Találkozás, kapcsolat, közösség

Képek a Partiumi Háló facebook oldalán  >>

Húsvétra készülődve a nagyhéten kerítettünk sort a már hagyományossá vált tojásfestő gyermekfoglalkozásunkra, amelyen több, mint 30 gyermek és fiatal vett részt, hogy kipróbálhassák, vagy csupán szokásukhoz híven velünk fessék hagymahéjban, levélmintával húsvéti tojásaikat. Annak ellenére, hogy a tojásfestés régen a lányok és asszonyok feladata volt, a fiúk is nagy élvezettel figyelték, hogyan színezi be néhány hagyma héja a levelek körül a tojásokat. Mindazonáltal, ameddig a festőlé elkészült, mindenki papíron is díszíthetett saját ízlésének megfelelő tojásokat, melyeket kartonpapírra ragasztva fel is lehet akasztani a tojásfára. Számos színes papír és főtt tojás készült vidám hangulatban, várva a hétfői locsolkodás szokását. 
 
Konrád Evelyn
 

Április 13-án és 14-én Maradékon tartottunk ifjúsági találkozót, első alkalommal a Szerémségben. Az együttlét másik különlegessége, hogy habár a katolikus lelkiségi Háló mindig nyitott más felekezetek felé, ez alkalommal kifejezetten ökumenikus találkozót szervezett. A program megnyitása egy szentmise volt, a zárása pedig egy istentisztelet, az egyik előadást a tiszakálmánfalvi Szöllősi Tibor atya tartotta, a másikat pedig Szilágyi Dénes, verbászi lelkész. Az esti imádságunkat, pedig az ökumenikus taizé szerzetes közöségben megszületett dalok vezették. A maradéki lelkész, Halász Dániel vezette az istentiszteletet és az egyik, rendkívül népszerű műhelymunkát is. A fiatalok, őszinte, mély és személyes, egymással, önmagukkal és az Istennel való találkozásán túl volt egy másodlagos célja is az alkalomnak: örömet szerezni a maradéki hívőknek, a fiatalos és lendületes énekbe foglalt, zenével kísért imádsággal. A katolikusok esetében ehhez tevődött hozzá, hogy ennek aprópóján magyar nyelven, az anyanyelvükön hallgathatták a többségében magyar katolikusok a szentmisét. Igazán jól eső érzés volt mindannyiunknak, hogy a plébános Bozsidár atya is részt vett a misén, végig követte a magyar miseszöveget és örömmmel fogadta a fiatalok énekét. A találkozónak voltak újvidéki, szabadkai adorjáni, kupuszinai, udvarszállási, óbecsei, gombosi, csantanvéri, becskereki, debelyacsai és természetesen maradéki valamint tiszakálmánfalvi résztvevői is. Egy fiú becséről tekert le, és érkezett egy autó budapestről is, hiszen minden találkozón fontosnak tartjuk, hogy legyenek résztvevők az anyaországból. Többen már nem először jártak Maradékon, a magyar megmaradást célzó tematikus játszóházakban és 72 óra kompromisszum nélkül akció maradéki projektjében is segítettek, aki pedig először volt most Maradékon, szinte biztos, hogy nem utoljára ;) Istennek legyen hála, hogy együtt lehettünk egymásnak és a maradékiaknak örömet szerezve!

Képek a Háló Ifi facebook oldalán  >>

Beszámoló a Partiumi Háló facebook oldaláról

Március 15-17. között zajlott a Kárpát-medencei Háló lelkigyakorlat, ahol közel 60-an vettünk részt 5 különböző régióból. A lelkigyakorlat során, melyet Pakot Géza jezsuita atya vezetett, szemlélődő meditációs imagyakorlatokat végeztünk Sámuel történetének vezérfonala mentén. Pénteken este az Előre megszentelt áldozatú liturgiát Ábel atya vezette, aki elsőként üdvözölte a hálós csapatot. Külön örömünkre szolgált, hogy régi hálós barátunk, Orosz István atya végezte a szombat délutáni liturgiát, illetve ezúton is köszönjük neki a Kegytemplomról szóló bemutatót melyen végigvezetett minket. A hétvége további részében Konrád Katalin vezetésével mélyültünk el a kafarnaumi százados történetében, melynek során nem csupán azonosulhattunk a számunkra legközelebb álló szereplőkkel a történetből, de megpróbáltuk egymást Jézus szemein és arcán keresztül nézni, meglátni egymást teremtett valós szépségében. Köszönjük a máriapócsi Zarándokház munkatársainak áldozatos munkáját, és a lehetőséget, hogy ott lehettünk a helyen, ahol mindennap történnek csodák!

 

Burány Margit (Délvidék) írta az alábbi, a Nagybecskereki Egyházmegye honlapján is megjelent beszámolót

Március 15. és 17. között került megrendezésre Máriapócson a Kárpát-medencei Háló szervezésében a ,,Szólj Uram, mert hallja a te szolgád!” témájú lelkigyakorlat. Vajdaságból mint a délvidéki Háló bogozói, tizenkilencen, kis busszal érkeztünk meg a nemzeti kegyhelyre, a Bethlen Gábor Alap Zrt. és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával. Megérkezésünk után részt vehettünk a Szent Liturgián a görögkeleti rítusú Szent Mihály templomban.
Szombaton Pakot Géza jezsuita atya a meditációs imáról tartott előadást, majd próbálgattuk ezt az imamódot, mely sokunknak szokatlan volt a hosszúra nyújtott csendek miatt. Próbáltuk benső szemeinkkel szemlélni azt a jelenetet, amikor Sámuelt megszólítja Isten. Ebben az intenzív koncentrációt igénylő jelenlétben a fáradtabbak el is aludtak. Igazából én egy hagyományosabb lelkigyakorlatra készültem és hiányoltam a kiscsoportos beszélgetéseket, ami a hálós találkozók fontos eleme. Ugyanis itt mélyülnek a személyes kapcsolatok és a megosztott hittapasztalatokkal gazdagíthatjuk egymást. Az esti program a Tékozló fiú bibliai történetének feldolgozásával zárult. Négyes csoportokban eljátszottuk a történet egy-egy részletét úgy, hogy nem beszéltünk, végül szoborrá dermedtünk. A többieknek ki kellett találniuk a történet melyik részlete lett megjelenítve. Végül a foglalkozás vezetője kérdéseket tett fel a szereplőknek.
Vasárnap Konrád Katalin vezetésével csoportokban feldolgoztuk a kafarnaumi százados történetét. Négyes csoportokban mindenki egy-egy szereplője volt a jelenetnek. Minden szereplő három kérdést kapott a csoporttársaitól a szerepével kapcsolatban. Ezután egy Jézus ikont ábrázoló kendőt adtunk sorba egymásnak. Krisztus szemén keresztül néztük a mellettünk ülő személyt, tudatosítva, hogy akkor tudjuk egymást elfogadni, ha Krisztus szemével tekintünk egymásra. Ezt követően kis köveket helyeztünk a feszület mellé, kifejezve, Jézusnak adjuk át nehézségeinket. Végül szőlővesszőt húztunk útravalónak, emlékeztetve magunkat arra: mindig kapcsolatban kell maradnunk Krisztussal, a szőlőtőkével, mert csak akkor lesz élet bennünk, tudunk gyümölcsöt teremni. A legnagyobb élményt számomra az a felfedezés adta, amikor néhányan rátaláltunk a Szeplőtelen Szűz Mária nevére szentelt templomra. A díszes, görög katolikus templom árnyékában ez a kis 600 éves, római katolikus templom igazi gyöngyszem, a maga egyszerűségével. Az egyik falán Köpenyes Mária freskó maradványa látható. Még töredékében is bájos ábrázolás a maga esetlenségével. Az idős atya hajlott kora (88) ellenére szellemi frissessége csodálatra méltó, azt bizonyítja a számomra, hogy az evangélium élése fiatalon tart. Ezen kis templom maroknyi híveinek lelkes éneke, az idős atya lendületes, lelkes szentbeszéde erőt öntött belém. Az elvándorlás ellenére ,,megfogyva bár, de megtörve nem” élnek közösségeink, mert a Szentlélek működik és egyedül ez ad okot a reményre.

 

Konrád Evelyn (Partium) írta az alábbi, a kegyhely honlapján is megjelent beszámolót

Közel 60-an vettünk részt a hétvégi lelkigyakorlaton a Kárpát-medence különböző régióiból.
A péntek délután a megérkezésre volt szánva, és a nagy távolságok ellenére a résztvevők zöme már a 17 órakor kezdődő liturgián is részt vett, majd utána köszöntöttük egymást a regisztráció mellett. Már itt felragyogott sok résztvevő szemében az újratalálkozás öröme. Vacsora után pedig egy beszélgetős játékkal készültünk, ahol az volt a cél, hogy úgy a régi barátokkal, mint az új arcokkal lehetőségünk nyíljon ismerkedni, hisz a hétvége további része a lelkigyakorlatról szólt.
A szombati lelkigyakorlatot Pakot Géza jezsuita szerzetes atya vezette, melynek során 4 részletben fordultunk magunkba, elmélkedtünk és imádkoztunk a legbelsőbb szobáinkba térve, Isten hangját fürkészve Sámuel története mentén és kapcsán.
Már a lelkigyakorlat elején felmerült, hogy háromféle szükséglet munkálkodik bennünk, mégpedig a testi, az értelmi és az érzelmi, amelyek elterelik figyelmünket a bennünk munkálkodó lélekről, ezért meditációs gyakorlattal mélyültünk el minden alkalommal, és tudatosítottuk magunkban, hogy akkor és ott mindnyájan egyénenként, és közösségként is jelen voltunk. Lépésről lépésre haladva értünk el a belső imánkhoz, mely ajtón belépve minden alkalommal kértük az Urat, hogy minden megmozdulásunk, tettünk, a létünk Isten nagyobb dicsőségére legyen, az Ő dicsőségét szolgálja.
A belső imánkba érkezve Géza atya néhány, a Sámuel történetéhez kapcsolódó gondolattal vezette belső képalkotásunkat. Ily módon először a templomot képzeltük el, melyben a fiatal, gyermek Sámuel Héli főpap mellett tevékenykedett. A következő gyakorlat során, már a kép a főpap és Sámuel tevékenységeire fókuszált, míg a harmadik gyakorlat során már az éjszakába léptünk, amikor Sámuel hallja a hívást, de azt hiszi, a főpap szólítja, és majd a negyedik, egyben utolsó imagyakorlat során érkeztünk el az Úr Istennek válaszoló Sámuelhez, akivel együtt figyelhettünk Isten hangjára; hallgattuk, fürkésztük a személyesen ránk váró feladatot. Amennyire nehéz volt elmélyülni, akár a belső szobában bent maradni, néha annyira nehéznek bizonyult vissza is térni a mélységből, olyan erősen magával tudott ragadni az élmény.
A szemlélődő imák sorának befejeztével átvonultunk a Kegytemplomba, ahol nagy örömünkre szolgált, hogy sokak által régről ismert és szeretett hálós barátunk, Orosz István atya végezte a liturgiát. Majd a liturgiát követően visszatértünk még egy megosztási körre, ahol a bennünk lezajlott élményekről is lehetőségünk nyílt beszélni, de kérdésekkel is fordulhattunk Géza atyához.
Vacsora után még egy rövidebb blokkal zártunk, melyben bár eluralkodott a humor és szórakozás, szép számmal megnyilvánultak a mélyebb érzések és gondolatok is mialatt a tékozló fiú történetében különböző szerepkörökbe bújhattunk bele és képzelhettük el a szereplők élethelyzetéből fakadó érzéseket.
Vasárnap reggel Szent Liturgián vettünk részt, melynek a végén Orosz István atya tartott egy rövid ismertetőt a Kegytemplomról és a benne lezajlott és zajlódó mindennapi csodákról. Zárásként pedig Konrád Katalin, a Háló vezetőségi tagja és a partiumi hálós régiós vezető tartott egy foglalkozást a kafarnaum százados története mentén. Ez alatt a bő egy óra alatt kipróbálhattuk néhány percre milyen fogyatékossággal élni, belehelyezkedhettünk a történetben egy számunkra közelálló szerepkörbe, így nézve szembe saját magunkkal és Jézussal, végiggondolva, mi, saját magunk mennyire közel vagy távol tudjuk Jézushoz vinni a gondjainkat. Ami viszont a legcsodásabb volt ebben a foglalkozásban, hogy Jézus szemein és arcán próbáltunk meg egymásra tekinteni, egymást teremtett szépségében nézni és meglátni.
És hogy miért pont Máriapócsot választottunk a lelkigyakorlat helyszínének?
Orosz István atya szavaival élve: nem azért, mert az Istenszülőt ábrázoló festmény többször is könnyezett, nem is a mások által megélt csodákért, hanem a mindennap történő szívben zajló csoda megtapasztalásáért.

Köszönjük a lehetőséget! Még biztosan jövünk!

A 72 Tanítvány Mozgalom és a Háló Egyesület szervezte a Részigazság Klub legutóbbi estjét a budapesti Loyola Caféban február 28-án: Süveges Gergő kérdezett a jelenkori vallásosságról, Török Csaba teológus és Gyorgyovich Miklós szociológus válaszolt. A Magyar Kurír tudósítása >>

„Forró pontok a bioetikában” címmel tartott előadást Németh Gábor, a Győri Hittudományi Főiskola tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának irodavezetője február 27-én a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban. A Magyar Kurír tudósítása >>

A Nagybányai Háló Mozgalom 15. évfordulója keretén belül került megrendezésre a hagyományos hálós farsangi batyus bál (korhatár nélkül), amelyet 10. alkalommal szerveztünk meg, 2019. február 22-én. Az idei farsangi batyus bál megszervezésének a célja volt a népi hagyomány keretei között a régi és új baráti kapcsolatok ápolása és kialakítása, szórakozás, közös éneklés, tánc, és a velejáró vidámság. A jelmezbemutató a résztvevők fantáziájára volt bízva, a zsűrinek nagyon nehéz volt dönteni, volt közöttük varázsló, piaci árus, pillangó, hóvirág, migráns, rabló és más érdekesebbnél-érdekesebb jelmezek. Mindenkit díjaztak. 10 éve szervezzük meg a helyi magyar kultúrális központ épületében, pontosabban a Teleki Magyar Házban, gróf Teleki Sándor egykori lakóházában. A hagyományos rendezvényeink több pillérre épültek az évek folyamán, az egyik legfontosabb a hagyományőrzés és a közösségépítés.

Uglár Sándor képes beszámolója teljes terjedelmében Nagybánya honlapján >>

Uglár Sándor képes beszámolója teljes terjedelmében az Erdély.ma hírportálon >>

Uglár Sándornak a Magyar Kuríron megjelent írása >>

Uglár Sándornak a RomKat.ro-n megjelent írása >>

Farsangi bál a youtube-n 1.rész >>

Farsangi bál a youtube-n 2.rész >>

Már évek óta szervezzük a farsangi időszakban is gyermekfoglalkozásunkat, ahova úgy a gyerekek, mint az önkéntes ifi segítők is jelmezben érkeznek. Szokásunkhoz híven, ezen a farsangi foglalkozáson is egy vidám, pörgős vetélkedővel vártuk a gyerekeket, akik helyben lettek csapatokra osztva, és részben csapatban, részben egyénileg is versenyezhettek. Végül mindannyian bemutatták jelmezeiket, melyeket a zsűri kivétel nélkül díjazott is. Elmondhatjuk, hogy ez az egyik legsikeresebb és legvidámabb foglalkozásunk, hisz évről évre változik a résztvevők összetétele (5-11 éveseknek szól), mégis mindig 30-nál többen is összegyűlünk. Álarcba bújni pedig, és együtt mókázni mindig jó!

Konrád Evelyn

Képek a farsangról >>

További képek >>

2019. februárjában ismételten megrendezésre került a budapesti Háló S4-ben a kibővített vezetőségi értekezlet. Az értekezlet hagyományos volt a tematikáját tekintve, de az eddigi értekezletektől nagyon különbözött abban, hogy sokkal nagyobb számban vettek rajta részt ifik, akik végig együtt dolgoztak a Háló felnőtt tagságával. A találkozó teljes időtartamát a nagy körben megtartott beszámolók, témafelvetések és az ezeket követő, hálós hagyománynak számító, kiscsoportos beszélgetések, beszámolók követték. A résztvevők nagyon örültek annak, hogy a kiscsoportok összetétele folyamatosan változott, így vasárnapra mindenki mindenkivel megismerkedhetett. Erre természetesen rásegítettek a péntek és szombat esti kötetlen beszélgetések, és a Loyola Caféban elfogyasztott szombati ebéd, illetve a gyönyörű időben történő oda- visszasétálás, és a vasárnapi közös ima is.

Villányi Andrea részletes, jegyzőkönyvszerű beszámolója teljes egészében >>

 

Együttlét a Hálóban, együttlét Budapesten a közös gondolkodásban Helyzetkép: hosszú út, érkezés, kérdések, válaszok, megtiszteltetés, felelősség. A hosszú út képe esetemben sajátos értelmet nyer. Már nem földrajzi értelemben, hiszen a közepesen hosszú utat megtevők táborát gyarapítom. A szópárosban megbújó többletre gondolok. Hosszú út, a nyelv szellemi vetületében.
Az érkezés felé vezető várakozás legvégén furcsa mód nem kérdések vetődtek fel bennem, hanem annak a tapasztalata, hogy milyen lélekben hálózni és az a gyermekkorból örökölt reménnyel teli feszengés, hogy milyen lesz fizikailag is újra Hálózni, annak az örömét és felelősségét újra megtapasztalni.
Az ajtón belépve azon gondolkodtam, hogy milyen lesz a találkozás. Jelenthetem mosolyokkal teli. Egy fiatal számára, számomra, a nagyváros pezsgő hangulata, ‘vidékiként’ serkentő, az őszinte szeretettel teli fogadtatás még inkább.
A minőségi idő melyet közös munkában töltöttünk értékes együtt gondolkodássá alakult. Remélem a közös gondolkodás gyümölcsöző eredményeket nyújtott a Háló egészének, nekem biztosan. Számomra különösen értékes pillanatok azok voltak, amikor olyan Hálósokkal beszélgethettem, akikkel még eddig nem sikerült.
A közös szentmise, melyen együtt vettünk részt, úgy hiszem különösen megáldotta együttlétünket. Erre különösen nagy szüksége lesz szerintem az ifiknek s a régebb óta fiataloknak. A visszafele úton azon gondolkodtam, hogy én, sajátos helyzetemben, a régiómhoz mit tehetek majd hozzá és ez a gondolkodás úgy hiszem jó ötleteket szült, melyekre az érintettek nyitottak voltak. A Háló vezetőségi találkozóján való részvételem, számomra egy különösen nagy öröm s megtiszteltetés volt s bízom abban, hogy ezzel sokunk így volt

Majoros Péter

Péter Szabolcs és Tifán Sándor kezdeményezésével nagyon szép hagyomány van kibontakozó-félben az erdélyi Háló berkeiben. Körülbelül negyedévenként összegyűlnek az udvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és brassói Hálósok, egy teremfocimeccs ürügyén összemérik a tudásukat, kiengedik a gőzt, levezetik a hétköznapok feszültségeit, de főleg annak örülnek, hogy ismét találkozhattak, megölelhették egymást… Két-három hónappal ezelőtt Székelyudvarhelyen bogozták össze ismét a hálós focit, bár a közösség történetében nem ott volt az első teremfoci meccs, hanem Sepsiszentgyörgyön. 2019. február 9-én 16 és 17 óra között az új Sepsi Aréna biztosított teret az erdélyi Háló soron következő teremfoci mérkőzésének.

Józsa Attila hálós sportriporter tudósításának teljes szövege  >>

Koronka Sándor képei >>

Képek >>

Amikor megtudtam, hogy az ifivel csapatépítő hétvégére megyünk nem is volt kérdés számomra, hogy megyek én is. Tavaly nyáron voltam először ezzel a csapattal ilyen programon. Az a hétvége mai napig felejthetetlen emlék marad.
Így hát most is hatalmas elvárásokkal érkeztem Szentjobbra. Miután mindenki megérkezett, a kápolnában egy közös imával megnyitottuk a hétvégét. Ezután érkezett meg Dulău Dianna (Daya), aki csapatépítő játékokat, foglalkozásokat tartott, melyek végén részletesen megbeszéltük, miben segíthetik ezek a feladatok a mi csapattá való fejlődésünket, mit csináltunk jól vagy éppen miben kell még fejlődnünk. Számomra nagyon tetszett az a játék, amikor is ketten voltunk egy párban, s mind a ketten fogtuk az írószert, úgy kellett egy közös téli képet rajzolnunk, hogy egy adott ideig az egyikünk irányította a tollat, s aztán a másik, mindezt beszéd nélkül. Mi ezt a párommal nagyon élveztük, s rengeteget nevettünk a rajzolás közben. Ezen kívül rendkívül élveztem s nagyon hasznosnak találtam azt a feladatot, amikor beszéd nélkül, bekötött szemmel fel kellett állnunk növekvő sorrendbe, mindezt úgy, hogy csak mi magunk tudtuk milyen számunk van. Előtte egy 10 percben egyeztettünk, hogy ki hogyan fogja a másik tudtára adni a számát. Aztán 20 perc alatt fel kellett sorakoznunk. Végül is sikerült mindössze két hibával felsorakoznunk, ami a moderátor szerint egy nagyon jó teljesítmény.
Egy rövid kis pihenő után megkezdtük a délutáni foglalkozást, amit Rapa Erik tartott, s melynek fő témája a barátság volt. Ezen a foglalkozáson sok csapépítő játék volt, s egy nagyon érdekes, mély és őszinte beszélgetés alakult ki. Ebben a foglalkozásban nekem legjobban az a játék vagy inkább próbatétel tetszett a legjobban, amikor a csapat két részre oszlott, s úgy kellett, megadott alapanyagokból, egy közös hidat építsenek. Mindez nem is lett volna nehéz, ha egy helységben lettünk volna, de a játékban pont ez volt a csavar, hogy úgy kellett egy hidat összeállítsunk, hogy közben nem láttuk egymás munkáját. Viszont minden csoportból egy-egy ember a folyosón beszélhetett egymással. A végére sikerült egy stabil, bár kissé fura kinézetű hidat összeépítenünk, tehát elmondhatjuk, hogy sikeresen teljesítettük a feladatot. Este a kápolnában Lőrincz Bálint vezetésével egy kis elcsendesüléssel zártuk le a napot. Számomra nagyon felemelő volt látni, hogy Bálint milyen szívvel-lélekkel beszél a hitéről. Este még volt lehetőségünk egy kicsit bulizni, illetve beszélgetni.
Vasárnap reggel a kápolnában Rejtő Regina elmélkedésével nyitottuk meg a napot, s ezek után reggeliztünk, ezután egy energizer játék volt, hogy kicsit mozgassuk meg magunkat. Nagyon vicces pillanatok alakultak ki. Aztán átmentünk a templomba, s ott részt vettünk a szentmisén. A szentmise után Bálint vezetett egy foglalkozást, aminek a témája a barátság volt. Itt ismét nagyon érdekes beszélgetés alakult ki. Nagyon jó volt hallani más emberek szempontját, véleményét és tapasztalatait.
Ebéd után egy nagyon őszinte játék következett. Mindenki kiment s míg egy valaki háttal állt, addig a többiek annak függvényében álltak be, hogy mennyire érzik közel magukat az adott személyhez. Ez nagyon mély pillanat volt szerintem, mivel őszintén szembesülhettünk azzal, hogy mennyire állunk közel egymáshoz, s hogy hol kell még dolgozzunk. Ezután egy nagyon tartalmas kiscsoportra oszlottunk szét, ahol nagyon érdekes dolgokról beszélgettünk. Szerintem ezek nagyon hasznos tapasztalatok voltak, amiket akár mi is átültethetünk a mi életünkbe.
Ezek után egy nagyon érdekes foglalkozás jött. A fiúk és a lányok külön csoportra bomlottak szét, s az volt a feladat, hogy meg kellett vizsgáljuk, hogy az ellenkező nem hogyan barátkozik a nemén belül. Itt rengeteget nevettünk, mi fiúk. Mialatt megkerestük a barátkozási módszereiket nagyon sok vicc hangzott el, amiken nagyon jókat nevettünk. Ezután a két csapat ismét egy terembe ült s megkezdődött a megosztás. Persze ez előtt gondosan berendeztük a termet, két részre osztottuk, kötelet feszítettünk ki. A megosztás is viccesen telt, azonban mégis meg tudtunk beszélni komoly dolgokat
Végül az estét Boti zárta a kápolnában, egy nagyon tartalmas beszélgetéssel, utána pedig egy imával. Késő estig beszélgettünk, vicceket meséltünk, nevetgéltünk kisebb csoportokban, s itt fogalmazta meg Fekete Lacika azt, hogy milyen vagány, hogy most már az újak és a régiek is egy csapatként vannak, s nincs meg a klikkesedés. Ezzel a mondattal én is nagyon egyet értek, s persze nagyon örülök annak, hogy a régiek befogadtak minket.
Számomra hatalmas élmény marad a hétvége, rengeteg nagyon érdekes és tartalmas program volt, ha most így egyet kellene választanom, nem is tudnám, melyiket válasszam. Nagyon hasznos volt nekem a kiscsoport, ahol rengeteg megfontolandó dolgot hallottam, de ugyanennyire jó volt Bálint esti imája, Boti meditációs tornája, Erik játéka, Daya foglalkozása és a személyes beszélgetések.
Mint az összes többi Hálós program ez is örök emlék fog maradni a számomra, nagyon örülök, hogy részt vettem ezen a hétvégén, nagyon hálás vagyok azért, hogy rátaláltam erre a közösségre, s azért, hogy tagja lehetek.

Kovács László

 

Nagyon jól éreztem magam. Minden adott volt, a hangulat, a jó téma, a társaság... A hangulat megteremtésében nagy szerepe volt a kialakított programoknak. Ezeknek keretén belül megtaláltuk a közös hangot és sokkal felszabadultabbakká váltunk. Tetszettek a választott témák. A kiscsoportos beszélgetések komolyabb hangvételének köszönhetően sikerült mélyebben is elgondolkodnunk és ezáltal közelebb kerülni egymáshoz. Egyidőben tudtam elcsendesülni és mégis jól érezni magam a többiek társaságában. A szervezők nagyon jól megtalálták az egyensúlyt a játékok, beszélgetések és pihenők között, mindig sikerült elérjék, hogy izgatottan várjuk a következő programpontot.

Taar Alexandra

2. oldal / 64

Kárpát-medencei programjaink

Kattints a térképre!

Kérjük, támogassa az európai kezdeményezést!

Támogatóink:

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

S4 facebook

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

Nyári szünet az S4-ben

Augusztus 31.-ig szünetelnek az S4 nyilvános rendezvényei.
Augusztus végétől folytatódnak a megszokott állandó programjaink: Háló Jazz Klub, Kolta Galéria, Részigazság Klub, Dúdoló, Kertész Nótakör, Kézműves Kör, HTFT, az Albinoni Kamarazenekar koncertjei és bizonyára lesznek újak is. Szeptemberben, akárcsak tavaly, idén is lesznek Ars Sacra Fesztivál programjaink.

A szezonzáró 102. Háló Jazz Klubról írás jelent meg a magyarjazz.hu portálon.

A Kézműves Kör tagjai nyáron is találkoznak, a fotó a Pesti Vigadó tetőteraszán készült, együtt mentek kiállítást megtekinteni.

Újraindult a Tarsoly
2019. július 29.-én a tatai Háló-tábor megnyitóján volt az ünnepélyes bemutatója, a táborozók már ekkor a kezükbe vehették és olvashatták a 32 oldalas Tarsolyt. A Kiadványaink menüpontnál is olvasható és letölthető.

A Tarsoly következő száma várhatóan az év végén fog megjelenni.

 

2019.08.31. 19:00 Az Albinoni Kamarazenekar koncertje

Belépő: legalább 500 Ft/fő adomány, amelyet a Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 fenntartására fordítunk

 

2019.09.05. 19:30 Határon túli fiatalok találkozóhelye (HTFT)

A Budapesten tanuló és dolgozó külhoni fiatalok találkozója
általában a hónap első csütörtökén

 

2019.09.14. 19:30 Ars Sacra Fesztivál

"Azt hiszem" összművészeti előadás Pilinszky János írásai nyomán - Bemutató

Ars Sacra Fesztivál az S4-ben - részletek >>

 

2019.09.15. 19:00 Ars Sacra Fesztivál

Szeretetnyelv

Előadják: Kéri Kitty színművésznő és Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója
Írta és szerkesztette: Miklya Luzsányi Mónika

Ars Sacra Fesztivál az S4-ben - részletek >>

 

2019.09.16. 19:00 Ars Sacra Fesztivál

Ádám és Éva (stand-up comedy/egyszemélyes vígjáték a férfi-női kapcsolatokról)
Mi történik, ha összeeresztjük a nőt és a férfit? Végigkövetjük Ádám és Éva mindennapjait, és a közeljövőbe is fogunk időutazni. Terítékre kerül a kommunikáció, agyműködés, nemi szerepek. Az előadás ötvözi a pszichológia eredményeit számos közéleti és kultúrtörténeti utalással. Előadja:Benedek Zalán

15+ korosztálynak!

Ars Sacra Fesztivál az S4-ben >>

 

2019.09.18. 19:00 Ars Sacra

Robi Lakatos és együttese
koncert

Ars Sacra Fesztivál az S4-ben - részletek >>

 

2019.09.20. 19:00 Ars Sacra

Majoros Áron Zsolt szobrászművész és Mayer Éva grafikusművész, egy fiatal házaspár beszél Istenről, hivatásról, művészetről, családról...
Beszélgetőtárs Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes

Ars Sacra Fesztivál az S4-ben - részletek >>

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók