A játékos városnézés során számos ötletes feladatot kellett teljesítenünk, amelyet önfeledt örömmel oldottunk meg, így sikerült megismernünk a várost egy teljesen új szemszögből. A napot Szentmisével és egy kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, melynek során mindannyian megosztottuk a találkozóról szerzett benyomásainkat a többiekkel. Úgy gondolom, hogy érdemes volt részt vennem ezen a találkozón, és örültem, hogy IGEN-t mondtam erre a meghívásra.


Olajos Annabella (Nagybecskerek)

Nagyon értékesnek találtam az ifjúsági Háló találkozót. Olyan személyeket ismertem meg itt, akik hitben és szeretetben gazdag tevékenységgel ápolják emberi kapcsolataikat, elkerülve a közönbösséget és az elhidegülést, ami a mai világban nagyon gyakori.
Külön kiemelném a csoportbeszélgetést. Olyan fiatalokkal ültem egy csoportban, akik előtt visszahúzódó személyiségem ellenére megnyílhattam, és meghallgatásra találtam. Ez egy nagyon értékes emlék számomra. A séta a városban is egy felejthetetlen élmény volt, a csoportvezetők nagyon igyekeztek, hogy érdekes programokban legyen részünk. Köszönöm a szervezést.

 



2015. augusztus 31.

"Az elhunytak sorsáról nem akarunk tájékozatlanságban hagyni benneteket, testvérek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reményük" 1Tesz 4,13

A feltámadásba vetett hitünk, nem tud megkímélni bennünket szeretteink elvesztésének a fájdalmától. A gyász fájdalmait lassan kezdi oldani a hit. A feltámadásba vetett hitünk tulajdonképpen a Szeretet halhatatlanságában való hit, amelyet Jézus Krisztus tett nyilvánvalóvá számunkra, saját halálával és feltámadásával. Ezért, aki a hit világába el tud mélyülni, annak a lelkében lassan átértékelődik a halál. A halál tragédiájában meg tudja látni a spirituális dimenziót is, mely szerint egyedül a Szeretetnek van örökké tartó hatalma a világon. Eszerint, azok a szeretteink, akik meghalnak, láthatatlan hátizsákkal érkeznek az örökkévalóságba. Ez a hátizsák tartalmazza mindazt a szeretetélményt, melyet szeretteinkkel átéltünk, megtapasztaltunk. Halottaink, ezekkel a halhatatlan szeretetélménnyel rendezik be azt a lakást, ahol egy más dimenzióban léteznek. A szeretet halhatatlan bútoraival berendezett lakásba várnak bennünket is, amikor Isten bennünket is az örök hazába hív.

Bővebben...




Az idei Észak-bánáti Háló találkozót Törökkanizsán, a Szent György plébániatemplomban szervezték meg - immár másodízben - a Háló önkéntesei, élükön Juhász Márta bogozóval.

Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot - volt a találkozó mottója, előadója pedig Ft. Kormányos Zoltán törökfalusi plébános. A hazai résztvevők mellett Zentáról, Padéról, Csókáról, Kikindáról, Törökbecséről, Muzslyáról és Nagybecskerekről érkeztek hálósok, összesen mintegy ötvenen.

Zoltán atya előadásában rámutatott arra, hogy életünk legnagyobb kérdése, mi is a dolgunk e világon, vagyis Istenkeresésünk. Ez a vágy abból ered, hogy Ő már megkeresett bennünket. Isten ajándékul adja a hitet, de azután minden ember tevékenyen kell táplálja azt. Az Isten felé vezető úton hitbéli fejlődést-haladást kell érteni. Életünk során figyeljünk arra, hogy a földi dolgokat ne helyezzük előtérbe, mert így középszerűvé válhatunk és lemondunk az életszentségről.



Az előadás után kiscsoportos beszélgetés következett, ahol saját életünkből kerestünk olyan eseményeket, amikor Isten segített át bennünket a bajainkon. A finom, kiadós ebéd után előadást hallhattunk Szent György életéről, majd beszélgetőtársat választva tovább folytattuk az ismerkedést. A szép napsugaras idő, a közeli hűs park és a templom csendje mind-mind megihlette és elősegítette az őszinte megnyílásainkat. A délutáni szentmise, amelyet Zoltán atya és a helybéli plébános Dr. Sóti János SJ celebrált méltó lezárása volt a találkozónak. Lélekben megéltük, hogy nincs mitől féljünk és aggodalmaskodjunk, mert Isten most is ott áll a hátunk mögött.

Halmai Ágnes

 

 

 

 


Képek a táborról (FB) >>

Családos táborral eddig önállóan nem próbálkoztunk, előző években a Háló Egyesület Kárpát-medencei nagytáboraiba csatlakoztunk be. Erre most nem volt lehetőség, de a korábbi lelkesedést és élményt nem akartuk veszni hagyni. Sikerült egy 40 személyes, 4 napos családos tábort összehozni, Borsodszentgyörgyön. A találkozás témája a hétköznapi erőforrásaink volt. Mindnyájan nagyon élveztük az együttlétet, a beszélgetéseket, a testi-lelki-szellemi töltekezést, a sok-sok felszabadító nevetést. Előadónk a kárpátaljai származású Szocska Ábel atya volt és hogy a Kárpát-medencei érzet megmaradjon, hívtunk délvidéki, erdélyi és felvidéki barátokat is. Reméljük, hogy jövőre is együtt tudunk tölteni néhány napot!

Orosz Rita

 

A Pannon RTV Közel-kép c. műsora (2015.08.13.) Mintegy 50 fős csapat, fiatalok és idősek együtt zarándokoltak ki az Aracsi Pusztatemplomhoz, amely szent gyülekezőhelyként ismert, a határon túl is

Tessék szemet gyönyörködtetni az óbecsei Gutási Lukács bicajos-fotós-hálós barátunk pompás fényképeiben, amelyek a gyalogos-bicajos-traktoros zarándoklat és szabadidőzés alkalmával igen furfangosan készültek! Ezt én láttam! Lukács mint egy hegyivadász hol a falakon, hol a bokrokban, hol a kukoricásban hol a drótlován volt és végezte a dolgát...! (Micsik Béla)

Írás és képek a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján >>


Hangszerek voltunk Isten kezében


A Délvidéki Háló Egyesület szervezésében, szombaton július 25-én, Szent Jakab apostol napján, gyalogosan és kerékpárral zarándokoltunk az Aracsi Pusztatemplomhoz. A törökbecsei Szent Klára plébánia udvarában gyülekeztünk. A régi ismerősöket és az újonnan érkezőket is szeretettel köszöntöttük. A házigazdák hatodik alkalommal fogadták a zarándokokat, és ismertették az egynapos program menetét.

Személygépkocsikkal érkeztünk a kijelölt parkolóig és onnan - az 50 fős csapat gyalogosan illetve kerékpárral - indultunk a pusztatemplom felé. Munczig Edit, Bajáról érkezett, és útközben csatlakozott hozzánk.

A jelenlévők, Micsik Béla, hitoktató és népművész magyar tekerőjének kíséretében énekekkel készültünk a szentmisére. A romtemplom falai között a szentmisét dr. Horváth László bácsföldvári plébános celebrálta, paptestvérei ft. Mellár József és ft. Vreckó Ferenc közreműködésével. A szentmise után tábori ebéddel és süteménnyel kedveskedtek a házigazdák.

Halmai Tibor a Délvidéki Háló Egyesület vezetője beszélt a Hálóról, és az időszerű eseményekről, amelyek a Hálóban történnek. Kiemelte, hogy egy-egy ilyen zarándoklat áldozathozatal. A résztvevők ezt az áldozatot felajánlják nemzetükért, ifjúságukért, egyházukért és itthonmaradásukért a Délvidéken.

Micsik Béla elmesélte a szent hely történetét. Barátkozás, beszélgetés, közös éneklés és íjászat következett.

A Háló találkozó mottója, Juhász Gyulától egy idézet: Egy hangszer voltam az Isten kezében. A rekkenő hőségben, mindannyian valóban hangszerek voltunk Isten kezében. A hőséget és a fizikai fáradságot mindenki jól viselte, mert köztük járt Jézus, mint egykor az emmauszi tanítványokkal. A közösségben megéltük a szeret és az összetartozás élményét. Átélve a múltat a jelenben, tartalmas, lélekben felemelő, szép napot töltöttünk az Aracsi Pusztatemplomnál. Hazatérve Isten szeretetét, lelki gazdagságot vittünk otthonaikba és közösségeinkbe.

Az egy napos programon, velünk voltak a Pannon TV munkatársai is, akik lehetővé tették a délvidéki TV nézőknek, hogy lélekben ők is zarándokolhassanak a magyarság szent helyére.

P. Aranka




 

A Háló több hónapja egy kincsekkel teli utazásra hívott bennünket.
Az utazással együtt 4 napot töltöttünk el együtt, amelynek első állomása  augusztus 20.-án reggel a munkácsi Szent Márton templom ünnepi szentmiséje volt.  A mise végén elénekelt himnusz és Majnek Antal püspökkel való találkozás felemelő kezdésnek bizonyult.

"Az élet Nyugatra megy" kezdte a beszélgetést püspök atya. A behívásoktól való félelem miatt most különösen sokan hagyják el az országot. De találtak törvényi lehetőséget az alternatív, fegyver nélküli, hátországbeli katonai szolgálatra, ezt az információt terjeszteni fogják. Két embernek ezt már sikerült végigjárnia. A magyarság fogyásáról ezt mondta "Vétek nem megszülni a következőt". Ő maga ezt úgy is támogatja, hogy két éve személyesen megy el megkeresztelni a család negyedik és további gyermekeit. Eddig 49 ilyen keresztelése volt.

Munkács nevezetességei után Verecke következett. Az emlékmű felépítésének körülményei, az ezért hozott áldozatok, a többszöri rongálások, az emlékmű szerkezete és monumentalitása és az ottani imánk a magyarság elpusztíthatatlanságának érzésével és üzenetével erősített meg bennünket. Útban haza Balazsérra még a Latorca völgyében láttuk az Árpád-vonal egyik bunkerét és megálltunk Szolyván a sztálini terror áldozataira emlékezni. Minden 18 és 50 év közötti férfit itt gyűjtöttek össze, és mindössze egyharmaduk ért haza.

Zrinyi Ilonát és a fiatal II.Rákóczi Ferencet ábrázoló szobor a munkácsi várban (Matl Péter alkotása)

Honfoglalási emlékmű a Vereckei-szorosnál (Matl Péter alkotása)


21.-én pénteken a Fekete és Fehér-Tisza összefolyásáig mentünk fel a hegyek közé. Útközben láttuk Beregszász-Végardón Perényi Zsigmondnak az 1848/49-es országgyűlés Felső Háza 49 októberében kivégzett másodelnökének pusztuló félben levő szülőházát. Nagyszőlősön a templom, a szépen felújított ferences kolostor, a Perényi kastély voltak az állomásaink. Técsőn a református templomot László Károly református lelkész és iskola igazgatóhelyettes mutatta meg. Elmondta, hogy bár mindent megtesznek a diákokért, náluk ingyenes a tanulás, a magyar állam támogatását is élvezik, mégis az elmúlt két évben akkora volt elvándorlás, mint az azt megelőző húsz évben. Rahón a Nepomuki Szt. János templomban a helyi közösségek képviselőjével beszélgettünk.

22.-én szombaton ungvári belvárosi sétánk a két napja megcsonkított Petőfi-szobornál kezdődött. Idegenvezetőnk szerint ezt biztosan nem helybéli csinálta, "Kárpátalja mindig is toleráns volt" - mondta. A rendőrségi vizsgálat őt igazolta. Megnéztük a Szent György templomot és a görög katolikus székesegyházat. Jártunk a szintén épen maradt ungvári, egykori Bercsényi várban és a Vármúzeumban, és sétáltunk a vár melletti Néprajzi múzeumban.
Idegenvezetőnk így búcsúzott el - "Kárpátalja nélkül nem lehet a magyar reneszánszt megérteni".

A nagyszőlősi templom előtt

A técsői református templomban a felújítás során talált, egy faoszlopban elrejtett Rákóczi-szabadságharc korabeli zászló

A Fekete és Fehér-Tisza összefolyása Rahónál


Utazásunk utolsó városa Beregszász volt. Jártunk a Mindenszentek templomban, a református templomban és a II. Rákóczi Ferenc főiskola épületében. Este a balazséri "támaszpontunkon" szalonna és saslik sütéssel egybekötött beszélgetés adott alkalmat arra, hogy hivatalosan átadjuk a Háló által Kárpátaljának gyűjtött 425 ezer forintot. A kárpátaljai Háló részéről Gorondi Attila vezetőségi tag volt az átvevő. Attila elmondta, hogy a pénzt 30-40 család közt szándékoznak szétosztani, és az elosztásról írásos beszámolót küldenek.

23.-án vasárnap reggel Makkosjánosiban görög katolikus szent liturgiával búcsúztunk Kárpátaljától.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek, az idegenvezetőinknek, az adományozóknak, a szállásadóinknak és a kárpátaljai hálósoknak, különösen Dancs Gyurinak, aki fáradtságot és saját idejét nem kímélve támogatta ezt a túrát. Utazásunk során sokszor és sokan csatlakoztak hozzánk a helyiek közül, elsősorban kárpátaljai hálósok, hosszabb-rövidebb időre, hogy együtt lehessünk. Részükről utunkat sok apró figyelmesség kísérte, frissen szedett fekete szeder, avagy szombat éjfél előtt fél órával történő látogatás, csak hogy kicsit találkozhasson velünk. Mindenhol nyugalmat tapasztaltunk, aki teheti, bátran menjen Kárpátaljára!

Margitfalvy György

 

25. oldal / 72

Kárpát-medencei programjaink

Kattints a térképre!


A 2024.márciusi Tarsoly rövidesen olvasható papíron és az interneten

Régebbi Tarsolyok elolvashatók itt >>

Tarsolyok tartalomjegyzéke >>

Támogatóink

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Miniszterelnökség
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő



Magyar Katolikus Püspöki Konferencia


Nemzeti Kulturális Alap
NKA Zeneművészet Kollégiuma


Belváros-Lipótváros Önkormányzata


Hangfoglaló Könnyűzenei Támogató Program


Renovabis


Pártfogó Pengő


Társadalmi szerepvállalás keretében webtárhely és domain támogatónk a forpsi.hu és az arubacloud.hu

1%

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

2024.04.02. 17:30-19:30 Ösi örökségünk

Előadás-sorozat a magyarság múltjáról, különleges értékeiről
Sorozatszerkesztő: Szeibert András
Az özönvizek balladája

Előadó: Tisza András
Az érdeklődők a Zoom-on keresztül virtuálisan is csatlakozhatnak

Nincs szükség távolról történő bejelentkezéshez a jelszóra, csak erre a linkre

 

2024.04.03. 18:00 Gerinctorna a Nemeshegyi teremben

Gerinctorna hétfőn és szerdán
Polifoamot és törölközőt hozni kell
Bővebb információ:
Szabó Krisztina +36 30 950 6453
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

2024.04.03. 19:15-20:30 Női tánckör szerdán

Minden nő számára, aki szeretné kipróbálni a hastánc alapjait. A tánc öröme által testi-lelki újjászületés, ősi női mozdulatokkal, jótékony hatású testgyakorlatokkal.
Ajánlott életkortól és testalkattól függetlenül minden nőnek

Részletek fb >>

 

2024.04.03. 19:15-22:00 Szépszerével - moldvai és széki táncház minden generációnak szerdánként

Szerdánként 19:15-kor kezdünk

Táncot tanít: Boros András

 

2024.04.09. 19:00-21:30 147.Háló Jazz Klub


facebook esemény és részletek >>

Belépődíj 3000 Ft, nyugdíjas: 2500Ft, diák: 1500 Ft

Sorozatszerkesztő: Deseő Csaba

Eddigi klubestjeink >>

 

2024.04.10. 18:00-22:00 Lengyel-magyar baráti est - koncert, tánctanítás és csángó táncház

Egy kis ízelítő a Hajda-Bandától a youtube-n >>

 

2024.04.13. 19:00 Jazz bolero koncert


Belépő: 2000 Ft

 facebook esemény >>

 

2024.04.20. 17:00 Találkozó fiatalokkal

 

Kiállítások

A Kolta Galéria korábbi kiállításai >>

A kiállítás nyitva ápr. 4-ig,
hétköznap 14 és 18 óra között és az esti programok alatt látogatható

A Magyar Krónika írása a kiállításról >>

 A Hét Nap írása a kiállításról >>

Mohos Zsófia fb oldala >>

 

2024.áprilisi program - Dunatáj 30

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók