A baráti szívélyes üdvözletek és a finom vacsora után megnyugodva és letéve az elmúlt nap fáradalmait meghallgattuk msgr. Gyuris László, nagybecskereki plébános előadását, amelynek A család a jövőnk volt a címe. Bevezetője elmélkedésre és magunkba szállásra késztetett mindannyiunkat. Megerősítette bennem azt a tudatot, hogy csak Isten tanításának követése teheti boldoggá az embert, mert Isten maga a Szeretet. Az Úr akarata volt elejétől fogva, hogy az ember családban éljen. A saját képmására teremtett minket, hogy mi is „szeretetté", „szentekké" váljunk. Ez úgy történhet, ha törekszünk az Ő törvénye szerint élni, szeretettel Isten és embertársaink iránt, elfogadva szeretetből a szenvedést is, és nyitott szívvel hirdetni másoknak a nagy Örömhírt. Hogy mindez könnyebb legyen számunkra példaképet is kaptunk a Szentcsalád személyében, ahol megtapasztalhatjuk az anya, a férj és gyerek feladatait, erényeit és Istenre hagyatkozó hitét. Életünk, boldogulásunk, megmaradásunk és jövőnk a család – fejezte be elmélkedését László atya.
Így feltöltődött lélekkel indultunk a kápolnába ahol Ft. Vreckó Ferenc atya vezetésével szentségimádáson vettünk részt. Megköszöntük az Úrnak az előttünk álló új év feladatait és lehetőségeit és segítségéért könyörögtünk, hogy leküzdhessük az elkövetkező nehézségeket, családunkban, közösségeinkben és a Háló berkeiben. Megbékélt lélekkel tértünk nyugovóra az esti ima után.
Vasárnap következett a találkozó munka jellegű része. Áttekintettük együtt a tavalyi év hálós eseményeit, és megelégedéssel nyugtáztuk, hogy Isten segítségével megvalósítottuk terveinket. 12 találkozót szerveztünk Délvidék szerte és emellett még 4 Kárpát-medencei hálós rendezvényre is eljutottunk szervezetten.
A 2011-es év elején ezen a találkozón szerettük volna összeállítani az évi programtervezetet. Nagy örömünkre a bogozók aktív közreműködésének, lelkesedésének, és a már otthoni kerületi megbeszéléseiknek köszönve gyorsan kialakult az idei gazdagnak ígérkező hálós rendezvények sorrendje és ezeknek időpontjai. Engem nagyon felbátorított, hogy láttam, vannak még lelkes, tenni vágyó fiatalok és kevésbé fiatalok, akik merik vállalni a kihívásokat, és nem sajnálják a Háló ügyéért az idejüket és a fáradságukat. Nagyon jól esett, hogy sokan konkrét feladatokat is vállaltak terveink megvalósítása érdekében. A záró megszólaláskor egymást erősítve mondhattuk el milyen jó volt nekünk itt együtt lenni és az Ároni áldással búcsúzva indultunk útnak.

Halmai Ági