Itt a Közösségi Műhely tagjai mutatkoznak be. Leginkább személyes impresszumnak szánjuk ezt a pár sort: 2007 elején történetesen mi kezdtünk el gondolkodni a kisközösségek életéről...

Elérhetőségünk: km {kukac} halo {pont} hu

Bittsánszky Lotti

Irodai munkát végzek egy egyetemen. Amúgy mentálhigiénés szakember vagyok. Budapest belvárosában, a nyolcadik kerületben lakom. A Pesti Jézus Szíve Jezsuita templomba járok. Nagyon fontos ez a templomközösség számomra, de a vasárnapi misén megélt közösségnél jobban még nem tartozom ide. Ennek talán az is oka, hogy mindig is nagyon sok templom volt lakóhelyemhez közel, így nem alakult ki szorosabb kötődés egyikhez sem. Tartoztam a Tömő utcai Béke Királynéja lelkészséghez, a Szent Rókus plébániához a Blaha Lujza térnél, és a Krisztus Király Plébániához a Mikszáth térnél.

15-16 éves voltam, amikor fontossá vált számomra, hogy szűkebb értelemben vett kisközösséghez tartozzam. Némi keresgélés után így jutottam le a Regnum Marianum Mozgalom egyik kisközösségébe, ahova azóta is tartozom. Egy pár év óta a családossá válás következtében egyre nehezebben működik közösségünk, de továbbra is fontos számunkra, igyekszünk megtalálni a megoldást. 18-20 évesen vált nagyon fontossá számomra, hogy megtaláljam személyes feladatomat az Egyházban. Ekkor találkoztam az Antióchia Ifjúsági Lelkiségi Mozgalommal, és vehettem részt magyarországi elindításában. Az Antióchia is kisközösségi formában plébániához kötődve működik missziós küldetéssel. Ez a két közösség az ahol a legtöbbet fejlődhettem, és tanulhattam arról, mit jelent az hogy a kisközösség az egyház személyes arca. A Hálóhoz 1999 nyarán kapcsolódtam, a homoródfürdői táborban voltam először. A Hálóban vált az Egyház igazán személyessé, szerethetővé és élővé számomra.

Gaga Zsuzsa

Nyíregyháza mellett, egy kis faluban, Nyírszőlősön van az „otthonom”. 1996. óta kisebb-nagyobb megszakításokkal Budapesten élek.

Egész korán kezdtem a dolgos hétköznapokat. Foglalkoztam értelmi fogyatékos emberekkel, gondoztam időseket, plébániai feladatokat is elláttam és a KALÁSZ mozgalom munkáját is segítettem. 2002-től kezdve a Hálóban dolgozom, ahol többek között találkozók szervezésével foglalkozom. Az évek során végzett feladatok mind nagyban segítették az emberekkel való kommunikációmat. Segítették a kapcsolatteremtést.

Ketten vagyunk testvérek, így nem sorakozhatunk be a nagycsaládosok táborába, mégis mindig úgy alakult az életünk, hogy nagyszülőkkel, unokatestvérekkel, barátokkal, szomszédokkal volt tele a ház.

A nyírszőlősi egyházközség számomra ma is a nagy családomat jelenti. Aktívan részt veszek az egyházközség életében: ifjúsági csoportot vezetek, táboroztatok, kirándulásokat szervezek, havonta 1x sekrestyés szolgálatot vállalok... Ha tehetem 2 hetente hazamegyek, és a kapott talentumokat megpróbálom kamatoztatni.

Bayer Róbert

Öt-gyermekes villamosmérnök vagyok, Buda déli részéből. Húsz évig éltem Pesterzsébeten, tízig a Gellérthegyen, és tizenéve lakom a Baross Gábor telepen. Középiskolás koromban kerültem katolikus kisközösségbe a budai (ma ciszterci) Szent Imre Plébánián. Mióta megnősültem, folyamatosan foglalkozom is különböző kisközösségek tagjaival: programjaikkal, vezetésükkel, életük alakulásával. Néhány ifjúsági közösség után most két családos körbe tartozunk a feleségemmel. A Hálóban több mint tíz éve tevékenykedem. A közösségek lelkisége, Istenhez vezető ereje érdekel leginkább, a belső missziójuk – a tagok megnyílása egymás és Isten felé; és a külső misszió, ha van ehhez ereje és hivatása a kiscsoportnak: hogyan jelenítsük meg az élő Istent a világban. Nem tartozom lelkiségi mozgalomhoz, leginkább plébániai közösségek között forgolódom. Látom esetlegességüket, de élvezem bátor kezdeményezőkészségüket az Egyházban.
Hiszek abban, hogy a legtöbb ember, aki valamit szeretne kezdeni az életével, érdekes és vonzó. Emiatt szeretek a Hálóban lenni, itt tenni valamit az Egyházért. Sok elkötelezett emberrel találkozhatom itt, a kisközösségek metszéspontjában.

Koncz András

Sosem gondoltam végig, hogy mi szeretnék lenni. Mindig mindenben ugyanazt keresem. Azt hiszem az ember utolsó óráján nem az lesz a kérdés, hogy zenész volt-e, irodavezető, férj és ötgyerekes apuka vagy ehelyett matematikus, újságíró és szingli. Hanem az, hogy mindezeket a dolgokat hogyan csinálta. Engem ez vezérel: ne azon gondolkodjam, hogy hogyan kerültem ide, miért éppen ezt csinálom, hanem hogy mindezt megpróbáljam minél jobban csinálni. Tudom, hogy tökéletes soha nem leszek. De megpróbálok mindent tökéletesen csinálni. És néha - nagyon ritkán - ez sikerül is.

A Hálóba belecsöppentem, és ettől kezdve itt igyekszem mindent a lehető legjobban csinálni. Úgy éreztem, hogy a Hálónak a kisközösségekről való gondolkodásra van a legnagyobb szüksége. Így hát ebbe vágtam (vágtunk) bele. Nagyon szeretek a Közösségi Műhelyben dolgozni. Mert ez egy közös munka. Mert fontos dolgokkal foglalkozunk. Mert nyitottak tudunk maradni. Mert nem hazudunk egymásnak.

Sok éven át szabadúszó zenészként dolgoztam, gregorián és reneszánsz zenét énekelve. Ezt ma sem tudom feladni. Közben érkeztek a gyerekek is. (Kicsit tervezetlenül, mint az egész élet, de egy csöppet sem bánom.) Aztán jött a Háló is: azonnal nyakig beleugorva. Ma életem legnagyobb kihívása, hogy megpróbáljam megtalálni az egyensúlyt e színek és hangok között, és emellett életben is maradjak...

Juhászné Bucsek Mária

Katolikus főiskolán tanítok tanító és szociálpedagógus szakos hallgatókat. Két szakterületem így integrálódva jelenik meg mostani hivatásomban. Biológusként a kutatás nem elégítette ki azt az igényemet, hogy munkám során emberekkel foglalkozzak, ne csak vizsgálati mintákkal. Ezért módosítottam pályámat többféle mentálhigiénés továbbképzés segítségével. Három felnőtt fiam van, az ő nevelésük során megtapasztaltam, hogy ők is alakítanak engem. Ezt a tapasztalatot jelenlegi munkámban is szeretem, növekedésben tart.

Egyházi közösségünk saját életünkben fontos szerepet tölt be. Részt veszünk férjemmel, Bálinttal együtt a Cursillo lelkiségi mozgalomban, amely kereszténységünk alakításában, erősítésében segít nekünk és feladatot ad a környezetünk formálására. A Háló mozgalomba csak nemrégiben kapcsolódtam be, de kiegészíti mindazt a területet, ahol otthonos lehetek.

A Háló Közösségi Műhely a keresztény közösségek fejlesztésével kapcsolódik ahhoz a területhez, amit a munkámban felismertem, mint a legfontosabb hiányok megszüntetésére alkalmas lehetőséget a szociálpedagógusok feladatai között. A közösségek létrehozása, az önszerveződés elősegítése, közös problémák felismerése és a megoldások keresése, a megoldásért vállalt összefogás és önkéntes munka lehet a jelenlegi társadalmi problémák gyógyítására is egy beavatkozási mód, amit hangsúlyosabban képviselhetek a főiskolai oktatásban.

Juhász Bálint

Mérnök vagyok, feleségem Mária biológus, három felnőtt fiúnk van. Házasságunk kezdete óta Máriával majdnem mindig volt közösségünk. Ezek a közösségek végig kísérték életünket, gazdagabbá tették, és sokszor segítséget, biztos hátteret jelentettek számunkra. Egyben lehetőséget is adnak a családunkon kívüli közös tevékenységre, amelyet mindig nagyon szerettem volna, de a különböző végzettségünk és munkánk nem tette lehetővé. Ma három közösség nagyon fontos számunkra, a máriaremetei nagycsaládos közösségünk (Waigand Közösség), a Cursillo mozgalomban megismert barátaink és a Háló.

A remetei, helyi közösségünk nemcsak "vasárnapi", de a mindennapjainkat is átszövik a baráti kapcsolatok és a közös események. A Cursillo, a kereszténység tanfolyama, - egy hétvége - nagy hatással volt ránk, megváltoztatta az életünket. Mindketten részt veszünk a Cursillo munkájában, amelynek küldetését nagyon fontosnak tartom az érett és tudatos kereszténnyé válás folyamatában. A Háló közösségi életünk kitágulását jelentette. Megismertünk távol élő magyar keresztény testvéreket, ezek a kapcsolatok kölcsönösen gazdagítanak. A Háló tevékenységét különösen jelentősnek tartom, mert Kárpát-medence-szerte támogatja és segíti a közösségek működését. Ezek a közösségek erősítik egymást, miközben kiterjedt baráti-szeretet háló épül köztünk.