Az idei 2011. december 3-i nagykárolyi Háló találkozót a család évének záró találkozójának is tekinthettük. A találkozón az iskolában nem csak a családosok vettek részt (több mint 70 fő), ami a család megbecsülését vagy éppen az utána való vágyat is jelentette. A nemzet kenyere és a nemzeti színű gyertya most sem hiányzott a találkozón.

A találkozón a nagykárolyiakon kívül képviseltették magukat a szatmárnémeti és nagybányai hálósok, Budapestről feleségemmel vettem részt. A találkozót Pakulár Judit nyitotta meg, majd a bemutatkozások után ima következett. A fő előadást a Kibédről érkezett Pék Sándor atya tartotta. Előadását az aznapi evangéliummal kapcsolatos elmélkedéssel kezdte és közös gondolkodást kért a hallgatóktól. Az evangélium fő mondanivalója „Az aratni való sok de kevés a munkás." Azóta eltelt közel 2000 év, és ma mit látunk, tapasztalunk: „Talán nem is sok az aratni való, mert kevesen élnek hitben. Ma a családokra vonatkozóan van aratni való, itt kell munkálkodnunk." – mondotta Pék Sándor atya. Az atya a továbbiakban azt fejtegette, hogy a család egy boltívhez hasonlítható. A boltív két felfelé ívelő gyengeség, melyet a kiékelő feszítőkő tesz erőssé. Ehhez az erősséghez az kell, hogy a boltív ne legyen lapos, mert akkor bármilyen kötőanyagot, feszítőkövet is használunk előbb utóbb le fog szakadni!

Az előadás további részében vetített képeket láthattunk. Az első képen a családok számának és fennmaradásának csökkenése miatti súlyos demográfiai adatokkal szembesültünk. Mindez nem csak hazánkra, hanem szinte egész Európára vonatkozik. Európának tanulnia kellene a Római Birodalom összeomlásának okából, mely nem volt más, mint a család dekadens megtagadása, mely a lakosság számának 65-ről 15 millióra való zsugorodását jelentette.

A második kép a házasságnak, a családnak a Szentháromság ikonban való megjelenítését mutatta. Minden egyes alak és a háttér egy-egy bibliai történést formált. A színek pedig jelképeket jelentettek: a kék, a kék-barna és zöld mint bibliai jelképek jelentek meg.

A további képekből kiragadnék még egyet, mely egy szép idős hölgyet ábrázolt. Miért maradt szép az idős hölgy? Egyszerű a válasz: – mert szerette a férje!

Még néhány gondolat a mélyre evező előadásból:

• A házasság, a család isteni küldetés.
• Egyetlen család sem képes megvalósítani önmagát az uralkodás és az önkény tanítása alapján.
• A családi kapcsolat rendben tartásához kell: elsősorban a szeretet, a jó szó, a dicséret, a köszönet, a megbocsájtás, az erkölcsi fölény feladása, továbbá az, hogy a házastársak egymásra elegendő időt szánjanak.
• Egészségkultusz van, házasságkultusz vajon miért nincs?
• Végül az abortusz kiáltó gondolata: idegent megölni büntetendő, a születendő családtagot szabad?!

Ezúton is, még egyszer köszönjük Pék Sándor atyának a mindenki számára fontos lelki táplálékot adó előadását.

Az előadás után egy részletet kértem hozzászólásként levetíteni Székely János Püspöknek a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás 20. Országos Találkozójának szentmiséjén elhangzott szentbeszédéből mely a globalizmusnak az Isten és a vallás, a család, a nemzet a fizikai föld és a közösségek halálos ellenségként való kezeléséről szólt.

A kiscsoportos foglalkozások témaköre az előadáson elhangzottakból állt össze. A rendezők felkérésére kiscsoportot vezettem. A beszélgetés érdekesen alakult, mivel voltak házasok, elváltak és házasság előtt állók is a csoportban. Szinte minden hozzászólónál visszacsengtek az előadáson elhangzottak. Többek között a lelki kapcsolat fontossága (boltív), a megfontolt párválasztás fontossága, a külföldi munkavállalás hátrányai (egymásra fordított idő), a szeretet az odafigyelés fontossága (családi kapcsolat), valamint a gyerek elsődlegességének kérdése a házastárssal szemben.

Az ebédet egy takaros kisvendéglőben fogyasztottuk el ahol a nemzet kenyeréből is mindenki kóstolót vehetett.

A délutáni program három tanúságtétellel folytatódott. A tanúságtételek érdekessége volt, hogy házas, családos görögkatolikus (Vadas Krisztián és felesége) és unitárus (Berta Zsuzsa) lelkészek , arról is beszéltek, szerintük hogyan lehet összeegyeztetni a papság hivatását és a családot. Melyik az elsőbb? A válaszok tömören: „Az elsőbbség kérdése nem probléma, mert a kettő egyben van." Továbbá: „ A hit szabad megválasztása a fontos."

A harmadik tanúságtévő egy „civil" házaspár (Pap Czier Bernadett és férje) volt, akik a karrier, a munkahelyi követelmények és a családi élet ütközéseiről, az ezekkel megvívott harcaikról beszéltek. Házasságuk úgy maradt meg, hogy a munkahely elé sorolták a házasságot a családot. Fontos szerepet játszott életükben a házas hétvége mozgalomban való részvétel is.

A találkozó a műhelymunkákkal fejeződött be, melyek az origami Bertók Edittel (elsősorban gyerekprogram), a József Attila megemlékezés Belényi Andrea vezetésével, Pakulár Barbara szereplésével és az imalánc témájával Pálinkás Gabriella vezetésével foglalkoztak.

A találkozó után hálós szentmisén vehettünk részt a Kalazanci Szent József templomban. A szentbeszéd fontos gondolatai: az életszentség nem csak a papoké, hanem a családoké is. Az édesanyai és édesapai hivatás is szentté tehet.

Köszönet a találkozó főszervezőinek Pakulár Juditnak és testvérének Mártinak a rólunk való gondoskodásért és köszönet mindenkinek aki a találkozó sikeréért dolgozott.

Gyöngyössy Lajos