Ami a legmélyebben személyes, az egyben a legáltalánosabb is.

"Voltak időszakaim, amikor a diákjaimmal vagy a kollégákkal való beszélgetéseimben, az írásaimban olyan mélyen személyes formában fejeztem ki magamat, olyan attitűdöket mutattam meg, amelyeket - úgy hittem - rajtam kívül az égvilágon senki más nem érthetett, azok annyira sajátosan csak engem tükröztek. ... Meglepő módon azonban úgy találtam, hogy azok az érzések, amelyek számomra mélyen intimek, személyesek - s ezért azt hittem, másoknak teljesen érthetetlenek -, egyúttal valami olyant fejeztek ki, amire nagyon sokan rezonáltak. Lassanként elhittem, hogy ami a legmélyebben személyes és ami látszólag leginkább csak rám jellemző, az egyben - ha megtanulom kifejezni és másokkal megosztani - a legtöbbet mondja az embereknek." - Carl R. Rogers

A Hálóban az egyik alapértékünk a személyesség. Elhisszük, hogy érdemes mélyre evezni?

Az alcsíki Háló találkozóról

Egységben az erő... ?
A kotormányi Szeret-lak adott otthont az elmúlt vasárnap megszervezett alcsíki Háló Találkozónak, ahol újra gyarapodhattunk bölcsességben, szeretetben, és mindezek mellett természetesen a lelki vigasztalás sem maradhatott el.

A regisztráció után gyönyörű kiállításmegnyitón vettünk részt, ahol Bács Béla János, csíki hálós festményeiben gyönyörködhettünk, valamint írásaiból hallhattunk egy kis ízelítőt, amihez a zenei aláfestést Vass Emő, ugyancsak csíki hálós, fuvola játéka biztosította. Ezt követően egy kis ismerkedés következett, de mivel már többnyire ismertük egymást inkább arra figyeltünk, azt mondjuk el, hogy kinek mit jelent a Háló.
A bemutatkozás, valamint bemutatás után egy előadás következett, amelyet Csibi József, kézdiszentléleki plébános tartott. Számomra nagyon érdekes volt az előadás, mert nagyon sok mindenre rávilágított általa a plébános úr. Rájöttem, hogy a mai világban számomra a közösség, az együttlét embertársaimmal, a meghitt beszélgetések a barátaimmal, sokkal fontosabbak, mint az, hogy minden vasárnapos katolikus legyek, ám nem tudom igazából megélni a hitemet. Több olyan embert ismerek, akik vasárnaponként szentmisén vesznek részt, de csak megszokásból teszik ezt és egyáltalán nem azért, hogy közel kerüljenek Istenhez. Az előadásból sajnos arra kellett rájöjjek, nagyon sok dolgunk van még a csíki vidéken ahhoz, hogy sikerüljön megértetni az emberekkel, a kisközösségek nem az egyházat akarják szétrombolni, nem szektaként működnek, hanem épp ellenkezőleg. A kiscsoportos beszélgetésben is ezeket a gondolatokat próbáltuk megosztani egymással, valamint a különböző kapcsolatok is szóba jöttek, hiszen minden összefüggésben van. Ha nem vagyok jó kapcsolatban Istennel, akkor ez a rossz közérzet kivetítődik a környezetemre is, és ha nem vagyok jó kapcsolatban magammal, nem vagyok elégedett magammal, az is épp úgy befolyásolja az embertársaimmal való kapcsolataimat. A szentmise előtt a szent korona másolatát tekinthettük meg, valamint történelmi hátterét ismerhettük meg.
Vasárnap Sarlós Boldogasszony volt, ami a kis település búcsú napja is, így egy kicsit mi is bekapcsolódtunk a falu ünnepébe és részt vettünk a búcsús szentmisén, ami a kotormányi kápolna udvarán volt megtartva. A szentmisét követően az ebéd előkészítésében ügyködött kicsi és nagy egyaránt, így találó volt a nap mottója: egységben az erő, hisz pillanatok alatt sikerült elkészíteni a bográcsost, és amíg az étel megfőtt, addig a csíkszentgyörgyi egyházi kórus gyönyörű előadását hallgathattuk. A nagyon finom ebéd után pedig a táborra hangolódtunk egy kicsit, megbeszéltük a különböző adminisztrációs dolgokat, majd mindenki nagy várakozással tért haza, hiszen már nem kell sokat aludni és újra találkozunk azokkal az emberekkel, akik között nagyon jól érezzük magunkat.

Dénes Teca

 
Még nincs azonosítód?
Joomla oldal, készítette: Tel-e-universum Kft.