Csudálatos dolog, de igaz, hogy az emberek a völgyeket szeretik és nem a hegyeket.
Talán mert félnek tőlük; lehet. Hogy itt fenn erdőt látnak, meg követ, meg felleget, aki az ormok körül tekereg.
Hogy itt fenn erősebben zeng a zivatar. Pedig itt korábban kél a nap és későbben nyugszik, és – közelebb az Isten. De talán éppen ezért nem szeretik a hegyeket.
Akik itt fenn élünk, emberrel ritkábban beszélünk. De sok mindent látunk mi. A völgyi ember minket nem láthat, de mi belelátunk a faluba, az udvarokba, a földekre és a kertekbe, belelátunk a völgyi ember életébe. Mindent látunk és sokat tudunk. De ők nem is láthatnak minket.
Ők csak a nagy hegyet látják, a köveket és a gomolygó fellegeket, aki minket beborít, és hallják zúgni a szelet. De minket nem látnak. A mi dolgainkat nem tudhatják, a mi életünk nekik titok örökké.
Talán azért nem is szeretnek minket a völgyi emberek; mert az ember nem szereti, ha feje felett valami ösmeretlenséget tud.
És mégis, a hegyi ember örökké lefelé húzódik. Mint a vizek, mint éppen a mi vizeink is.
Mert sok gyönyörűséges víz fakad a mi hegyeinkben, friss, tiszta vizek, fiatalok, örökké sietők és vidámak. És lám, elfutnak tőlünk, mind el, sebesen rohanva, zúgva, ahányan annyifelé.
De vissza nem tud jönni egy is.
A mi embereink is olyanok, mint a vizeink, örökké lefelé nézők, örökké lefelé vágyódók. Mennek is, mindig csak mennek, húzódnak a vizek mentén lefelé a völgyi falukba, a városokba. Sokan mennek.
És mint a vizek is, vissza nem tud jönni belőlük egy is, fel a hegyre.
… De lám, megtörtént egyszer, hogy egy ember a völgyből elindult fel a hegynek. Hanem az bizonyára bolond volt. Így tartja mindenki. Akkor pedig igaz is kell hogy legyen.

Kós Károly: Varju nemzetség (részlet)

2009 csudálatos év volt a Hálóban.

Igaz, néha csak az erdőt láttuk a fellegekben,
de sok gyönyörűséges víz fakadt a mi hegyeinkben is.
Néha pedig erősebben zengett körülöttünk a válság zivatara,
de éppen ez adott erőt felülemelkedni a mindennapokon.

Mint világ bolondjai szegődtünk a hegyre menő ember nyomába mi is...

Karácsony idejében néhány napnyi elidőzést kívánunk a hegytetőn vert sátorban,
hogy az új évben újabb hegycsúcsokat hódíthassunk meg – együtt:

a Kárpát-medence közösségei