Szeretettel hívunk a Háló Klub következő koncertjére:
2008. szeptember 16. (kedd) 19h
Kobzos Kiss Tamás: VÁNDOROK ÉNEKEI
Házigazda: Lackfi János
Kobzos Kiss Tamás, Magyar Örökség Díjas művész koncertje: ének, koboz, török saz, gitár
Bővebben a művészről:
http://www.youtube.com/watch?v=BHxO1u67vSM - video
http://www.demokrata.hu/heti-hir/kobzos-kiss-tamas-enekmondo-zenesz - interjú
http://www.szentistvanmuvelodesihaz.hu/files/kobzos.pdf - interjú
A belépődíj: 1000Ft
________________________________________________________
Harmadik évadját kezdi meg ezzel a koncerttel a Háló Klub "Énekelt versek" koncertsorozata. A koncertek különlegessége, hogy a fellépő művészek nemcsak énekkel és hangszerrel, hanem szóval is fellépnek. A közönségnek a koncertet követő "barátkozós szünet" után kötetlen beszélgetés formájában alkalma nyílik jobban megismerni a művészeket. A beszélgetéseket Lackfi János vagy Süveges Gergő vezeti, ők gondoskodnak a személyes, de ugyanakkor vidám hangulatról. A sorozat szerkesztője és művészeti vezetője: Gryllus Dániel.
Az elmúlt években a műfaj olyan kiváló képviselőit köszönthettük, mint: Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Palya Bea, Balogh Kálmán, a Misztrál, a Kaláka, Ferenczi György és a Rackajam, a Kosbor, a Fagyöngy, a Kicsi Hang (Felvidék).
Az első félévben a következő koncertekre kerül sor:
október 21. KOR-ZÁR (Felvidék)
november 18. Nyeső Mari
december 16. Szvorák Katalin
________________________________________________________
A Háló Klub koncertsorozatai ( www.halo.hu )
Kamarazene - minden hónap 1. keddje - Házigazda: Bartha Gábor - második évad
Jazz a Hálóban - minden hónap 2. keddje - Házigazda: Deseő Csaba - új sorozat, kezdés októberben!
Énekelt versek - minden hónap 3. keddje - Szerkesztő: Gryllus Dániel - harmadik évad
________________________________________________________
Októbertől "második kedd": Jazz a HÁLÓban
Októbertól egy újabb zenei stílussal lesz gazdagabb a HÁLÓ Klub. A már harmadik évadját kezdő "harmadik kedd" (énekelt versek) és a második évadját kezdő "első kedd" (kamarazene) mellett beindítjuk a "második keddet", "Jazz a HÁLÓban" címmel. Ezeken az estéken a HÁLÓ Klubban már megszokott módon lesz bemutatva ez a zenei műfaj, neves előadók segítségével. (koncert - barátkozós szünet - beszélgetés az előadóművészekkel)
A sorozat szerkesztője és házigazdája Deseő Csaba, a hazai jazz legendás hegedűse. (www.myspace.com/csabadeseo)
Első alkalommal, október 14-én fellép Antal Tibor és az Easy Jazz Band.
Antal Tibor (Deseő Csaba tanítványa, a Budapest Ragtime Band tagja), kiválóan alkalmazza több világhírú jazz hegedűs, de talán leginkább Stephane Grappelli swinges, virtuóz stílusát.
Az együttes tagjai: Antal Tibor - hegedű, Szeverényi Mátyás - gitár, Nagy Iván - zongora, Földváry Balázs - bőgő.
Jazzkedvelők és HÁLÓ Klub látogatók, gyertek!
A kezdetek
A Háló kezdetei a rendszerváltás idejére nyúlnak vissza. Akkoriban kezdtek el a keresztény emberek – fellélegezvén egy újfajta szabadságtól – érdekképviseleti csoportokat létre hozni, és gondolkozni arról, miképpen jeleníthetnék meg a keresztény értékeket a társadalomban és a politikában. Az egyik kezdeményezés a Katolikus Koordinációs Tanács, egy értelmiségiekből álló kör volt, mely különböző munkacsoportokra tagolódott. Az egyik munkacsoport a kisközösségekkel foglalkozott. A kisközösségek akkoriban nem álltak kapcsolatban egymással, hiszen a szocializmus évtizedeiben félillegalitásban működtek, és önvédelemből zártak voltak. A kisközösségekkel foglalkozó munkacsoport felismerte, hogy szükség lenne rá, hogy ebből a zártságból és elszigeteltségből kilépjenek a közösségek, és kapcsolatba kerüljenek egymással. Ezért létrehoztak egy katolikus közösségi hálózatot, melyből önálló mozgalommá nőtt az azóta is működő Háló.
A megalakuláskor közzétett felhívásban, a Háló megfogalmazta, hogy kikre számít a katolikus közösségek hálózatának építésében: a lelkiségi mozgalmak közösségeire, a mozgalmakhoz nem tartozó plébániai és egyéb kisközösségekre, a templomi énekkarokra, zenekarokra, színjátszókra, egyházközségi munkaközösségekre, a klubokra, lapot szerkesztő, tudománnyal, szakmai kérdésekkel vagy művészettel foglalkozó, gazdasági vállalkozásba fogó közösségekre, az egyesületekre, hittancsoportokra, cserkészekre és egyéb formációkra. A felhívásban megfogalmazódtak a Háló célkitűzései is: felmutatni a keresztény értékeket az egyház és a társadalom számára, utakat és hidakat építeni a közösségek között, szabadságot és bátorítást adni a kezdeményezéseknek, kísérleteknek, összefogni az atomizálódott egyházat, feladatokra mozgósítani, országos és regionális tapasztalatcseréket, képzéseket és továbbképzéseket, fórumokat, találkozókat szervezni, tájékoztatni az egyházat és a társadalmat a közösségek értékeiről.
A Háló története a megalakulás után, korszakai
1990-95 közötti évek az útkeresésről szóltak. Ekkor a Háló még a magyarországi közösségekre összpontosított. Beindult a Háló Klub (1994 márciusáig működött, mely később 2002 októberében újraindult), lezajlottak az első országos, regionális és Kárpát-medencei találkozók, megtörténtek az első határokon átnyúló kapcsolatfelvételek, az ún. portyák.
1994-ben, amikor több alapító tag távozott, a megmaradók újradefiniálták, újraértelmezték a mozgalom működését, célkitűzéseit. A Háló mindinkább a határokon túli közösségek felé fordult. Ez volt a határon túli nagy növekedés korszaka, amely kialakította a mozgalom mindmáig jellemző arculatát (a megszólításra válaszolók nagyobb része ma is határon túli), megadta sajátos megkülönböztető zamatát. Ennek fontos állomása volt a Homoródfürdőn (Erdély) 1999-ben rendezett első Háló-tábor.
Újabb korszak kezdődött a 2002-es zánkai táborral, mely után már évente megrendezésre kerül a Háló nyári tábora, amióta rendszeresen jelenik meg elektronikus hírlevél. 2002 után indult meg a tudatos szervezetépítés, a munkacsoportok kialakítása, a költségvetés és a pályázati rendszer megteremtése, a főállású Háló-alkalmazottak felvétele, a régiófelelősi tisztség kialakítása, a táborok, találkozók, lelkigyakorlatok rendszerének kidolgozása. Ebben az időszakban jött létre a Háló Gazdasági Tagozata (HGT), a Pedagógus munkacsoport (PMCs), a régiók és (határokon átnyúló) interrégiók kialakítása, a heti egyszeri vezetői találkozók rendszere.
Újabb korszak kezdetének tekinthető a Háló Közösségi Központ 2004-es létrehozása, mely Budapesten működött a Ferenciek terén mintegy nyolc évig. Újdonsága az volt, hogy a kultúrán keresztül épített kapcsolatokat és teremtett találkozási lehetőségeket az emberek között. 2007-ben jött létre a Közösségi Műhely, mely kisközösségek megismerését és támogatását tűzte ki célul, ezzel visszatérve a Háló eredeti célcsoportjához. A Központ és a Közösségi Műhely a magyarországi útkeresést jeleníti meg, mely a találkozók rendszere mellett másfajta kapcsolatteremtési eszközöket is igyekezett találni. Ebben az időszakban jött létre a Bölcsek Köre, melyben egyházi személyek néznek rá kívülről a Hálóra és adnak tanácsot a működéssel kapcsolatban.
2012-ben bezárta kapuit a budapesti Központ. Ez ismét egy új időszak kezdete, mely máig tart. A kezdetekhez hasonlóan, de már sok tapasztalattal és tudással gazdagabban ez az időszak is az útkeresésről szól. Ránézni arra, mi az, ami a kezdeti célokból megvalósult és valósággá vált, mi az, ami mindig csak vágy maradt. Mi az, ami a rendszerváltás után két évtizeddel fontos lehet a Háló értékeiből az egyház és a társadalom számára?