Röviden, csak egy pár gondolatot osztok meg veletek.
Az utazás, a találkozás, az együttlét öröme, azt hiszem hosszabb időre színesíteni fogja napjaimat. Még zsong a lelkem és a gondolataim csaponganak. A találkozó képei állandóan peregnek lelki szemeim előtt. Vártam nagyon a találkozást veletek mindőtökkel. Jó volt újra látni benneteket és új arcokat is felfedezni.
A program egy interaktív beszámolóval kezdődött egyéves munkánkról amelyet Konrád Katalin és dr. Berényi András tartottak „Hagyományaink" cím alatt.

 
A program egy interaktív beszámolóval kezdődött egyéves munkánkról amelyet Konrád Katalin és dr. Berényi András tartottak „Hagyományaink" cím alatt.Majd délelőtt kezdődött a konzultációs nap.

Igazi pörgős munkanap volt, mi a bogozók már hozzá szoktunk és azt hiszem sokan élveztük is. Talán egy kissé kevés volt a szünet amikor egymással is tudtunk beszélgetni, megosztani az élményeket. A téma sokunk számára érdekes volt: „Fal és kapu" – identitás és nyitottság a közösségben. Érdeklődéssel és kíváncsisággal vártam a debreceni kisközösségek képviselőinek bemutatkozását és a témáról elmondott élményeiket és tapasztalataikat. Örömmel ismertem fel több ismerős arcot, akikkel találkoztam már más rendezvények alkalmával is.

Szívből köszönöm, dr. Papp Tibor görög-katolikus parókus lendületes előadását. Még át kell olvasnom párszor a jegyzeteimet, mert rám is érvényesek a megfogalmazott gondolatai. Tanuljunk meg élni a talentumainkkal, igyekezzünk elhatárolni magunkat az elégedetlenektől, ne felejtsünk el örülni annak amink van; éljünk nyitott szemmel, jobb élet lehetősége van előttünk – használjuk ki; gondolkozzunk el értékeinken. Sokszor gond számomra is az időbeosztás. Nem sikerül elhatárolódnom az „időrablók"-tól. Hol kell kaput hagynom azon a falon amit építek magam körül ellenük? Viszont az ember közösségi lény, nem zárkózhat el, mi fontos számomra? Én is sokat küszködök az időbeosztással. Sokszor érzem úgy hogy „elfolyik az idő". Érdekes volt rácsodálkoznom az előadás folyamán, hogy igen, boldoggá tesz a hitem. A kérdés amit naponta fel kéne tennem magamnak: mikor hozott rám szégyent Isten akaratának teljesítése? A következtetés: az identitás megtalálása egy kapu, nyitás mások felé, Isten igényes velünk szemben, ne kiskapukat keressünk. Add magad, az egész valódat, őszintén: „Isten országa köztetek van". Az előadást, a parókus egy versel zárta. A vers címe: „Kértem Istent". Érdemes elolvasni.

A kiscsoportos beszélgetések és a műhelymunka sok izgalmas kérdést, gondolatot ébresztett bennünk, de nem sikerült a témát kimerítenünk az idő rövidsége miatt.
Azt hiszem, hogy a „Fal és kapu" téma sokáig fog még minket foglalkoztatni.