Schön György fotói
Két nappal az első adventi gyertya meggyújtása előtt, ismét, immár harmadik alkalommal rendeztünk, rendezhettünk magyar-lengyel (lengyel-magyar) zenés estet. A korábbi estektől eltérően ez alkalommal nemcsak az ezeréves barátság hívei és a magyar, ill. a lengyel népzene rajongói jöttek el, hanem az idén nyáron elhunyt kiváló történész, irodalomtörténész, író és egyetemi tanár, Kiss Gy. Csaba tisztelői is. Az estet Kiss Gy.Csaba emlékezetének szenteltük. A "színpad" mögötti hátteret az ő írásaiból vett részleteket tartalmazó tablók alkották.
Felütésként a "Mi lesz a számvetéssel" kötet nyitó írását, 56-os naplójának részletét Draskóczy Lídia olvasta fel, majd a nap zenei házigazdájának a Szépszerével együttesnek a hegedűse, Gyulai Farkas arra kérte a jelenlevőket, énekeljük el közösen régi, nem hivatalos himnuszunkat, a "Boldogasszonyánk"-at.
A személyes emlékezéseket őexcellenciája Jerzy Snopek, irodalomtörténész, műfordító, Lengyelország 2016 és 2022 közötti budapesti nagykövete kezdte, természetesen magyarul. Beszélt első, még a hetvenes évekbeli varsói találkozásukról, arról, hogy kollégák voltak egykor a Varsói Egyetemen, mesélt tavaly tavaszi utolsó találkozásukról, Kiss Gy. Csaba közéleti tevékenységéről, és volt kollégája kedvenc lengyel írójáról, Stanisław Vincenzről. A nagykövet úr már nem Varsóból jött, hanem a Balaton-felvidékről, nyugdíjasként itt telepedett le magyar felségével, Márta asszonnyal. Mivel a legelső ilyen 2018-as estünkön jelen volt Gyurcsik Iván egykori varsói nagykövetünk, így a S4 magyar-lengyel nagyköveti szinten paritásba került. Snopek úr után a Hitel folyóirat nevében dr.Petrik Béla folytatta az emlékezést. Beszélt a Bethlen Gábor Alapítványról, amely már a kommunizmus bukása előtt is egy civil társadalmi műhely volt. Idén Kiss Gy. Csaba posztumusz Bethlen Gábor-díjat kapott, ami példátlan a díj történetében. Amikor a díjat megszavazták, akkor az idei díjazott még élt, ám úgy döntöttek, hogy a időközben bekövetkezett halála ellenére neki adják. Szó volt a díjazott szellemi fejlődéséről, politikai világlátása a lengyelektől tanult volt. Két mondatot emelnék ki ebből a beszédből. "Nála többet levesebben tettek azért a szellemi, kulturális közösségért, amelyet Közép-Európának hívunk." "Nem hiszem, hogy volna a magyar szellemi életnek olyan alakja, aki vendégtanárkodott volna Zágrábban, Nyitrán, Prágában és Varsóban."
Az emlékesten Kiss Gy. Csaba családjából jelen volt húga, Kiss Csilla, valamint lánya és veje. A hallgatóság soraiban helyet foglalt dr.Dávid Mária, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület elnök asszonya. Kiss Gy. Csaba könyveinek kiadójának, a Nap Kiadónak vezetője, Sebestyén Ilona egy kis asztalnál árulta az idén elhunyt könyveit.
Jómagam Csaba tisztelőihez tartozom. Ismertem személyesen, találkoztam vele könyvvásárokon, dedikált nekem, a Lengyel Intézetben többször is hosszasan beszélgethettem vele, tanácsokat adott, mit olvassak a lengyel irodalomból. Ha meg kellene mondanom mely könyveit kedvelem legjobban, akkor a Budapest-Zágráb oda-vissza, a Hol vagy, hazám? Kelet-Közép-Európa himnuszai, és A magyar kapcsolat címeket említeném. A felsoroltak közül a leghosszabb cím kapcsán muszáj megjegyeznem, hogy javaslom a legközelebbi ilyen alkalomnál, ha már elénekeljük a "Boldogasszonyánk"-at, akkor játsszuk le a "Boże, coś Polskę"-t (Isten, Lengyelhont valami) is, és így a régi, nem hivatalos himnuszok tekintetében is paritásba kerülünk. A kirakatba pedig, legalább erre az egy estére a hastáncos plakát mellé ezt is kitehetnénk, van ilyenünk is, elég rég óta. A Magyar kapcsolatról meg kell írnom, hogy annak eredeti címe "Węgierski łącznik" volt és a varsói Fronda adta ki, magyar fordítását a Bem Egyesületnek köszönhetjük. Erről a Wikipédia szócikke hallgat.
Az est vendég fellépő lengyel népzenészei a Kapela Ozimkowicza együttes volt, ők a Szépszerével együttessel való kapcsolat révén jutottak el hozzánk. Az együttes két tagját már a tavalyi fellépésükön megismerhettük, erről a Tarsoly 2024.évi augusztusi számának 5.oldalán olvashatunk. A dobosuk, Michał Biel akkor Daj Ognia, a cimbalmos Paweł Iwan pedig Hajda-Banda tagként lépett fel. Idén csellósként megismerhettük Paweł felségét, Annát, hegedűn Konrad Ozim játszott. Paweł cimbalma nem nagyméretű pedálos cimbalom volt, hanem az un. kiscimbalom modern technológiával készült változata.
A S4 állandó házigazdája, Schön Gyuri felkért, a lengyelek koncertjén tolmácsoljam a zenekarvezető és énekes Paweł Iwan szavait. A zenekar Podkarpatia és Zakarpatia népzenéjét játszotta. Az előbbi lengyel földrajzi név szó szerint Kárpátalját jelenti, ez valójában Lengyelország délkeleti régiójának egészen a csücske, és kiterjed a határ túl oldala menti vidékre is, az utóbbi pedig szó szerint Kárpátokon túli terület, ez a mi fogalmaink szerinti Kárpátalja.
Az együttes egy virrasztó énekkel kezdett, az első számukat nekünk tanulták meg, a műsorukkal szándékosan erre az alkalomra készültek. Játszottak népballadát, zsidó népzenét, ortodox szakrális zenét. Az egyik hosszú szerelmi történet éneklése után Paweł elmondta, ezt jó pár éve egy Jarosław környéki idős asszonytól tanulta, és minden újabb találkozásuk alkalommával a dal eléneklése után a néni sírva fakadt. Az ortodox szakrális zene után Paweł zavarba hozott. Azt mondta, ez január 18.-ról, azaz a Jordan-napról szól, a folyókról, más szóval a Dunajokról (Duna lengyelül Dunaj). Úgy tudom, január 18. Árpádházi Szent Margit ünnepe, és Duna (Dunaj) csak egy van, az is ide két buszmegállónyira folyik, és nem Lengyelországban. Ráhagytam, mindegy, nem vitatkozom, muzsikáljanak. A dolog nem hagyott nyugodni, utána néztem az interneten. A régies lengyel nyelv szótára írja: a régi népdalokban ez nem az ilyen nevű ismert nagy európai folyót jelenti, hanem jelent minden mély és lassú folyású folyót, és a Dunaj (Duna) szót többes számban használják. A magyarországi lengyel cserkészek által kiadott idei naptáramban január 18-nál Małgorzata és Piotr (Margit és Péter) áll. A közeli kínai áruházban vásárolt magyar nyelvű naptárban Piroska és Margit, a Magyar Kurír által kiadottban is ez a két név szerepel. Körülnéztem más boltokban és nagyáruházakban, az ott kapható (és nem légmentesen becsomagolva árult) naptáraknál vagy csak Piroska olvasható, vagy Piroska, Beáta és Aténa, mert a "nem létező" globális fegyelmező hatalom erre kényszeríti őket. A Jordan-napot is kinyomoztam. A görögkeletiek (pravoszlávok) így hívják Urunk megkeresztelésének ünnepét, és e napon végzik a víz szentelését.
A Kapela Ozinkowicza koncertje után a Szépszerével közös, sokáig tartó örömzenéléssel és táncházzal zárult a nap. A feleségével mellettem ülő úr teljesen el volt ragadtatva Gyulai Farkas hegedűjátékától és Paweł Iwan-éktól. Kapela Ozinkowicza CD-t akart vásárolni. Kiderült, még nincs ilyen, de Paweł megígérte, hogy rövidesen felvesznek egyet. Remélem, jövőre is jönnek, és hoznak saját CD-t.
Margitfalvy György
A képre klikkelve visszahallgathatók az emlékező beszédek, valamint Kapela Ozinkowicza koncertjéből egy negyedórás részlet, amely 28:10-kor kezdődik. A videó elején hallható, ahogy gitárral (Magyar Krisztina) kísért halk Taizé-i énekes imával vártuk a megemlékezőket.
Az estet Belváros-Lipótváros Önkormányzata támogatta.
